Port köt meg és légkondicionál
Némely országokban nagy hagyományai vannak a háztetők füvesítésének. Egy kísérleti program tanulsága szerint amennyiben egy városközpont tetőit növényekkel borítanák, azzal évente nagyon jelentős mennyiségű szálló port lehetne megkötni. A lebegő részecskéket még hatékonyabban lehetne kiszűrni a vegyes növények ültetése helyett, amennyiben mérsékelt égövi füves térségek növényeivel, azaz honos fűfélékkel borítanák ezeket.
Az európai városok területének körülbelül 35 százalékát borítják tetők. A helyenként már divatos növényfalak mellett a tetőket is érdemes lenne jobban bevonni a levegőminőséget javító projektekbe.
Az apró por, a mikrorészecskék, mélyen behatolnak a tüdőbe, és komoly légzési zavarokat okozhatnak hosszabb távon. Európa nagyvárosaiban főként a korszerűtlen dízelmotorok bocsátják ki ezeket az ártalmas parányi porszemeket, a különösen súlyos környezeti problémákkal szembesülő Kínában pedig a széntüzelés is hozzájárul a problémához. A városi szálló porban az autók fékberendezéséből eredő nehézfém-részecskék és aromatizált policiklusos szénhidrogének is megtalálhatók.
Tehermentesíti a csatornahálózatot
A legtöbb új növényborítású tető a német és az amerikai városokban készül, ezeknek a porfogó hatása mellett klimatikus hatásuk is lényeges. Aszályos száraz időszakban ezek a tetők csökkentik a városi térségek hőmérsékletét, mivel visszajuttatják a nedvességet a levegőbe. A heves esőzések idején a zöldtetők mérsékelhetik az áradásokat, vagy elejét veszik a csatornahálózat dugulásának azáltal, hogy a vízmennyiség egy részét felfogják – így az lassabban folyik le, mint a hagyományos tetőn vagy az aszfalton.
Többe kerülnek ugyan, mint a hagyományos fedőanyagok, a pluszkiadás azonban hamar megtérül azzal, hogy hűtőhatásuk nyaranta csökkenti a légkondicionális költségét – tehát az ott lakóknak közvetlenül is hasznos az ilyen megoldás.
Szigetelés, és a talaj csúszás elleni védelme
A kivitelezésre többféle technológia van, de ezek sok szempontból hasonlóak. Egy tetőnek mindenkor jól szigeteltnek, vízzárónak kell lennie. A rá tett termőréteg, extenzív, azaz kevés gondozást igénylő fűfajok esetén nem túl vastag, így statikailag egy ilyen tetőhéjazatnál nem kell feltétlenül nagyobb teherbírású tetőszerkezettel számolni. A tetőre telepített fűfaj-keveréknek sem kell irreális feltételeknek megfelelniük.
Előnyös, ha tarackoló fajok is vannak a keverékben, és olyanok, melyek az adott terület klimatikus viszonyaihoz jól adaptálódtak. Ezzel megoldható, hogy ne kelljen gyakran felújítani a tetőre telepített pázsitot, és a jól záródó növényzet a gyomosodát is megakadályozza.
Úgy kell egy ilyen tető dőlésszögét kialakítani, hogy nagyobb csapadékkor az átázott talaj a lejtés miatt ne csússzon le a tetőről. Ez a lejtési viszonyok mérséklésével oldható meg, továbbá olyan elemek beépítésével, melyek a hófogókhoz hasonlóan megakadályozzák a tetőn található hó, és talajréteg megcsúszását.
Hangszigetel, hőszigetel…
A füvesített tetőknek számos előnye van a környezetvédelmi, és levegő minőséget javító hatáson kívül. Ezek egyébként is csak akkor érzékelhetők, ha sok tető van befüvesítve egy városban, nem pedig elszórtan csupán néhány. De egy-egy egyedi épületnél is van értelme a tetőre zöldfelületet telepíteni. A tetőre tett termőréteg és növényzet hangszigetel és hőszigetel. Nyáron hűvösebben tartja a házat, télen segít csökkenteni a hő tetőn keresztüli távozását. Emellett esztétikus, és meglepő látványt nyújt.