Back to top

A példaértékű összefogás szimbóluma

A tavaszköszöntő népi ünnepkör eredete a pogány korig, a történelem előtti időkig nyúlik vissza. Valószínűleg már a népvándorlás korában is gyakorolták eleink. A határ és a gabonaföldek megáldása keresztény szokássá vált, a népszokások mellett szakralizálódott. Ez a hagyomány a középkorig nyúlik vissza.

A hívők Szent Márk napja, április 25. környékén körmenetet tartottak a jó termésért és a természeti csapások elhárításáért, a lelkipásztorok a négy égtáj felé fordulva áldották meg a vetést. A rítusokban központi szerepe volt a termésnek, a búzaszentelésnek. Ezért van, hogy minden évben az áprilisi búzaszentelő ünnepséggel kezdik a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem programot, amely immár 12 esztendeje fogja össze a határon inneni és a határon túli magyar közösséget egy nemes cél érdekében.

Búzaszentelés a mezőn, díszőrséggel
Búzaszentelés a mezőn, díszőrséggel
Az Országos Búzaszentelést első alkalommal 2001-ben tartották Magyarországon, Esztergomban. A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége és Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közös szervezésében 2019-ben Kárpát-medencei rendezvénnyé vált a szentelés, hogy ne csak szimbolikusan, hanem jó szándéktól vezérelve összekösse az elszakított országrészek magyarságát. Tavaly­előtt Csíksomlyón, tavaly Zentán tartották az ünnepséget. Idén, a „Cselekvő nemzet évében” az előző évek járványügyi korlátozásai után április 23-án, szombaton délelőtt a Maros megyei Nyárádszeredában tartották a búzaszentelőt.

Felidézték a határokon átívelő, több mint tíz éve zajló békés nemzetegyesítő politika eredményeit, ugyanakkor a kezdeményezésnek különleges aktualitást adott a közelünkben zajló orosz-ukrán háború, hiszen a háborút megszenvedő ukrán menekülteket és kárpátaljai magyar testvéreinket is megsegítheti az idei termés.

A Magyarok Kenyere program és a búzaszentelés lebonyolítói, a hétvégi esemény fő szervezői a Magosz, a Magyarok Kenyere Alapítvány és a NAK voltak, társszer­vezője és házigazdája pedig a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete.

Az esemény alatt majdhogynem végig zuhogó eső sem tántorította el a résztvevőket a rendezvénytől, sőt, az áldást hozó tavaszi esőre célozva a felszólalok a jó termés reményének adtak hangot.

A vendégeket a marosvásárhelyi 9. honvéd, a Székely Határőr, a Württemberg és az 5. Mátyás-huszárezredek, valamint a bekecsalji székely lófők képviselőinek sorfala fogadta a helyszínen, akik díszőrséget álltak a színpad körül, a búzaszenteléskor pedig a mezőn is.

A felszólalókon kívül az eseményen jelen volt még Sándor Tibor László, Magyarország bukaresti nagykövetségének mezőgazdasági attaséja, Vincze Lóránd romániai EP-képviselő, a vendéglátók részéről Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke, Szabó Árpád alelnök, továbbá parlamenti képviselők, a gazdaszervezetek tagjai, falugazdászok, a környékbeli települések polgármesterei és a programban részt vevő gazdák.

A rendezvény moderátora, Balla Attila köszöntötte a vendégeket, majd ismertette a Magyarok Kenyere program történetét. Tóth Sándor, Nyárádszereda polgármestere nyitotta a felszólalok sorát, aki megköszönte a gazdáknak az áldásos munkát, azt, hogy mindig jó példát mutatnak mindannyiunknak, hogy tisztességgel és becsülettel megtermelik a mindennapi betevőt, a kenyeret. Majd Isten áldását kérte mindannyiuk munkájára, arra, hogy ápolhassuk hagyományainkat, megtarthassuk hitünket, és ezáltal magyarságunkat.

„A Magyarok Kenyere program, karitatív jellege mellett, a magyarság összetartozását testesíti meg. Bizonyítja, hogy bár a határok elválasztanak bennünket, de az összefogásnak a segítőkészségnek nem lehet határa. Az esemény összekovácsol bennünket, ezért is folytatni kell a kezdeményezést”

– mondta többek között a helység polgármestere.

Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke utalt a jelenlegi helyzetre: arra, hogy a világjárvány után energiaválsággal kell szembenéznünk, és olyan háború van a közelünkben, amely kárpátaljai magyar testvéreinket is érinti. Az elnök hangsúlyozta, hogy a becslések szerint az előző évihez képest az idén mintegy 30–40 százalékkal nőttek az agrárszektorban a költségek. A műtrágya a tavalyi árnak több mint a duplájába kerül, a vetőmagok ára is emelkedett. Mindezekért megtörténhet, hogy a földek egy része parlagon marad. Ennek az árnyékában fontos az összefogás. „A Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program a magyar összefogás egyik szimbólumává vált az elmúlt évek alatt. A mai esemény is segítő szándékunk megnyilvánulása, ahol magyarországi és határon túli nemzettársainkkal együtt szenteljük meg az életet, reményt, bőséget jelentő búzát, amiből a magyarok kenyere készül” – tette hozzá a megyei önkormányzat vezetője.

Jakab István: példát mutatunk Európának
Jakab István: példát mutatunk Európának
A felszólalók sorát Süle Katalin, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara általános agrárgazdasági ügyekért felelős országos alelnöke folytatta, aki egyebek mellett elmondta, Marosszék egykori székhelyén a búzaszentelés évszázados, szent rítusa hozta össze az eseményen egybegyűlteket, majd a búza- és a kenyérszentelés évszázados múltjáról, hagyományáról beszélt: „Eleink tudták, hogy ha jutott kenyér az asztalra, akkor olyan nagy baj nem lehet”.

A mindennapi kenyér előteremtése felelősségének a tudatából született meg a Magyarok Kenyere program, amely azt a célt szolgálja, hogy ne legyen olyan magyar asztal a Kárpát-medencében, amelyre ne jutna kenyér. Bár látszólag az adományozásról szól, de sokkal mélyebb a jelentősége: „Az együvé tartozás és a segíteni akarás példájává vált, amely mindig jellemezte a magyar nemzetet” – hangsúlyozta a NAK alelnöke, majd hozzátette:

„A program ma mintegy 100 ezer magyar mindennapi kenyeréhez járul hozzá. Azzal, hogy a minden évben máshol indul, erősíteni szeretnék a szervezők a határon túli szolgálatot, az összetartozást és a szolidaritás eszméjét.”

A program ma már szakmai együttműködésről is szól, mi több, a tudástranszfer centrumává vált. 2021-ben a magyar gazdák 1050 tonna búzát ajánlottak fel a nélkülözőknek. „A program küldetése a magyar összefogás és a keresztény nemzeti tudat erősítése, a gazdák a búzaadomány gesztusával azt üzenik, hogy egy a nemzet és egymás támogatásával tudunk megmaradni” – zárta beszédét Süle Katalin.

Papp Zsolt György, a magyar Agrárminisztérium helyettes államtitkára is elmondta, hogy a programnak különös jelleget ad a szomszédunkban dúló háború, hiszen a szervezők elkötelezettek a béke és a segítő szándék mellett, ugyanakkor mindent megtesznek, hogy a konfliktus gazdasági következményeit eny­hítsék. Az elmúlt hetekben-hónapokban be­bizonyosodott, hogy a magyar gazdák összefogása akkor a legerősebb, amikor a legnagyobb szükség van rá.

A továbbiakban a jelenlevőket, főként a gazdákat Barabási Antal Szabolcs, a romániai mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium államtitkára is köszöntötte. A magyar országgyűlés alelnöke, a Magosz elnöke, Jakab István elmondta, hogy a járvány miatt nem lehetett megtartani ezt a korábban betervezett rendezvényt, majd megköszönte a határon túli magyarok hozzáállását, az április 3-i országgyűlési választásokon való részvételét. E döntésnek köszönhetően „egységben, erőt, tudást, szándékot nem kímélve építhetjük tovább a nemzetet” – mondta a politikus. Így folytatta: „Példát kell adnunk – nemcsak Európának, hanem a világnak –, hogy van összefogás. Magyarország több mint 650 ezer ukrán menekültnek adott támogatást. A gazdák is kivették a részüket ebben a segítségben. Magyarország a béke mellett állt ki, építkezni akarunk, ezért megteszünk mindent. A magyarság összefogása ebben a nehéz helyzetben hatalmas erőt adott nekünk”.

A politikus megköszönte minden magyarnak, hogy bekapcsolódott a programba, majd azzal zárta beszédét, hogy

„A Magosz, a NAK és a Kárpát-medence magyar gazdaszervezetei megtesznek mindent azért, hogy a tudást megosztva minél sikeresebbek, versenyképesebbek legyünk, és példát adjunk Európának összefogásban, szakmaiságban, tudásátadásában, a tudás alkalmazásában, és abban is, hogy habár az ország és a nemzet határa nem esik egybe, mi mégis tudunk egy nemzetként élni, gondolkodni. Ebben segít bennünket a Magyarok Kenyere program is.”

Az ünnepi beszédeket követően a huszárok kíséretében vonultak a jelenlevők a település határában levő búzatáblához, ahol Drócsa László nyárádszeredai római katolikus plébános, Szegedi László Tamás lelkipásztor, az Erdélyi Református Egyházkerület generális direktora, Fazakas Lajos Levente marosi unitárius esperes, Horváth Csaba, a romániai evangélikus lutheránus egyházat képviselő kiskapusi lelkész ökumenikus búzaszentelőt tartottak.

A mezőn Drócsa László plébános nemcsak a búzatáblát, hanem két kosárba helyezett, nemzetiszínű szalaggal átkötött zsenge búzalevélcsokrot is megáldott, amelyeket az ünnepség végén emlékként szétosztottak a jelenlevők között.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/18 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Horvát hagyományok a Pinka-völgyben

Beékelődve a nyugati határszélbe, Szentpéterfát három oldalról Ausztria határolja. Az első trianoni döntést követően oda is csatolták, ám 1923. március 9-én a falu visszaszavazta magát. Az ezerfős település ugyanakkor máig megőrizte horvátságát nyelvében, az emberek mentalitásában és a gasztronómiájában is.

Sültkrumpli helyett sült tészta

Japánban annyira hiánycikk lett a sütni való burgonya, hogy a Burger King helyi hálózata inkább ramen tészta fogyasztására ösztönzi a vendégeit.

Paradicsomból műtrágya

Egy új kutatás annak a lehetőségét vizsgálja, hogyan lehet paradicsomból, pontosabban a növényi hulladékból műtrágyát készíteni. A műtrágyák ára az elmúlt időszakban az egekbe szökött, ráadásul számos termék gyártása nem környezetbarát és sok energiát igényel.

Összemennek a termékek, az áruk változatlan

Az élelmiszer- és háztartásiszer-gyártók csökkentik a termékeik kiszerelését, anélkül, hogy csökkentenék az árukat. A vécépapírtól a joghurton és kávén át a csipszig világszerte általánossá vált ez a trend. A jelenséget „zsugorflációnak” nevezik.

Bővíti kapacitását a csomagolóanyagokat gyártó Hód Plast Kft. Algyőn

Bővíti termelő- és raktárkapacitását 449 millió forintos beruházással, uniós támogatással a műanyag flakonokat és kannákat gyártó Hód Plast Kft. - tájékoztatta az Algyőn tevékenykedő vállalkozás az MTI-t.

Szlovénia felvásárolja az országban megtermelt összes búzát

Szlovénia az állami árutartalékok intézeten keresztül felvásárolja az országban megtermelt össze búzát, továbbá 22 millió euró értékben támogatást nyújt a gazdálkodóknak - jelentette be Robert Golob szlovén kormányfő pénteken Ljubljanában.

Génmegőrzés a világban

Korábbi cikkemben írtam a biodiverzitás fontosságáról és arról, hogy az emberi tevékenységek hatására milyen tempóban romboljuk azt. A tudósok már felismerték a problémát, és a riói egyezményben rögzítették, hogy a korábbi károk felszámolása és újabbak megelőzése közös társadalmi felelősségünk. Nézzük tehát, hogy milyen génmegőrzési létesítmények szolgálják a genetikai sokféleség tartós fennmaradását.

Szamócaszezon: reményeket meghaladó eredmények

Egy sikeres termesztési idény most sokkal többet jelent annál, mint hogy biztosítja-e vagy sem az érintett kárpátaljai család megélhetését. Sokkal nagyobb a tét, mert jelentősen hozzájárul a szülőföldön maradáshoz, hiszen azt bizonyítja, hogy a háborús helyzettel járó bizonytalanság ellenére van jövő.

Formatervezési díjat kapott a Steyr Terrus CVT

A nagy presztízsű RedDot formatervezési díjjal ismerték el a Steyr Terrus CVT traktor dizájnját. A zsűri értékelése szerint 2022 legelegánsabb traktorának formaterve hozzájárul a nagy teherbírású munkagép képességeihez, kényelméhez és hatékonyságához. A Steyr Terrus CVT 2015-ben jelent meg a gyártó kínálatában, mint az osztrák vállalat „zászlóstraktora”.

A hímzés hagyománya ma is él, évtizedek óta közösségteremtő erő

Elődeink alkotómunkájának örökségét meg kell őriznünk a következő generációk számára. Az értékfeltáró- és átadó munkának azonban csak úgy van igazán értelme, ha annak közösségformáló, közösségteremtő ereje van – fogalmazott az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a XXX. Kisjankó Bori Országos Hímzőpályázat díjátadó- és kiállításmegnyitó ünnepségén, Mezőkövesden.