Back to top

Az év nyertesei

Sok éve választunk év élőlényét több kategóriában. Az állatok közül általában az egyes rendszertani osztályok három fajára voksolhatunk. A versenyt meghirdető egyesületek és társaságok célja, hogy minél többen megismerjék ezeket a fajokat, képet kapjanak élőhelyükről, táplálkozásukról, ökológiában betöltött szerepükről, megtudják, hogy mit tehetnek a védelmükben.

A nyerteseket már év végén kihirdették, most négyet mutatunk be közülük.

Elsőként a Magyar Madártani Egyesület (MME) indította el programját – 1979-től hirdetik ki Az Év madarát a beérkezett szavazatok alapján. A 2022-es kiíráson a kékbegy, a vörös gém és a zöld küllő mellett tehették le a szavazók voksukat, végül 41 százalékkal az utóbbi nyert.

A zöld küllő télen is velünk marad
A zöld küllő télen is velünk marad
A zöld küllő (Picus viridis) a harkályfélékhez tartozik, elsősorban ligetes vagy ártéri erdőkben, városi parkokban, kertekben él, a zárt állományokat elkerüli. A 180-200 grammos madár testhossza 32 centiméter, szárnyfesztávolsága 41 centiméter, csőre 4,5 centiméter hosszú. Tollazata a hátán zöldes-sárgás, hasa és begye világos. A tojó fekete „bajszáról” ismerhető fel, a hímek bajszán piros sáv húzódik. Mindkét nem fejtetőjét piros tollak fedik. A zöld küllő hangja messze csengő, éles, csökkenő hangmagasságú „kacagás”.

Főként hangyákkal táplálkozik, de a fák kérge alatt megbújó rovarokat, illetve azok lárváit, bábjait is elfogyasztja. Rendszeresen keresgél a talajon, ősszel és télen magvakat is fogyaszt.

Ez idő tájt egészen mély járatokat készít a hangyabolyokba, megdermedt hangyák után kutat. A zöld küllő nem vonuló madár, de a hideg időszakban elhagyja költőterületét, főleg a szőlőkben, gyümölcsösökben és a fiatal erdőkben figyelhetők meg egyes példányai.

A párok közösen alakítják ki elliptikus röpnyílású fészekodúikat 2-18 méteres magasságban, ehhez korhadt fát, kiszáradt, vastag ágat keresnek. A fészket a vésésből visszamaradt faforgáccsal bélelik. A tojók rendszerint április második felében 5-6, esetleg 7 tojást raknak. A kisebb fiókákat ritkábban, a kirepülés előttieket már 6-12 percenként etetik, és utána is még kb. két hétig táplálják őket a szülők, majd a család szétszóródik. A legidősebb gyűrűzött példány több mint 15 évig élt.

A zöld küllő hazai fészkelő állománya 15-17 ezer párra tehető, és folyamatosan növekszik. Bár a zöld küllő nem fenyegetett faj, Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 ezer forint.

Főként az alföldi pusztákon láthatunk homoki gyíkot
Főként az alföldi pusztákon láthatunk homoki gyíkot
A hazai herpetofauna megismertetését célzó programját 2012-ben indította a Magyar Madártani Egyesület, azóta évente váltakozva egy-egy hüllő- vagy kétéltűfajra irányítják a figyelmet. Ennél a csoportnál nincs szavazás, a szervezet Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya idén az alföldi pusztákhoz kötődő homoki gyíkot választotta Az Év hüllőjének, hangsúlyozva, hogy ez a faj csak élő- helyeinek tervszerű védelmével és kezelésével őrizhető meg.

Magyarország egyik legkevésbé ismert gyíkjának törzse mindössze 6-8 centiméter hosszú, a farka viszont ennél kétszer hosszabb is lehet. A hímek hátának közepén világoszöld sáv fut végig, amely a nászidőszakban élénkebb.

A zöld sávot mindkét oldalon barna, a szélein csipkézett, a testoldal felső részét is magában foglaló sáv határolja.

A homoki gyík a Balkán-félszigeten, az alsó Duna mentén, a Fekete-tengert övező síkságokon gyakoribb, ettől elszigetelődtek a magyarországi populációk. Hazánkban az Alföld homokpuszta-gyepein fordul elő, de szinte minden homokháton találkozhatunk velük, ahol megmaradtak a természetes gyepek.

Kifejezetten jól viseli a magas hőmérsékletet, leszámítva a legforróbb kora délutáni órákat. Apró gerinctelenekkel táplálkozik, majd portyázás után jól lakottan visszahúzódik földalatti üregébe. Az október végén kezdődő téli hibernációból március elején, közepén jön elő, párzása áprilisban kezdődik. A nőstények 2-6 tojást raknak fűcsomók, zsombékok alá.

Az apró termetű fiatalok július végétől kelnek ki. Mint minden hüllő és kétéltű Magyarországon, a homoki gyík is védett, természetvédelmi értéke 50 ezer forint.

A Magyar Haltani Társaság a bodorkát, a széles durbincsot és a bagolykeszeget indította a 2022 hala címért. A természet- és halkedvelők online szavazófelületen leadott voksai alapján a bodorka lett a győztes.

A bodorka árulkodó ismertetőjegye a narancsvöröses szemgyűrű
A bodorka árulkodó ismertetőjegye a narancsvöröses szemgyűrű
Viszonylag kisebb termetű, 15-20 centiméteres bodorkát a halakat kevésbé ismerők is könnyedén azonosíthatják a narancssárgás-vöröses szemgyűrűjéről, valamint a hasonló színekben pompázó alsó úszóiról. Szája csúcsba nyílik, hát- és hasúszója egyvonalban ered, így biztosan elkülöníthető a hasonló megjelenésű vörösszárnyú keszegtől. Ívási időszakban főleg a hínárnövényzet nyújtotta biztonságos helyeket keresi. Főként férgekkel, rákokkal és rovarlárvákkal táplálkozik. Hegyvidéki patakjaink, valamint gyors áramlású vízfolyásaink kivételével szinte mindenhol előfordul viszonylag nagyobb egyedszámban, ebből adódóan ragadozóhalaink kedvelt tápláléka.

Célpontja a horgászoknak is. A nagyobb példányok általában keszeghorgászatkor akadnak horogra. Emellett csalihalnak is fogják ragadozóhalak horgászatakor.

Növényi nedveket szívogat az óriás énekeskabóca
Növényi nedveket szívogat az óriás énekeskabóca
Az Év rovara programját a Magyar Rovartani Társaság hirdette meg a rovarok védelmében. Ezúttal a fűrészlábú szöcske, az óriás tőrösdarázs és az óriás énekeskabóca közül választhattak a szavazók, és a legtöbb voksot a kabócák alrendjének legnagyobb képviselője kapta.

A közép-európai énekeskabóca testhossza zárt szárnyakkal 38-44 mm, szárnyfesztávolsága 75-85 mm. Az állat teste sötétbarnás színű, a fej, az előtor és a lábak mintázata, valamint a tor és potrohízek szegélyei barnásvörösek. Az óriás énekeskabóca jelenlétét elárulja a hímek éneke, amelyet potrohuk tövénél található páros membránokkal keltenek.

A kiadott hang hullámhossza és frekvenciája a fajra jellemző, így bioakusztikai módszerekkel határozásra is alkalmas.

Szúró-szívó szájszervükkel első sorban növényi nedveket szívogatnak. Lárváik fák gyökerei közt fejlődnek éveken át. A rekorder az észak-amerikai tizenhétéves kabóca, amelynek lárvája nevéhez hűen 17 éven át fejlődik. A fejlődés végeztével a lárva kiássa magát a felszínre, majd átvedlik kifejlett rovarrá. A faj elterjedési területe lefedi szinte egész Dél-Európát, keleten Iránig, északon Közép-Európáig terjed. Meleg, száraz hegyvidéki területeken él. Hazánkban legnagyobb számban a Balaton-felvidéken és a Budai-hegységben fordul elő. Természetvédelmi oltalom alatt áll, természetvédelmi értéke 5000 forint.

Fotók: Farkas Magdolna, Harka Ákos, Lénárt János

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2022/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ki legyen 2023-ban az év madara?

Sok éve választunk év élőlényét több kategóriában. Az állatok közül általában az egyes rendszertani osztályok három fajára voksolhatunk. A versenyt meghirdető egyesületek és társaságok célja, hogy minél többen megismerjék ezeket a fajokat, képet kapjanak élőhelyükről, táplálkozásukról, ökológiában betöltött szerepükről, megtudják, hogy mit tehetnek a védelmükben.

Mauna Manufaktúra: a hegy csendje

A megfelelő lábbeli nemcsak kényelmes, de kellően tart is, ami különösen fontos, ha megrögzött természetjárók vagyunk. Jóravaló bakancs hiányában már egy rövid barangolás is kész rémálommá válhat. A Dunakanyar ölelésében fekvő Nagymaroson, a Mauna Manufaktúra műhelyboltjában megbízható minőségű, kézzel készített bakancsok várják a természet kedvelőit Mosonyi Annamária és csapata jóvoltából.

Egy fesztivál is lehet zöld

A környezettudatosság napjaink egyik kiemelt közéleti témája – kifejezetten az EFOTT célközönségét jelentő fiatalok életében –, így a fesztivál szervezői arra vállalkoztak, hogy a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) segítségével egy igazán zöld rendezvényt hoznak létre.

Felbecsülhetetlen a vizes élőhelyek természetvédelmi jelentősége

A 2014 óta tartó projektmegvalósítási időszakban a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság 9 kiemelt természetvédelmi fejlesztés megvalósítását kezdte el mintegy 7,7 milliárd forint támogatás felhasználásával, melyek eredményeként összesen több mint 5500 hektárnyi védett természeti terület értékmegőrzési feltételi javulnak - mondta az Agrárminisztérium természetügyért felelős államtitkára Tiszakürtön.

Széllel együtt, nem szemben

Új laboratórium létesült Magyarország legnagyobb kutatási célú szélcsatornájához. A szélcsatornával nemcsak a 70-80 km/h sebességű szél ereje tapasztalható meg, vagy egy repülőgép szárnyszegmens aerodinamikai tesztelése követhető nyomon. A Kármán Tódor Szélcsatorna Laboratóriumban a légköri áramlások hatásait egyaránt vizsgálják a természetes földfelszínre és az ember alkotta objektumokra.

A Tisza forrásvidékén javít a hulladékhelyzeten a Diageo és a PET Kupa

Folyótisztítási és hulladékgazdálkodási programot indított a Tiszai PET Kupa és a Diageo alkoholos italgyártó és forgalmazó vállalata - közölték a CALL-Action program szervezői az MTI-vel.

Fokozottan tűzveszélyes időszak, csütörtöktől már Pest és Veszprém megyében is

A tartós kánikula okozta szárazság és az ebből adódó, fokozott tűzkockázat miatt június 30-tól Pest és Veszprém megyében is életbe lép a fokozottan tűzveszélyes időszak - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szerdán az MTI-vel.

Kategóriájában harmadszorra minősült Európa legjobb állatkertjének a Nyíregyházi Állatpark

Harmadszorra minősült Európa legjobb állatkertjének a 250 és 500 ezer látogatószám közötti kategóriában a Nyíregyházi Állatpark az egyik független állatkerti szakértő felmérése szerint. Az elismeréssel járó díjat kedden adták át a sóstógyógyfürdői látványosságban.

Háromszáz kaptár elpusztítását rendelték el a hatóságok

Az ausztráliai Új-Dél-Wales területén három különböző birtokon találtak a varroa atkával fertőzött méhcsaládokat, mely korábban nem volt jelen a kontinensen. A hatóságok a védő- és megfigyelési zónák kijelölése mellett 300 kaptár elpusztítását rendelték el.

A holland miniszterelnök elítélte a mezőgazdasági dolgozók napok óta tartó tüntetését

Mark Rutte holland miniszterelnök elfogadhatatlannak nevezte, hogy a mezőgazdasági dolgozók a múlt szerda óta tartó tüntetés keretében útblokádot alkalmaztak és politikusokat fenyegettek meg - számolt be a DutchNews hírportál kedden.