Kertészeti kiállítások hete

Immár sokéves hagyomány szerint április utolsó hétvégéjén szélesre tárja kapuit a Villányi úti Budai Arborétum, hogy három napon keresztül a csodás tavaszi pompájában tündöklő környezetben vásárolhassanak és gyűjtsenek ötleteket a kertbarát látogatók.

A több mint két évtizedes múltra visszatekintő dísznövény szakkiállítás és vásár szervezési munkáit 2018 óta a Kiskertpiac néven futó pesti dizájnpiac megrendezéséért is felelős csapat vállalja magára.

A csapat projektvezetője, Farkas Andrea elmondta, hogy két év kényszerszünet után újult erővel és határozott célokkal vágtak neki a Tavaszkert dísznövény-kiállítás és -vásár szervezésének. Olyan kiállítói és vásártér kialakítására törekedtek, amely minőségi növény- és termékkínálattal, előadásokkal és kapcsolódó programokkal várja a látogatókat, akik a vásárlás mellett széles körű információ- és élményszerzésre is lehetőséget kapnak.

Fókuszban a városi kertészkedés

Bár április 22. és 24. között az időjárás változékony volt, óriási érdeklődés övezte a kiállítás mindhárom napját, a lelkes közönség időnként hosszú sorokba tömörülve várta türelmesen, hogy megvásárolhassa belépőjegyét. Farkas Andrea azt is elárulta, hogy egészségtanárként évek óta szervez természetközeli programokat, munkája során mindig is kiemelten fontosnak tartotta, hogy az általa szervezett események üzenetet közvetítsenek, szemléletet formáljanak. Egyebek mellett az ő ötlete alapján valósult meg hat éve Budapesten a Kiskertpiac, amelyet azóta is megrendeznek, és sokan látogatnak. A belvárosi piacon olyan termékeket és főleg növényeket lehet vásárolni, amelyek támogatják a városi kertészkedést. Ennek a munkának köszönhetően, ismert kertészek ajánlásával kapták meg a lehetőséget a Villányi úti dísznövényvásár megszervezésére 2018-ban, amit gyönyörű, de nem éppen egyszerű kihívásnak tart. Mint mondja, a szervezésnek éppen az a könnyebbsége, mint ami a nehézsége is: nagy múltú eseményről van szó, így mind a közönség, mind a kiállítók komoly elvárásokat támasztanak.

Minden megváltozott

Az idei kiállítás egyfajta újrakezdés, fogalmazott a projektvezető. Ez nem csupán a hazai kertészek életében bekövetkezett változásokban nyilvánul meg, hanem a rendezvények világában is nagy átalakulások történtek. A mostani körülmények már nem ugyanazok, és már nem is lesznek azok, mint néhány évvel korábban, hangsúlyozta Farkas Andrea. Számos korábbi célkitűzés – akár a rendezvény méretére, akár a kiállítók számára vonatkozóan – már nem megvalósítható, mert sokkal több a rendezvény, és más a fizetőképes közönség összetétele és minőségi igénye. De ami igazán szembetűnő, az a kertészetek munkaerőhiánya. Számos kertész egész egyszerűen azért nem tud részt venni az eseményen és kiállítani az áruját, mert nincs hozzá elegendő munkatársa.

Természetesen a főszerep a dísznövényeké volt, ennek megfelelően például a főbejárat melletti központi kiállítói helyen csak kertészek kaphattak területet, hogy a vásárlók legelső benyomása az legyen, valóban kertészeti szakkiállításra és vásárra érkeztek.

Kertörökségünk védelmében A Magyar Kertörökség Alapítvány egy szakmai szintű ernyőszervezet, amelyet azzal a céllal hoztak létre tavaly, hogy felvállalva kertörökségünk értékeit, kiegészítse, összekösse és segítse az örökségvédelemben aktív szervezetek tevékenységét. Megalakulása óta folyamatosan építi kapcsolatait a hazai és a nemzetközi szakmai partnerekkel. Az alapítvány szorosan együttműködik az egyetemi oktatókkal, kutatókkal, az érintett szakmai szervezetek és a turizmus képviselőivel. Ernyőszervezetté válása és a kertörökség ügyének köztudatba emelése érdekében szakmai párbeszédeket, mű­helykonferenciákat szervez, támogatja a tudományos és a nagyközönségnek szóló kertművészeti kommunikációt.

A kiállítást érdekes előadásokkal is támogatták. A kültéri színpadon a látogatók egyebek mellett dísznövényter­mesztési tanácsokat hallhattak, de szó esett a vegyszermentes kertápolásról, a balkonkertészetről és a permakultúrás gazdálkodás legfontosabb tudnivalóiról is. Emellett bepillantást nyerhettek az érdeklődők a saját termesztésű tea rejtelmeibe, vagy épp bonsaitartási tanácsokat is kérhettek.

A rendezvény hagyományos programja az országos bonsai- és suiseki-kiállítás, amelyet a díszteremben rendeztek be, és amelyet több bonsaialakítási előadás színesített. Az arborétumban található biokertben szabadtéri előadásokban mutatták be, hogyan hozhatók létre kiskerti növénytársítások és hogyan tartható fenn egy permakultúrás kert, de rovarhotel-építésbe is bekapcsolódhattak, vagy éppen növényismereti kvízzel tesztelhették tudásukat az érdeklődők.

Óriási sikerük volt a szervezett arborétumi sétáknak, amik szintén hagyományosan kapcsolódnak a kiállításhoz. A túrákat a MATE Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszékének munkatársai vezették.

Idei újdonságként a bejárattal szemben növénycserebere-sarkot hoztak létre, a lelkes növényimádók saját szaporítású növényeiket cserélhették vagy ajándékozhatták el. Első ízben jelentek meg a kiállításon beltéri növényre, divatos szobanövényekre szakosodott kereskedelmi cégek. Több szakmai, valamint civil szervezet és egyesület pedig programokkal is készült, egyebek mellett a Magyar Madártani Egyesület, a Faápolók Egyesülete, a Jane Goodall Intézet, a Herman Ottó Intézet, valamint a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert is képviseltette magát. Ennek célja szintén a szemléletközvetítés, és a társadalom, a közönség figyelmének, érdeklődésének felkeltése volt, emelte ki Farkas Andrea.

Örök kedvencek: az orchideák

Óriási érdeklődés övezte a Magyar Orchidea Társaság rendezésében zajló orchidea- és broméliakiállítást is. A rendezvénynek már sok éve a Magyar Mezőgazdasági Múzeum ad otthon, és a társaság tagjainak a gyűjteményéből, valamint magyar és külföldi kereskedők orchideáiból és broméliáiból mutatják be a legszebb, legkülönlegesebb példányokat. Az orchideatársaság évente két alkalommal, tavasszal és ősszel vonultatja fel a nagyközönség előtt a növényérdekességeket. A rendezvény mindhárom napján a hazai látogatók mellett rengetegen érkeztek a környező országokból, Szlovákiából, Romániából, Szlovéniából, Szerbiából is. Bary Zsuzsa, a Magyar Orchidea Társaság elnökhelyettese szerint ez bizonyára a járvány utáni „fellélegzésnek”, a szabadságérzés utáni vágyakozásnak is betudható, hiszen két év óta most tavasszal kapcsolódhatunk ki először igazán felhőtlenül. A téli hideg és szürkeség után programokra, színekre, illatokra, szépségre vágyunk, és ezekből volt bőven a kiállításon.

Az április közepi húsvét miatt a rendezvény előkészítésére idén valamivel kevesebb idő jutott, a szervezők ezért a korábbiaktól eltérően nem négy-, hanem háromnaposra tervezték az eseményt, ám így is több mint 8000 látogató érkezett. Bary Zsuzsa szerint külön öröm, hogy a Tavaszkert dísznövény-kiállítással együttműködve, szakmai partnerként támogatták egymást, és az azonos időpontban zajló események kölcsönösen kedvezményt biztosítottak egymás látogatóinak. Nagy sikere volt Kruchió László virágkötészeti bemutatójának is, aki egyébként hosszú évek óta a kiállítás dizájnere.

Konferencia és kiállítás

Szintén április végén rendezték meg a Díszes haszonkertek – Várak, paloták, kastélyok, udvarházak, egyházi központok kertörökségének múltja és jövője című nemzetközi konferenciát a Várkert Bazárban. A Magyar Kertörökség Alapítvány kezdeményezésére és szervezésében, a Várkapitányság Nonprofit Zrt.-vel közösen hívták életre a rendezvényt, ahol neves hazai és nemzetközi szakemberek közreműködésével mutatták be a történeti és történeti értékű kertek kutatási, tervezési feladatait, a fenntartás és üzemeltetés mai aspektusait, és vitatták meg a kertész pályamodell és társadalmi elismertségének kérdését, a kertprogramok tematikáját és gyakorlatát, az ökológiai fenntarthatóság legújabb trendjeit, és mindezek szervezeti, jogi és gazdasági hátterét. A konferencia szakmai partnere a Magyar Tájépítész Szövetség, valamint a MATE Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet volt.

A Budavári Palotanegyed megújításának eddigi eredményei tanúsítják, hogy a magyar építészek világszínvonalú alkotásokra képesek csakúgy, mint kerttervezőink, kertépítőink és kertészeink,

hangsúlyozta Fodor Gergely, a Budavári Pa­lo­tanegyed megújításáért felelős kor­mány­biztos a nemzetközi konferencia megnyitóján. Füleky Zsolt, a Miniszter­elnök­ség építészeti, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkára szerint a településképet alapvetően meghatározza a minőségi környezet, amelynek az épített, valamint a tájképi környezet egyaránt fontos része. Ennek érdekében kéz a kézben kell járnia az építészetnek a kertépítészettel. A helyettes államtitkár arra is emlékeztetett, hogy a kormányzat megteremtette az informatikai infrastruktúrát az egységes nyilvántartási rendszerhez, amely lehetővé teszi a történeti kertek eddig elkészült kutatási anyagainak feltöltését. Ez pedig alapját képezheti kulturális örökségünk e fontos területe megóvásának. Herczeg Ágnes, a Magyar Kertörökség Alapítvány elnöke felhívta a figyelmet a magyar kertörökség kulturális, ökológiai, társadalmi fontosságára.

A tájépítész ugyanakkor hozzátette, noha a kertörökség egyik legidőszerűbb és legizgalmasabb témák egyike, nem kapnak elég figyelmet a kultúránk alapját képező haszonkertek. Szerinte

A háromnapos nemzetközi konferenciát és eseménysorozatot a szakma mellett a nagyközönség is követhette, és olyan kísérőprogramokkal készültek, amelyek a tájépítészetet közelebb viszik a lakossághoz. Egyebek mellett poszterkiállításokon mutatták be a legszebb külföldi vár- és kastélykerteket, valamint a hazai tájépítész hallgatók kutatásait. Kesselyák Rita grafikusművész történelmi gyümölcsfajtákat ábrázoló élethű rajzait is megcsodálhatták a látogatók. A programot családi és gyermekprogramok, kézműves foglalkozások színesítették.