0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Évtizedekre elintéztük a talajokat a műanyaggal

Jóformán már nincs olyan mezőgazdasági terület, amelynek a talajában ne lenne kimutatható valamilyen műanyag. Az általános műanyagstop túl későn jött, most már évtizedekig kénytelenek leszünk viselni az ezzel járó ismert, és még csak ezután kiderülő problémákat – mutatott rá a marburgi egyetem kutatói által nemrég publikált szakcikk.

A fruchthandel.de portál a cikk szerzőit, a geográfus Collin Webert, prof. dr. Peter Chifflardot, illetve Alexander Santowskit idézi, akik szerint a szántóföldeket szennyező mikroműanyag elsősorban a gazdálkodási tevékenység révén került oda, azon belül is főleg a szennyvíziszap eredetű trágyákkal. A szennyvíztisztítókból származó anyagok átlagosan 100 mikroműaynag-részecskét tartalmaznak grammonként.

Hogy ennek mi a sorsa, miután a mezőgazdasági területre kikerült – lebomlik, vagy csak széthordják – eddig meglehetősen tisztázatlan volt,

fejtették ki a szakemberek.

Ezzel kapcsolatban kezdtek tehát vizsgálatokat a németországi Hessen tartományban, a gießeni egyetemhez tartozó olyan termőföldeken, amelyeken évtizedek óta kutatások folynak és ennélfogva részletesen dokumentáltak minden, a területeket érintő beavatkozást.

Kiderült, hogy bár a kérdéses területeken a nyolcvanas évek közepe óta nem alkalmaztak szennyvíziszapos trágyázást,

harminc év elteltével is igen nagy sűrűségben van telítve a talaj

makro (5 cm-nél nagyobb) műanyagdarabokkal. Ha 90 centi mélyre ásva vettek mintát a kutatásban, akkor 56 műanyagdarab jutott egy kiló szárazanyagra.

A legnagyobb sűrűségben azokon a területeken fordulnak elő a műanyagrészecskék, ahol egykor szennyvíziszapot juttattak ki, a környező földeken lényegesen kisebb mértékben van jelen a szennyezés. Ugyanakkor idővel a szántással és egyéb talajművelési eljárásokkal mind messzebbre hordták szét a műanyagot a feltalajban, és ez a folyamat azóta is tart. Az sem zárható ki, hogy a műanyagszennyezés a talaj mezőgazdasági szempontból lényeges tulajdonságait is befolyásolja; a táplálékláncba kerülő mikroműanyag pedig ugyancsak egészségi problémákat okozhat, fejtették ki a kutatók.

Végkövetkeztetésként pedig arra jutottak, hogy a mezőgazdasági területeken

olyan mértékű készletek halmozódtak fel az emberi tevékenység révén odakerült műanyagszennyezésből,

hogy a környezetvédelem szellemében legújabban bevezetett műanyagstop-intézkedéseknek egyelőre nem lesz látható hatásuk.

„Minden ismert, illetve a tudomány által majd még csak a későbbiekben feltárt következménnyel, amelyet a műanyagszennyezés a talajra, a talajlakó élőlényekre és a növényekre gyakorol, még jó hosszú távon együtt fogunk élni”

– idézi a fruchthandel.de portál a marburgi egyetem kutatóinak publikációját.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu