Back to top

Mi okozhatta a 2021-2022-es téli méhpusztulást? (3.)

Cikksorozatunkban egy kisléptékű felmérés adatait elemezzük. Az első részben a méhpusztulás mértékét vettük szemügyre. A másodikban elemeztük a lehetséges okokat. Ebben a részben pedig a méhészek véleményét adjuk közre. A felmérést 148 méhész töltötte ki. Hozzávetőlegesen 50%-nak alig volt téli vesztesége, viszont a felmérést kitöltők mintegy harmadát súlyos veszteségek érték.

1 rész: A méhpusztulás mértékéről

2. rész: A vizsgált témák elemzése

4. rész: Következtetések és zárógondolatok

Mit gondolnak a méhészek?

A méhészek az okokat összetettnek látják, elsősorban a nyári gyenge virágpor mennyiségben és minőségben vélik felfedezni, mely az ország nagy részére tavaly jellemző volt. Pusztán 19,8% jelzi, hogy tavaly augusztusban megfelelő volt az időjárás és volt elég virágpor. 51% esetében sem az időjárás sem a virágpor mennyisége és minősége nem volt megfelelő.

Pótlást csak a méhészek 6,8% biztosított a méheknek valamilyen formában (fehérjés lepény, virágpor.). 

Ettől függetlenül azonban ott is voltak veszteségek, ahol a virágpor kellő mennyiségben és minőségben állt rendelkezésre, vagyis a 19,8%-nál! Érdekes módon ez az arány szintén hozzávetőlegesen egyforma, vagyis, ahol virágpor szempontjából bőség volt, ott is voltak méhpusztulások, tehát nem lehet egyértelmű összefüggést kimutatni e felmérés alapján. 

Volt olyan méhész a válaszadók között, aki egy még korábban kimutatott vegyszer mérgezésről számolt be. Sajnos azonban kevés méhész küldi laborba az elpusztult méheit és aki beküldte neki sem tudott a labor érdemleges információval szolgálni, mert csak a sztenderd vizsgálatokat végezték el.

Most lássunk néhány konkrét, a méhészek által tett megjegyzést a felmérésből. Azért fontos ezeket megnézni, mert látni fogjuk azt is, hogy mindenkinek más véleménye van az okokról.

Fontos azonban, hogy feltételezéseinket fenntartással kezeljük. A hasonló helyzeteket csakis közös erővel és lehetőség szerint elfogulatlan tapasztalatmegosztással fogjuk tudni megoldani a jövőben.

Elpusztult méh
Elpusztult méh
Fotó: Hevesi Mihály
A “Véleményem szerint ezért pusztultak el a családok” rovatba többek között a következőket írták:

  • “Úgy gondolom ,hogy a nyár eleji szárazság illetve virágporhiány miatt gyenge méhek keltek ki, illetve az anyák nem petéztek elegendő mennyiségű utánpótlást. Napraforgón a kijáró méhek három nap alatt elvesztek, ezért a kaptárban maradt méhek mennyisége és minősége sem volt megfelelő ahhoz, hogy jó minőségű és mennyiségű telelő méhet neveljenek. Bár ősszel elégséges mennyiségű méh volt a kaptárban (7-9NB keret) a minőség nem volt megfelelő.”
  • “ Sovány gyenge zsirtestű méhek mentek az idén is hektikus télnek …”
  • “Atka, nosema, édesharmat.”
  • “Sokáig tartott a fiasításos időszak ez elkoptatta a telelő méheket.”
  • “Mérgezés, felelőtlen méhészek a szomszédban.”
  • “Atka”
  • “Darázs zaklatás, késő őszig kutatták.”
  • “Nem megfelelő telelő bogár összetétel, gyenge telelésre nem megfelelő méh (zsírtest hiány) mellé párosuló késői fiasítás miatt (december 31-én vadul látogatták a vizet!) elhasználódó telelő méh. Nem kizárt esetleges vírus fertőzöttség sem !”
  • “Napraforgó, virágporhiány, nosema”

A következő szerintem igen érdekes megjegyzés, bár már volt hasonló, mégis ideteszem.

Felmerül a kérdés, hogy a kitöltő, honnan tudja az utolsó mondatban található információt.

Mivel a kitöltés anonim volt, én nem tudom megkeresni az illető méhészt, ezért kérem, ha ráismer, keressen meg (hevesim@yahoo.com):

  • “A hőség miatt kiégett a növényzet, napraforgó után egy minőségi virágpor éhezés alakult ki. Emiatt a napraforgó utáni serkentésre lerakott petékből csökött, vitalitásukban gyengébb méhek fejlődtek. Ezért következett be 6-10 hét múlva egy erőteljes népesség veszteség a családoknál. Ez felborította a méhcsaládok telelő népességének korösszetételét, ami további gyengüléshez, család pusztuláshoz vezetett. A jelenség a Pécs-Kecskemét-Szolnok-Debrecen vonaltól egyre dél-keletebbre haladva fokozatosan jelentkezik.”
  • “Valamit elhibáztam nem megfelelő szerrel kezeltem atkára.”
  • “A folyamatos vegyszerezés.”
  • “Lepke kabóca”(Vagyis mézharmat!)
  • “Túlvédekezés, eszeveszett permetezés.”
  • “2 hetente permeteznek, totális gyomírtó, rovarölő, csigaölő, gombaölő, szárító és még kitudja milyen vegyszerrel.”
  • “Az árokpartok letarolása, augusztusban a totális gyomirtók használata a tarlókon, az utak szegélyeinek kaszálása, a kemikáliák használata.”
  • “Ha a méhcsaládok jól el vannak látva és atkamentesek akkor a teleléssel az égegyadta világon semmi gond nincs.”
  • “A tiltott csávázószerek használata, nálunk előszeretettel használják, mivel határ mentén lakom és olcsón behozzák!”
  • “Egyik telephelyen jelentősebb a pusztulás, a másikon nem. Ugyanaz az atkakezelés és ugyanaz a betelelő élelem, de ősszel külön kerültek. Esetleg késői rossz élelem behozatal lehetett a probléma?!”
  • “Szeptemberben már 4-6 keretre csökkent a népesség, a családok 60-70%-ánál.”
  • “Napraforgó pörgetés után folyamatos gyengülés!....Minták/méh, virágpor, műlép, saját kiolvasztott viasz, fiasos lép/leadva bevizsgálásra! Előtte OXUVAR-os mérgezés/fipronil/+ köv. évben klórpirifoszos mérgezés virágporból hatóságilag igazoltan!”
  • “3 telephelyből 1 jól telelt, egy 50%-os, egy pedig szinte 100% pusztulás 30~bol 5 roncs maradt.”
  • “Bőséges élelem maradt a keretekben, nem élelem hiánya okozhatta az elhullást.”
  • “Jelenleg a 102 családból 3-at csuktam be, de még kb. 3 és másik 5-10 nagyon gyenge lesz. A többi egyelőre elfogadható, de össze vannak esve kicsit. Mostanra decembertől 8-9 léputcásból 4-5, ami elfogadható. Véleményem szerint azért maradnak meg a családjaim, mert 7-10 naponta plusz 8-14 fokok voltak és ki tudtak jönni elpusztulni a betegek, az ürítés is főleg kint történt, bent csak 3 családnál. De ha folyamatosan hideg lett volna, szerintem a pusztulás 50% feletti lett volna.”
  • “Nosema tünet nem volt az elpusztult családokban… február közepi átvizsgálás és szűkítés során több keretben és családban találtam fedetlen folyékony méznek nem nevezhető folyadékot, de az összeset kiráztam, ami családonként több liternyi volt!”

Ajánljuk még:

Ne használjunk bizonytalan és illegális szereket a méhészetben!

Varroa fertőzöttség előrejelzés méhészeknek

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A méhészet, mint vállalkozás 2.

Írásom első részében kifejtettem, hogy miért fontos a folyamatos tanulás és vállalkozásfejlesztés. Egyáltalán érdemes-e vállalkozni, mekkora méhállomány az optimális, meddig növeljük a méhcsaládok számát. A napjainkat is súlyosan érintő infláció történetéről, a fogalom meghatározásáról is kezdtem írni, amit most folytatok.

A hőség miatt klíma nélkül tilos közúton kérődzőket szállítani Bulgárián keresztül Törökországba

Az elmúlt évekhez hasonlóan, idén nyáron is korlátozza a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a nem klimatizált állatszállító járműveken a hosszútávú élőállat szállítmányok indítását.

Háromszáz kaptár elpusztítását rendelték el a hatóságok

Az ausztráliai Új-Dél-Wales területén három különböző birtokon találtak a varroa atkával fertőzött méhcsaládokat, mely korábban nem volt jelen a kontinensen. A hatóságok a védő- és megfigyelési zónák kijelölése mellett 300 kaptár elpusztítását rendelték el.

Békés megyei kistermelő tevékenységét függesztette fel a Nébih

Egy Békés megyei kistermelő állattartó telepén és élelmiszer-előállító egységében tartott ellenőrzést június közepén a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A sertésállomány állategészségügyi státusza ismeretlennek bizonyult, míg az egységben súlyos higiéniai problémákat, jelöletlen, nem nyomonkövethető termékeket találtak az ellenőrök.

Amikor a kekszbúza méhek és lepkék között növekszik

Nemcsak a kekszbúza minőségének és termelési arányának erősítése, hanem a méh- és lepkepopuláció növelése is a célja a Mondelez International fenntartható búzatermesztési programjának.

Az állatok „vegyészösztönei” - Megeszik a mérgezőt?

Vajon az állatok ösztönösen megtalálják a számukra gyógyhatású növényeket a legelőn vagy a takarmányukban, és hogyan kerülik el a mérgezőket? Mekkora ebben a véletlen szerepe? Mivel nem tudjuk megkérdezni őket, így csak kutatásokra hagyatkozhatunk…

Budapesten, Borsodban és Szabolcsban lesz szúnyoggyérítés

A következő napokban Budapest nyolc kerületében, valamint tíz Borsod-Abaúj-Zemplén és 128 Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei településen gyérítik a szúnyogokat - tájékoztatta a program végrehajtásáért felelős Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) az MTI-t.

A három déli megyében feloldotta a Nébih a madárinfluenza miatt felállított védőkörzeteket

Bács-Kiskun, Békés és Csongrád-Csanád megyében június eleje óta nem volt újabb madárinfluenza-kitörés, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) feloldotta az összes védőkörzetet. Bár a járványügyi helyzet jelenleg kedvező, ez azonban nem jelenti azt, hogy a járványvédelmi fegyelmen lazítani lehet.

„Boldogságukban” repülnek a hangyák

A hangyákat nem lehet teljesen egyértelműen hasznos vagy kártevő kategóriába sorolni. Hasznos tulajdonságaikon kívül van néhány káros, és mindenekelőtt bosszantó tulajdonságuk is – különösen akkor, ha ezrek zúgnak ki a földből és lepik el az otthonunkat szárnyas állapotban.

A sertéságazat antibiotikum-felhasználása a kihívásokkal teli év ellenére ismét csökken

Az új adatok szerint az Egyesült Királyság sertéságazata 2021-ben 17%-kal csökkentette az antibiotikum-használatot annak ellenére, hogy a gazdák rendkívül nehéz évet éltek át.