Back to top

A madárfajok majdnem felének csökken az egyedszáma

A madárfajok majdnem felének csökken az egyedszáma, és csak hat százalékuké növekszik egy globális elemzés szerint.

A világon mintegy 11 ezer madárfaj él, röptük és énekük a sok más állathoz képest könnyebbé teszi a kutatásukat, így a nagy állatcsoportok közül őket tanulmányozzák a legtöbbet.

A tudósok szerint a madarak a globális változások legjobb jelzői, mivel populációjukra hatással vannak az emberi tevékenység okozta károk az élőhelyek elpusztításától a klímaválságon, a kártevőirtókon és más szennyező anyagokon át a túlvadászatig, az invazív fajokig és a betegségekig - írja a The Guardian online kiadása.

Az Annual Review of Environment and Resources című tudományos lap friss számában közölt kutatás szerint

a madárfajok 48 százalékáról tudják vagy gyanítják, hogy populációjuk csökken, 39 százalékuké nem mutat változást, 6 százalékuk növekszik és 7 százalékuk tendenciája nem ismeretes.

A legtöbb hosszú távú adatsor Európából, Észak-Amerikából, Indiából és Afrika egyes területeiről származik, de Latin-Amerika és Ázsia frissebb adatai is hasonló eredményeket mutatnak. Észak-Amerika madarai 1970 óta hárommilliárddal lettek kevesebben, Európából 1980 óta 600 millió egyed tűnt el.

Az elemzés kitért a madárvilág rendkívüli változatosságára a Déli-sarkvidék belsejében, a partoktól 200 kilométerre fészkelő antarktiszi hojszától az Atacama-sivatagban lakó örvös viharfecskéig. A karvalykeselyű 11 300 méteres magasságig is felszáll, míg a császárpingvin akár 500 méterre is a tengerfelszín alá ereszkedik.

Az emberi tevékenység minden hatása sújtja a madarakat. Becslések szerint egyedül Kanadában évente 2,7 millió madár pusztul el azért, mert kártevőirtót evett, az Egyesült Államokban a házimacskák minden évben mintegy 2,4 milliárd madarat ölnek meg.

A legnagyobb veszélyben a nagyobb testűek, a papagájok, albatroszok, darvak, valamint a zömökebbek, például az ausztrál taleagallatyúkok vannak, mert szaporodásuk több időt vesz igénybe.
Meredeken zuhan a szántóföldi fajok egyedszáma, Európában 57 százalékkal lettek kevesebben 1980 óta. Ennek oka az olcsó élelmiszert biztosító intenzív mezőgazdasági művelés - mondta Alexander Lees, a Manchesteri Metropolitan Egyetem tudósa, a kutatás vezetője.

"Ha azt akarjuk, hogy a gazdák kíméljék a vadon élő állatokat, nekünk, a társadalomnak meg kell fizetnünk az árát" - tette hozzá.

Arra is kitért az elemzés, hogy egyes fajokat sikerült megmenteni. Egyikük a mauritiusi vércse, amelyből a mélyponton egyetlen tojó maradt, ma azonban már több száz egyedből álló populációja van. Egy másik példa a brazíliai csupaszfülű mitu, amely a természetben kihalt, de magángyűjtők újraszaporították.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Takács Péter: Kakasdomb

„A családunkban nemzedékekre visszanyúlik a természet szeretete, így pályaválasztáskor, mondhatni, megpecsételődött a sorsom, erdész lettem, hasonlóan nagyapámhoz. Majdhogynem három év dombóvári hivatali munkát hátrahagyva, 2011-ben mindenszentek ünnepén kerültem a Bakonyerdő Zrt. Monostorapáti Erdészetéhez kerületvezető erdésznek."

Kimentették a szajnai delfint - de végül nem élte túl

Szerda hajnalban egy hat órán tartó művelettel sikerült kiemelni a Szajnából a belugát, mely múlt hét csütörtökön bukkant fel a folyóban.

15 tonna hulladéktól szabadult meg a Tisza

Rekordmennyiségű, több mint 15 tonna szemetet gyűjtöttek össze a X. Jubileumi Felső-Tiszai PET Kupa résztvevői - közölte a szervező Természetfilm.hu Egyesület kedden az MTI-vel.

Új burgonyafajták és az éghajlatváltozás

Az aszály Németországban is kihívássá vált a burgonyatermesztők számára. A burgonyanemesítők már olyan fajtákat nemesítenek, amelyek kevesebb csapadékkal is beérik, azonkívül kevesebb műtrágyára van szükségük és ellenállnak egyes vírusoknak és kártevőknek.

Lehet agárral vadászni

Július 29-én megjelent az az agrárminisztériumi rendelet, amely a vadászvizsga-tanfolyam és maga a vadászvizsga, valamint a vadászíjjal, ragadozó madárral és a magyar agárral való vadászatra feljogosító kiegészítő vizsga szabályozásáról szól. A rendelettel a magyar agárral történő vadászat elől az utolsó akadály is elhárult.

Szeptemberben van a legtöbb hazánkban előforduló madárfaj az országban

A madárvonulás kialakulását a legutóbbi jégkorszakot követő időszakra teszik a szakemberek, amikor a felmelegedés következtében a jégtakaró visszahúzódásával lehetővé vált a fajok elterjedési területének északi és déli irányba való eltolódása.

Európa a madárinfluenza elleni védőoltás elfogadását szorgalmazza

Az év első felében nagyon sok európai országban kellett baromfiállományokat leölni a madárinfluenza miatt, ezért az Európai Unió mezőgazdasági miniszterei szeretnék megvizsgálni a vakcinák jövőbeni felhasználását a járványok elleni küzdelemben.

A karolin réce

A karolin vagy karolinai réce – egyes helyeken kisasszonyréce – őshazája Észak-­Amerika, onnan került Európába. A gácsér feje és a meghosszabbodott tarkó fénylő fekete. A háta a farokig bársonyos fekete, torka fehér, melle gesztenyebarna fehér pontokkal, a szárnyoldalak sárgásbarnák.

Rossz állapotban van a Szajnába tévedt fehér delfin

A francia hatóságok úgy döntöttek, hogy megpróbálják vitaminokkal felerősíteni az belugát. Korábban próbálták etetni is, ám az állat nem fogadta el a felkínált halat.

Eltűnőben a hím tengeri teknősök

Az elmúlt négy nyáron Floridában kizárólag nőstény tengeri teknősök keltek ki. Ennek oka pedig a klímaváltozás.