0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

A sokarcú borvidék

Az Egri borvidék változatos természeti adottságai lehetővé teszik, hogy világszínvonalú fehér- és vörösborok kerüljenek ki a pincékből, hangzott el az Egri bornap Budapesten nevű rendezvényen. A sétálókóstolón 23 borászat mutatta be néhány tételét, a látogatók pedig ezen kívül három mesterkurzuson kaphattak mélyebb ismereteket a borvidékről, az Egri bikavérről és az egyedi dűlős borokról.

Bár sokkal több első osztályú szőlőterület van az Egri borvidéken, ma 5600 hektáron termesztenek szőlőt. Az eredetileg fehérboros vidéken a filoxéravész utáni telepítéseknek köszönhetően váltak uralkodóvá a kékszőlők, és született meg az Egri bikavér. Mészáros Gabriella nemzetközi borakadémikus szerint

lezser elegancia jellemzi az egri borokat, a borvidék pedig megmutatja, mire képes a természet.

Még mindig tart az útkeresés, bár az egriek voltak az elsők, akik eredetvédelmi rendszert vezettek be hazánkban és a bikavér mellett megszületett a másik védett boruk, a fehér Egri csillag. Nagyon sok fajtával dolgoznak, amelyek a nagyon eltérő adottságú dűlőkben másként viselkednek, meg kell találni a legjobb termőhelyet a számukra. Így járnak el a Tóth Ferenc Pincészetnél is. Mint Tóth Katalin elmondta, elsősorban magyar szőlőfajtákkal foglalkoznak, mert a hagyományokra alapozva kívánnak megfelelni a mai igényeknek. Fontos fajtáik az Olasz rizling, Hárslevelű, Furmint, Leányka, Kadarka.

A borvidék legtöbb területén riolittufa alapkőzeten kialakult barna erdőtalaj a termőtalaj, ami a meredek dombokról lemosódott a lejtők aljára, így a termőréteg vastagságától függ, mennyi ásványosság jelenik meg a borokban. A Nagy-Eged hegy viszont mészkőüledékből alakult ki, a Mész hegy andezit alapú. Gál Lajos arra is felhívta a figyelmet, hogy

nem települések szerint érdemes tájékozódni az Egri borvidéken, hanem dűlők szerint, annyira mások az adottságaik.

Jellegzetesen sav-karakteres boraik pedig annak köszönhetők, hogy a szőlő érési időszakában nappal jó meleg van, éjszaka viszont a hegyi szelek hűtik le a levegőt, ami segíti a savak és aromák megőrzését a szőlőben. Eger, Novaj, Szomolya, Ostoros körzete világszínvonalú vörösborokat tud adni.

A klímaváltozás nyertese a Kékfrankos és a Kadarka a borvidéken, mert a meghosszabbodott tenyészidő alatt tökéletesen beérnek, és sokkal mélyebb, rétegzettebb bort adnak, ugyanakkor megmaradnak a savaik.

Hasonlóképp jól szerepel az Olasz rizling Egerben, sokféle arcát mutatja meg, nem véletlenül a fő fehér fajta. Mellette a Hárslevelű, a Chardonnay és a Királyleányka nevezhető a legfontosabb fehér szőlőnek a borvidéken.

Gál Lajos kutatóként sokat foglalkozott a témával, ezért állítja, hogy

a házasítás nagyon komoly borászati eljárás, amivel az összetevőinél jobb bort lehet készíteni.

Ő például a bikavérhez együtt dolgozza fel a szőlőt, ezért választotta a Kékfrankos, Merlot, Cabernet sauvignon és Cabernet franc mellé a Kadarkát mint kevésbé tanninos fajtát. Így készíti a csillagot is Olasz rizlingből, Chardonnay-ból, Hárslevelűből, Sauvignon blanc-ból és Királyleánykából. A Kamra-völgy dűlőből pedig a legmagasabb minőség, Grand Superior Egri csillag készül.

A házasításról annyit mondott még, hogy most készülnek a borvidéken változtatni a termékleíráson, és 20%-ban korlátozni az illatos fajták arányát. A jelenleg megengedett 30%-ot senki sem használta ki, és az új szabállyal remélhetőleg közelebb állnak majd egymáshoz ezek a borok.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu