Back to top

Mi okozhatta a 2021-2022-es téli méhpusztulást? (3.)

Cikksorozatunkban egy kisléptékű felmérés adatait elemezzük. Az első részben a méhpusztulás mértékét vettük szemügyre. A másodikban elemeztük a lehetséges okokat. Ebben a részben pedig a méhészek véleményét adjuk közre. A felmérést 148 méhész töltötte ki. Hozzávetőlegesen 50%-nak alig volt téli vesztesége, viszont a felmérést kitöltők mintegy harmadát súlyos veszteségek érték.

1 rész: A méhpusztulás mértékéről

2. rész: A vizsgált témák elemzése

4. rész: Következtetések és zárógondolatok

Mit gondolnak a méhészek?

A méhészek az okokat összetettnek látják, elsősorban a nyári gyenge virágpor mennyiségben és minőségben vélik felfedezni, mely az ország nagy részére tavaly jellemző volt. Pusztán 19,8% jelzi, hogy tavaly augusztusban megfelelő volt az időjárás és volt elég virágpor. 51% esetében sem az időjárás sem a virágpor mennyisége és minősége nem volt megfelelő.

Pótlást csak a méhészek 6,8% biztosított a méheknek valamilyen formában (fehérjés lepény, virágpor.). 

Ettől függetlenül azonban ott is voltak veszteségek, ahol a virágpor kellő mennyiségben és minőségben állt rendelkezésre, vagyis a 19,8%-nál! Érdekes módon ez az arány szintén hozzávetőlegesen egyforma, vagyis, ahol virágpor szempontjából bőség volt, ott is voltak méhpusztulások, tehát nem lehet egyértelmű összefüggést kimutatni e felmérés alapján. 

Volt olyan méhész a válaszadók között, aki egy még korábban kimutatott vegyszer mérgezésről számolt be. Sajnos azonban kevés méhész küldi laborba az elpusztult méheit és aki beküldte neki sem tudott a labor érdemleges információval szolgálni, mert csak a sztenderd vizsgálatokat végezték el.

Most lássunk néhány konkrét, a méhészek által tett megjegyzést a felmérésből. Azért fontos ezeket megnézni, mert látni fogjuk azt is, hogy mindenkinek más véleménye van az okokról.

Fontos azonban, hogy feltételezéseinket fenntartással kezeljük. A hasonló helyzeteket csakis közös erővel és lehetőség szerint elfogulatlan tapasztalatmegosztással fogjuk tudni megoldani a jövőben.

Elpusztult méh
Elpusztult méh
Fotó: Hevesi Mihály
A “Véleményem szerint ezért pusztultak el a családok” rovatba többek között a következőket írták:

  • “Úgy gondolom ,hogy a nyár eleji szárazság illetve virágporhiány miatt gyenge méhek keltek ki, illetve az anyák nem petéztek elegendő mennyiségű utánpótlást. Napraforgón a kijáró méhek három nap alatt elvesztek, ezért a kaptárban maradt méhek mennyisége és minősége sem volt megfelelő ahhoz, hogy jó minőségű és mennyiségű telelő méhet neveljenek. Bár ősszel elégséges mennyiségű méh volt a kaptárban (7-9NB keret) a minőség nem volt megfelelő.”
  • “ Sovány gyenge zsirtestű méhek mentek az idén is hektikus télnek …”
  • “Atka, nosema, édesharmat.”
  • “Sokáig tartott a fiasításos időszak ez elkoptatta a telelő méheket.”
  • “Mérgezés, felelőtlen méhészek a szomszédban.”
  • “Atka”
  • “Darázs zaklatás, késő őszig kutatták.”
  • “Nem megfelelő telelő bogár összetétel, gyenge telelésre nem megfelelő méh (zsírtest hiány) mellé párosuló késői fiasítás miatt (december 31-én vadul látogatták a vizet!) elhasználódó telelő méh. Nem kizárt esetleges vírus fertőzöttség sem !”
  • “Napraforgó, virágporhiány, nosema”

A következő szerintem igen érdekes megjegyzés, bár már volt hasonló, mégis ideteszem.

Felmerül a kérdés, hogy a kitöltő, honnan tudja az utolsó mondatban található információt.

Mivel a kitöltés anonim volt, én nem tudom megkeresni az illető méhészt, ezért kérem, ha ráismer, keressen meg (hevesim@yahoo.com):

  • “A hőség miatt kiégett a növényzet, napraforgó után egy minőségi virágpor éhezés alakult ki. Emiatt a napraforgó utáni serkentésre lerakott petékből csökött, vitalitásukban gyengébb méhek fejlődtek. Ezért következett be 6-10 hét múlva egy erőteljes népesség veszteség a családoknál. Ez felborította a méhcsaládok telelő népességének korösszetételét, ami további gyengüléshez, család pusztuláshoz vezetett. A jelenség a Pécs-Kecskemét-Szolnok-Debrecen vonaltól egyre dél-keletebbre haladva fokozatosan jelentkezik.”
  • “Valamit elhibáztam nem megfelelő szerrel kezeltem atkára.”
  • “A folyamatos vegyszerezés.”
  • “Lepke kabóca”(Vagyis mézharmat!)
  • “Túlvédekezés, eszeveszett permetezés.”
  • “2 hetente permeteznek, totális gyomírtó, rovarölő, csigaölő, gombaölő, szárító és még kitudja milyen vegyszerrel.”
  • “Az árokpartok letarolása, augusztusban a totális gyomirtók használata a tarlókon, az utak szegélyeinek kaszálása, a kemikáliák használata.”
  • “Ha a méhcsaládok jól el vannak látva és atkamentesek akkor a teleléssel az égegyadta világon semmi gond nincs.”
  • “A tiltott csávázószerek használata, nálunk előszeretettel használják, mivel határ mentén lakom és olcsón behozzák!”
  • “Egyik telephelyen jelentősebb a pusztulás, a másikon nem. Ugyanaz az atkakezelés és ugyanaz a betelelő élelem, de ősszel külön kerültek. Esetleg késői rossz élelem behozatal lehetett a probléma?!”
  • “Szeptemberben már 4-6 keretre csökkent a népesség, a családok 60-70%-ánál.”
  • “Napraforgó pörgetés után folyamatos gyengülés!....Minták/méh, virágpor, műlép, saját kiolvasztott viasz, fiasos lép/leadva bevizsgálásra! Előtte OXUVAR-os mérgezés/fipronil/+ köv. évben klórpirifoszos mérgezés virágporból hatóságilag igazoltan!”
  • “3 telephelyből 1 jól telelt, egy 50%-os, egy pedig szinte 100% pusztulás 30~bol 5 roncs maradt.”
  • “Bőséges élelem maradt a keretekben, nem élelem hiánya okozhatta az elhullást.”
  • “Jelenleg a 102 családból 3-at csuktam be, de még kb. 3 és másik 5-10 nagyon gyenge lesz. A többi egyelőre elfogadható, de össze vannak esve kicsit. Mostanra decembertől 8-9 léputcásból 4-5, ami elfogadható. Véleményem szerint azért maradnak meg a családjaim, mert 7-10 naponta plusz 8-14 fokok voltak és ki tudtak jönni elpusztulni a betegek, az ürítés is főleg kint történt, bent csak 3 családnál. De ha folyamatosan hideg lett volna, szerintem a pusztulás 50% feletti lett volna.”
  • “Nosema tünet nem volt az elpusztult családokban… február közepi átvizsgálás és szűkítés során több keretben és családban találtam fedetlen folyékony méznek nem nevezhető folyadékot, de az összeset kiráztam, ami családonként több liternyi volt!”

Ajánljuk még:

Ne használjunk bizonytalan és illegális szereket a méhészetben!

Varroa fertőzöttség előrejelzés méhészeknek

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Dinnyebólé mézzel, pezsgővel, nem csak kánikula idején

Meleg van! Mit meleg, forróság! Jól esik hát az árnyékban, a parton, vagy csak otthon a kertben, a nappaliban egy kis jeges italozás, desszertezés. A bólé egyik előnye, hogy italnak és akár desszertnek is tekinthetjük.

Méhek nélkül nincs jövő

Hosszú távú együttműködést kezdett az Országos Magyar Méhészeti Egyesülettel (OMME) a hazai méhek védelméért és a lakossági edukáció érdekében a magyar élelmiszeripar egyik kiemelkedő szereplője, a Sió-Eckes. Nagy István agrárminiszter a sajtótájékoztatón bejelentette, hogy az OMME-t a méhészeti termékek ágazatban szakmaközi szervezetként ismerte el a minisztérium.

A hőstressz veszélyeztetheti a borjakat

A nyarak egyre hosszabbak és melegebbek lesznek, így a napsütéses órák száma is emelkedik. Szélsőségessé vált időjárásunkra mi emberek tudatosan fel tudunk készülni, azonban az állatok nem minden esetben tudnak ez ellen küzdeni. A borjak kevésbé képesek szabályozni testhőmérsékletüket, így a hőstressz életveszélyessé válhat számukra. Milyen intézkedéseket érdemes hozni a hőstressz esetén?

Idén is igényelhető a „Ne hagyj az autóban!” matrica

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) matricakampánya 2017 óta hívja fel a szülők és a gazdák figyelmét arra, hogy a hőségben ne hagyják gyermekeiket és házi kedvencüket az autóban. A nyár beköszöntével a hivatal ismét elindította matricaigénylő felületét, hogy minél több helyen megjelenhessen a kulcsfontosságú, figyelemfelkeltő üzenet.

A méhjólét napjainkra felértékelődött

Az Agrárminisztérium június elején 10 milliárd forintos keretösszeggel hirdette meg a méhek állatjóléti támogatását. De vajon miért van szükség ilyen jellegű támogatásra a méhek esetében, illetve hogyan értelmezhető az állatjólét ebben az ágazatban? Ezekre a kérdésekre Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke, valamint kiadónk által gondozott Méhészet szaklap főszerkesztője adott választ.

Nagy tavainknál is folytatódik a szúnyogirtás

A következő napokban a Balaton és a Velencei-tó környékén, valamint Győr-Moson-Sopron megyében biológiai módszerrel lépnek fel a szúnyoglárvák ellen a szakemberek, a kifejlett szúnyogok ellen pedig 36 ezer hektáron fognak védekezni - közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője hétfőn az MTI-vel.

13 betegséget okozó mutációt találták a fajtatiszta macskáknál

Egy átfogó tanulmány kapcsán 11 ezer házimacskát vizsgáltak, beleértve 90 pedigrés fajtát és fajta-típust, valamint 617 fajtába nem sorolható cicát. Ennek során 13 olyan genetikai variációt mutattak ki, melyeket valamilyen betegséghez tudtak kötni, és ezek főként a pedigrével rendelkező fajtákban voltak jelen.

Mától nyílik a méh állatjóléti támogatás

Tízmilliárd forint keretösszeggel hirdette meg az Agrárminisztérium a méhek állatjóléti támogatását – közölte Nagy István tárcavezető.

Virágtrükkök a szaporodás érdekében

Amikor a beporzókról beszélünk, leggyakrabban a házi és vad méhekre, esetleg a pillangókra gondolunk, de számos más nektárfogyasztó rovar is átviszi a virágport egyik virágról a másikra. Ezt a tevékenységet a növények különböző trükkökkel segítik elő. A virágok és rovarok egymáshoz igazított fejlődése bámulatos mechanizmusokhoz, szoros egymásra utaltsághoz vezetett.

Napelemek és méhek egy helyen: mindenki nyer

Egy olyan hely, ahol a méhek, a növények, az állatok és a fotovoltaikus panelek együtt élnek és virágoznak, nagyon is megvalósítható.