Back to top

A madárfajok majdnem felének csökken az egyedszáma

A madárfajok majdnem felének csökken az egyedszáma, és csak hat százalékuké növekszik egy globális elemzés szerint.

A világon mintegy 11 ezer madárfaj él, röptük és énekük a sok más állathoz képest könnyebbé teszi a kutatásukat, így a nagy állatcsoportok közül őket tanulmányozzák a legtöbbet.

A tudósok szerint a madarak a globális változások legjobb jelzői, mivel populációjukra hatással vannak az emberi tevékenység okozta károk az élőhelyek elpusztításától a klímaválságon, a kártevőirtókon és más szennyező anyagokon át a túlvadászatig, az invazív fajokig és a betegségekig - írja a The Guardian online kiadása.

Az Annual Review of Environment and Resources című tudományos lap friss számában közölt kutatás szerint

a madárfajok 48 százalékáról tudják vagy gyanítják, hogy populációjuk csökken, 39 százalékuké nem mutat változást, 6 százalékuk növekszik és 7 százalékuk tendenciája nem ismeretes.

A legtöbb hosszú távú adatsor Európából, Észak-Amerikából, Indiából és Afrika egyes területeiről származik, de Latin-Amerika és Ázsia frissebb adatai is hasonló eredményeket mutatnak. Észak-Amerika madarai 1970 óta hárommilliárddal lettek kevesebben, Európából 1980 óta 600 millió egyed tűnt el.

Az elemzés kitért a madárvilág rendkívüli változatosságára a Déli-sarkvidék belsejében, a partoktól 200 kilométerre fészkelő antarktiszi hojszától az Atacama-sivatagban lakó örvös viharfecskéig. A karvalykeselyű 11 300 méteres magasságig is felszáll, míg a császárpingvin akár 500 méterre is a tengerfelszín alá ereszkedik.

Az emberi tevékenység minden hatása sújtja a madarakat. Becslések szerint egyedül Kanadában évente 2,7 millió madár pusztul el azért, mert kártevőirtót evett, az Egyesült Államokban a házimacskák minden évben mintegy 2,4 milliárd madarat ölnek meg.

A legnagyobb veszélyben a nagyobb testűek, a papagájok, albatroszok, darvak, valamint a zömökebbek, például az ausztrál taleagallatyúkok vannak, mert szaporodásuk több időt vesz igénybe.
Meredeken zuhan a szántóföldi fajok egyedszáma, Európában 57 százalékkal lettek kevesebben 1980 óta. Ennek oka az olcsó élelmiszert biztosító intenzív mezőgazdasági művelés - mondta Alexander Lees, a Manchesteri Metropolitan Egyetem tudósa, a kutatás vezetője.

"Ha azt akarjuk, hogy a gazdák kíméljék a vadon élő állatokat, nekünk, a társadalomnak meg kell fizetnünk az árát" - tette hozzá.

Arra is kitért az elemzés, hogy egyes fajokat sikerült megmenteni. Egyikük a mauritiusi vércse, amelyből a mélyponton egyetlen tojó maradt, ma azonban már több száz egyedből álló populációja van. Egy másik példa a brazíliai csupaszfülű mitu, amely a természetben kihalt, de magángyűjtők újraszaporították.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kutyakölyöknek nézték a kis farkasokat

Az olasz hatóságok kérik, hogy aki kölyökkutyát talál az erdőben, ne vigye haza, mert az farkas. Az elmúlt hetekben ugyanis kétszer is előfordul, hogy jószándékú kirándulók "mentették" meg a vadállatokat.

Zenekarról nevezték el az ősdarazsat

Három, a tudomány számára teljesen új, nyolcvanötmillió éves darázsfajt fedeztek fel az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói Ajka közelében; az egyik fajt a 30Y zenekarról nevezték el - közölte az egyetem az MTI-vel.

Horog útja - Szoktatás a környezethez, a feladatokhoz

Miközben kutyánk szocializációjával megalapozzuk a kiegyensúlyozott közös életet, elkezdhetjük tanítani neki a különböző feladatokat. A két folyamat párhuzamosan halad fokozatosan előre, egymást erősítve, segítve.

„Nincs kérdés. Öntözni kell.”

„Az öntözés fejlesztésben érdekelt földhasználók az egész országban hamar átláthatják, hogy érdemes egy egységbe tömörülni és egy projektben gondolkodni. Indulásunkkor az érdekeket nem volt nehéz egy irányba rendezni” – hangsúlyozza Sasvári Gábor, a Matyó Agrártermelő Zrt. vezérigazgatója, elárulva, hogy a Matyó Öntözési Közösségben a felszíni vizek mezőgazdasági felhasználását tűzték ki célul.

Jó éve volt a fehér gólyáknak

Az átlagosnál magasabb fiókaszámot mutatnak fehér gólyáink rendelkezésre álló idei költési adatai a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) időközi számítása szerint - tudatta az egyesület szerdán az MTI-vel.

Szelekció a legimpozánsabb agancsokra

Csak néhányan foglalkoznak szarvastenyésztéssel az országban, ezen kevesek egyike a Kaposvár-Toponár székhelyű Deer Trophy Farm, ahol a tenyésztés alapja a sajátteljesítmény-vizsgálat, de emellett a gímszarvasok genetikáját is kutatják. A farm körüli teendőket Bokor Árpád végzi feleségével, akikben 15 éve egy új-zélandi utazás során fogant meg e tevékenység gondolata.

Egy hét a csillagok alatt - már elindultak a programok

Augusztus 5. és 14. között országszerte több mint 80 helyszínen várják csillagászati bemutatókkal amatőr és hivatásos csillagászok az érdeklődőket az Egy hét a csillagok alatt elnevezésű programsorozaton.

Három az egyben: cuki, társ és ragadozó

A járványveszély miatti bezártságban sok ember talált rá újra a természetre, mely pihenést, szabadságot és testi-lelki feltöltődést nyújt a kirándulók, túrázók számára. A látogatók számának növekedésével arányosan egyre több lett a kutya is az erdőben.

A jövőben többször várható egyszerre aszály és hőség

A klímaváltozás hatására egyre gyakrabban várható egyszerre hőség és szárazság, ha nem mérsékeljük a globális kibocsátásokat. Ez azt jelenti, hogy a világ népességének 93-95 százaléka a jelenlegi száraz és forró események számának több mint kétszeresét fogja tapasztalni a 21. század végére - hívja fel a figyelmet Kis Anna meteorológus, az ELTE tudományos munkatársa.

Élmények a pásztorok és madarak földjén

Az ország első nemzeti parkja, a Hortobágyi Nemzeti Park egész nyáron várja látogatóit gazdag programkínálatával, melyben mindenki megtalálja a megfelelőt, akár a természetbe vágyik, akár a kulturális értékeket kutatja.