Back to top

Gyógynövény: Nagy értékű kiskultúrák

A gyógynövény iparág jövője címmel tartott szakmai napot a Gyógynövény Szövetség és Terméktanács (GYSZT). A rendezvény a járvány miatt két évet csúszott az eredeti időponthoz képest, de sajnos az akkori gondok csak részben oldódtak meg, jócskán van még mit tenni az ágazat érdekében, hangsúlyozta köszöntőjében Czirbus Zoltán elnök. Az előadásokban főként a kihívásokról hallhattunk.

Jordán László: A termelők érdekében viszonylag sok szükséghelyzeti engedélyt ad ki a Nébih
Jordán László: A termelők érdekében viszonylag sok szükséghelyzeti engedélyt ad ki a Nébih
Az egyik ilyen a termesztett gyógynövények növényvédelme, ugyanis ezek a fajok is a hatezer hektárnál kisebb területen termesztett úgynevezett kiskultúrák közé tartoznak, így kevés a használható készítmény. A sok kézimunkaerőt igénylő ágazat megmaradása ugyanakkor a lakosság vidéken tartása érdekében is fontos, mondta Jordán László, a Nébih Növény-, Talaj-, és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságának igazgatója.

A kiskultúrák növényvédelmében tehát sok a technológiai hiányosság, amelyek megoldására az Európai Unióban már évekkel ezelőtt külön titkárságot, munkacsoportot alakítottak, de érdemi eredményeket nem igazán tudnak felmutatni.

Ezért a Nébih a szakmai szervezetekkel együttműködve próbál a hazai termelők helyzetén könnyíteni, engedély­okirat-kiterjesztéssel vagy szükséghelyzeti engedélyek kiadásával. Az engedély­okirat kiterjesztése egyszerűsített engedélyezési eljárás, amely azt feltételezi, hogy a szernek van alapengedélye valamilyen kultúrára, és az kiterjeszthető akár gyógynövényre is. Ehhez nem kell a gyártó kérelme, beleegyezése sem, ezt kezdeményezheti egy termelő vagy termelői szervezet, de akár a hatóság is. Ennek ellenére mindig egyeztetnek a gyártóval.

Az úgynevezett szükséghelyzeti engedély váratlan, rendkívüli helyzet esetén hasznos, és nem a technológiai hiányok orvoslására szolgál. Nem alapos engedélyezési mód, a kérelmező vagy felhasználó saját felelősségére akár napok alatt kiadható az engedély, ezért a következmények vizsgálatára nincs idő. Bárki kérelmezheti, 120 napos időtartamra szól, néha területi korlátozással (ami általában Magyarország területe, de lehet szűkebb is). Szükséghelyzeti engedély olyan hatóanyagra is kérhető, mely az EU-ban nincs engedélyezve, de a felhasználása nélkülözhetetlen. Ilyenek például a mezei pocok elleni készítmények, melyek nincsenek engedélyezve az EU-ban, de szükséghelyzeti engedéllyel használhatók. Emellett arra is van mód, hogy szükséghelyzeti engedéllyel egy arra nem engedélyezett készítményt légi úton kijuttassanak.

Mivel a szükséghelyzeti engedélyt kapott szerek felhasználásának a kockázata nagy, az EU próbálja visszaszorítani ezeket az engedélyeket. A termelők érdekében azonban hazánkban elég sok ilyen engedélyt ad ki a Nébih.

Magyarországon a gyógynövényter­mesztésben 24 készítménynek van alap­engedélye, kiskultúrás kiterjesztést tavaly 2 termékre kértek, valamint évente 7-13 szükséghelyzeti engedélyt ad ki a Nébih. Ezt az arányt kellene megfordítani, hogy a kiterjesztésből legyen több, a szükséghelyzetiből pedig kevesebb, mondta Jordán László.

A levendula az egyik legnépszerűbb gyógynövény hazánkban
A levendula az egyik legnépszerűbb gyógynövény hazánkban

Egyszerű anyagok

Az előadást követően az egyik hozzászóló kiemelte, hogy a piaci elvárások az ökológiai gazdálkodás felé tolják a gyógynövényágazatot. A fogyasztók úgy vannak vele, hogy gyógynövény vagy gyógynövénytermék vásárlásakor még a gyümölcshöz és a zöldséghez képest is kevésbé szeretnék, hogy az növényvédő szerrel kezelt állományból származzon.

Ezért javasolja az egyszerű anyagok körének a bővítését, hiszen az uniós listán 23, a magyaron csak 15 ilyen anyag van, vélhetően megfeleltetésbeli probléma miatt.

Ezeknek az egyszerű anyagoknak a használata segítené a termelést. Például a lecitines kezelés, illóolajos hatásjavítással szélesebb védekezési lehetőséget adna.

A felvetésre Jordán László elmondta, hogy az EU-s listán szereplő egyszerű anyagok nálunk is használhatók. Alapesetben egyszerű anyagot növényvédelmi céllal nem lehet forgalmazni, ezért ezek nem kaphatók gazdaboltokban, de sok helyen könnyen beszerezhetők. Nem szabad viszont hatásfokozót készíteni, forgalmazni belőlük. Egyszerű anyagból kereskedelmi termék készítését nem engedi az EU-irányelv, de tankkeverékben használhatók. A növényvédő szernek nem minősülő, növényvédelmi hatással rendelkező anyagok engedélyeztetése egyszerűsített módon lehetséges, itt lehetne az illóolajok helyét megtalálni, mondta Jordán László.

A Gyógynövény Szövetség és Terméktanácsnak van egy munkacsoportja ebben a témában, ebben kérik minél többek részvételét, tette hozzá Czirbus Zoltán.

Kibővült termékkör

Roszík Péter: Csávázott vetőmag használata után újra kell kezdeni az átállást, és továbbra is érvényben van a GMO-tilalom
Roszík Péter: Csávázott vetőmag használata után újra kell kezdeni az átállást, és továbbra is érvényben van a GMO-tilalom
Az ökológiai gazdálkodás keretei között megvalósított gyógynövénytermesztést, -gyűjtést, -feldolgozást és -kereskedelmet körüljáró előadásnak már a kezdetén elhangzott, hogy gyógynövény esetén kiemelten fontos a bio kategória, tehát a gyógyulni szándékozó fogyasztót ne terheljük még növényvédő szerekkel is. Ugyanakkor a biogazdálkodónak is kell növényvédelemmel foglalkoznia, hogy gazdaságosan dolgozhasson. A bio minősítés ellenőrzésekor nemcsak a papírokat tekintik át, hanem a növényállományt is, amely elárulja, ha környezetkárosító mértékű vegyszerezést folytatnak, mondta Roszík Péter, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. ügyvezetője.

A biotermesztésben alkalmazott növényvédelmi módszerek is sokat fejlődtek, vannak olyan almatermelők, akik a hagyományos technológiában általános hozam 70-80%-át elérik, és ez nagyon jó arány.

A kereskedelemben sok hívószó elhangzik az élelmiszerekről az alternatívtól kezdve a reformon keresztül a natúrig, de ezek jelentése viszonylagos, míg a termékek bio minősítése rendeletekkel jól körülhatárolt. A hivatalosan „ökológiai termesztésből származó” meg­nevezésű termékeken megjelenő „biológiai”, „ökológiai”, „organikus”, „bio” jelzők szinonimák, közülük leginkább az utóbbi terjedt el.

Az ökológiai gazdálkodás szabályozása lefedi a mezőgazdasági alapanyagok termelését, a növények begyűjtését és az akvakultúrát is. 2022. január 1-jétől már nemcsak élelmiszer célú termék kaphat bio minősítést, hanem például a gyapjú is. Kérhetnek kozmetikumokra is biotanúsítványt a gyártóik, és egyebek között a közétkeztető cégek is minősíttethetik magukat.

A jelölés kritériumai az előírások betartása, rendszeres ellenőrzés, tanúsítás. Az ellenőrzési rendszerben minden szereplőnek részt kell vennie a termelőtől a feldolgozóig, mondta a Biokontroll vezetője.

Gyógynövények esetén a fogyasztók különösen elvárják a növényvédőszer-mentességet
Gyógynövények esetén a fogyasztók különösen elvárják a növényvédőszer-mentességet
Fotó: Kertészet és Szőlészet archív

A biotermesztés lendületesen terjed világszerte. Európában különösen növekszik a bevont területek száma és a gazdálkodási terület egyaránt. Az európai zöld megállapodás (green deal) során azt tűzték célul, hogy 2030-ra a biotermesztés arányát 25%-ra növelik, és ezt egyes helyeken, például Ausztriában már meghaladták. Hazánk biogazdálkodása is fejlődik, bekerültünk a bio szempontból önmagához képest legjobban fejlődő tíz ország közé, említette Roszík Péter.

Az új uniós biorendeletben lényegi változás nem várható. Néhány dologra azonban figyelni kell, például csávázott vetőmag használata után újra kell kezdeni az átállási időszakot, és továbbra is érvényben van a GMO-tilalom.

Párhuzamos gazdálkodásnak hívjuk, ha egy gazdálkodó bio minősítésű és hagyományos területekkel is rendelkezik, ám ekkor a két módszerrel jól megkülönböztethető fajokat, fajtákat kell termelni, továbbá térben vagy időben külön kell választani a bio és nem bio alapanyagok feldolgozását. A tiltott növényvédő szeres kezelés bioterületen bűncselekmény, de borvidékeken van némi engedélyezett határérték, mert gyakori a környező területekről átsodródó véletlenszerű szennyeződés. Magyarországon a biogazdaságok felében párhuzamos gazdálkodást folytatnak.

A biotermelésben az összes nem ökológiai termesztésre vonatkozó hazai és EU-s előírást (növényvédelem, táp­anyag-utánpótlás, géntechnológia, élelmiszer) be kell tartani, és ezeken felül még a biorendeletnek is meg kell felelni.

A gyógynövényekre az általános öko növényvédelmi szabályok vonatkoznak, ültetvényeknél három év az átállás, egyéb fajoknál pedig pillangós növényt is illeszteni kell a többéves vetésforgóba a nitrogén miatt. A fűszer- és gyógynövények 2-3-4 év múlva kerülhetek vissza ugyanarra a területre. A tápanyag-utánpótlást pedig talaj- vagy levélanalízisre kell alapozni.

Szabad, nem szabad?

Növényvédő szereket és tápanyagokat csak az engedélyokiratban meghatározott módon lehet kijuttatni. Sarkalatos pontja a biotermesztésnek a nitrogénpótlás: mivel szintetikus nitrogéntrágya nem használható, okosan kell tudni azt kiváltani nitrogéngyűjtő növényekkel, zöldtrágyákkal és mikrobiológiai táp­anyag-utánpótlással. A foszfor pótlására engedélyezés alatt van egy csontból készült anyag, kálium pótlására pedig a természetes kálisók, riolittufa vagy a zeo­littufa is alkalmas, mondta Roszík Péter.

Biotermesztésben különösen fontos a megelőzés, a vetésváltás, és a jó gazdálkodási gyakorlatok alkalmazása.

Erre példa a hasznos szervezetek csalogatása, a kártevők riasztása, állományszabályozás, növénytársítás, vektorok kiiktatása. Ha a megelőzés sikeres, akkor a bio növényvédő szerek elegendőek az állomány védelmére.

Sok minden bevethető a termesztés során. Az édeskömény olaja például lisztharmat ellen nagyon jó hatású, tejsavót és gyümölcscukrot is kijuttathatnak a gazdálkodók növényvédelmi céllal, az ecet ugyanakkor nem használható gyomirtásra biotermesztésben.

Az előadás végén szóba került az öko minősítésű gyűjtött növényi termék, ennél minimumelvárás, hogy olyan helyről származzon, ahol három éven belül nem juttattak ki növényvédő szert. Korábban az erdők alapból bioterületnek minősültek, de ez megváltozott, mert az egyre több helyen károsító gyapjaspille miatt már az erdők is védelemre szorulnak.

A növényeket kíméletesen kell gyűjteni, nem megbontva az élőhely egyensúlyát, elkerülve a felesleges sérüléseket, és csak a hasznosított növényi rész begyűjtése indokolt.

Nemesítési célok

A gyógynövénynemesítésnek sok a technikai korlátja. A frissen bevezetett fajok nehezen teljesítik a homogenitás követelményeit, emellett a hatóanyagokat és a teljesítményt befolyásoló, növelő tényezők esetükben kevéssé ismertek.

A gyógynövénynemesítést hátráltató főbb gazdasági nehézségek egyike, hogy a kereslet nem kiegyenlített, és ez nem teszi lehetővé a fajtahasználati díj bevezetését. Emellett a jelenlegi fajták védelme biológiailag, és így jogilag is nehezen oldható meg. A külföldi gyakorlatban a nagy értékű végterméket megalapozó fajtákat gyakran szabadalommal vagy kétoldalú szerződésekkel védik. A fajtanemesítés központi keretekből, a mezőgazdaság támogatásának részeként folyik, így bármelyik termelő hozzájut a nemesített anyagokhoz (szemben azzal a gyakorlattal, amikor egy gyógyszercég nemesít, és nem adja ki a fajtát, hanem magának termelteti). A nemesítés forgalmazói vagy termelői igényeket elégít ki, a kereskedő vagy a termelő (szövetkezet) finanszírozza, majd az anyagot a termelői körön belül őrzik.

Gyógynövények fajtanemesítésének célja lehet a hozam növelése, a drogként használt szervek nagyobb arányú fejlesztése, a regenerációs képesség fokozása, a minőség javítása, a szükséges hatóanyagok szintjének növelése, továbbá a nem kívánt hatóanyagok szintjének csökkentése (pl. mák, orvosi zsálya, édeskömény esetén). Ezek mellett az érzékszervi, küllemi (pl. bazsalikom, körömvirág, mák), a termesztési és technológiai tulajdonságok javítása, más életciklusú változat (pl. konyhakömény, ökörfarkkóró) megtalálása, a könnyebb betakaríthatóság (pl. borsfű, kamilla, macskagyökér) és a betegségek, fagy elleni rezisztencia, tolerancia ugyancsak a fajták gazdasági előnyét alapozzák meg.

Zöldség, gyümölcs is lehet

Zámboriné Németh Éva: Fel kell mérni a rendelkezésre álló fajtaválaszték tényleges biológiai, genetikai értékét
Zámboriné Németh Éva: Fel kell mérni a rendelkezésre álló fajtaválaszték tényleges biológiai, genetikai értékét
A gyógy- és illóolajos növényfajták fenntartása, minőségi szaporítóanyaguk biztosítása már jó ideje rendkívül nehéz hazánkban, hívta fel a figyelmet Zámboriné Németh Éva, a MATE Gyógy- és Aromanövények Tanszékének egyetemi tanára. A helyzet javításához fel kell mérni a rendelkezésre álló fajtaválaszték tényleges biológiai, genetikai értékét. Fontos tudni, hogy melyek felelnek meg a korszerű fajtákkal szemben támasztott kritériumoknak.

Emellett

a magyar gyógynövényágazat hungarikum jellegének fenntartása érdekében bővíteni kell a fajtakört, s ebben jelentős szerepet kell szánni a központi forrásoknak. A gyógy- és illóolajos növényfajok fenntartása és szaporítóanyag-termelése a viszonylag kis felületükre tekintettel speciális jogi és pénzügyi szabályozást igényel.

Ezek egy 2003-as tanulmány megállapításai, ám napjainkban ugyanolyan időszerűek.

A Nemzeti Fajtajegyzék úgynevezett B fejezetében (fakultatív módon elismert gyógy- és fűszernövényfajták) 22 gyógynövényfaj szerepel, melyek esetén nem követelmény a fajtanévvel történő megjelenés. Ezek mellett találunk gyógy­növényeket az A fejezetben is (államilag elismert gyógy- és fűszernövényfajták), amelyeket kötelező fajtanévvel forgalmazni, ilyenek a fehér mustár, a konyhakömény, a mák, az olajlen, a sáfrányos szeklice fajtái.

A zöldségeknél találjuk a gyógynövényként is számon tartott tök-, édeskömény- és cikóriafajtákat, a gyümölcsök között pedig a feketebodza-, homoktövis-, málna- és feketeribiszke-fajták is szerepelnek. A dísznövények között is van néhány gyógynövény. Jellemzően 60-70 gyógynövényfajt termesztünk, azonban a cickafarknak és az angelikának 2 fajtája található a jegyzékben, az ánizsnak és a kakukkfűnek 6-7, a majoránnának és a tárkonynak 16-19 elismert fajtája van, a rekorder a borsos menta 63 fajtával. Egyes fajták többlet­értéket képviselnek, mint az alapfajok, emelte ki Zámboriné Németh Éva.

A minőségbiztosítás kulcskérdés

A cégeknek a termékfejlesztés, alapanyag-beszerzés, alapanyag-minősítés, gyártás, forgalomba hozatal során mindig szem előtt kell tartani a minőségbiztosítást, hangsúlyozta Kovács Petra, a Herbária Zrt. minőségirányítási vezetője.

A fogyasztói igények magasak, amit sokszor az álgyógyítók, áltudományos cikkek és a divat is generál. Ezek miatt a fogyasztók nagyon komoly gyógyhatást várnak el a gyógynövényalapú termékektől, az elvárt minőség azonban nem tükröződik az elvárt értékesítési árban.

Nehéz minden jogszabálynak és a fogyasztóknak is megfelelni.

Kevés a termelő, a gyűjtő, és az emiatti árverseny a minőség rovására megy. A felkínált alapanyagok minősége évről évre romlik, miközben az előírások szigorodnak. A gyógynövények feldolgozása egyedi gépeket igényel, szinte fajonként különbözik a tisztítás módja, de mind költséges, sokszor nagy kézimunka-igényű. A gyorsaság, a higiénia és a nyomon követhetőség az egész folyamatban elvárás, amit dokumentálni is kell. Raktározáskor is meg kell oldani a tételek elkülönítését. A biztonságosságot, tisztaságot és az élettani hatást egyaránt szem előtt kell tartani. Minőségi paraméterek között az organoleptikus tulajdonságok, a mikrobiológiai tisztaság (nehézfém-, növényvédőszer- és idegenanyag-mentesség) mellett a beltartalom (hatóanyag) megtartása a cél.

Tárkonyültetvényt még kevesen létesítettek
Tárkonyültetvényt még kevesen létesítettek

A gyógyhatású termékek gyártására vonatkozóan nincsenek mindenkire érvényes előírások. A gyógynövényalapú gyógyszergyártás (esetükben citrom­fűtea) extra költségekkel jár: az alapanyaggyártók minősítése, validálások, laborvizsgálatok egyaránt sokba kerülnek. Szigorúak a technológiai előírások. Mindemellett a gyógyszerként regisztrált gyógytea csomagolása jobban tájékoztatja a fogyasztót, mintha élelmiszerként lenne regisztrálva.

Kevés a szakember, az iparág megjelenése nem elég erős a felsőfokú oktatásban, például hiány van gyógyszerészekből és élelmiszermérnökökből.

A forgalmazás kihívásai közt Kovács Petra kiemelte, hogy a többféle termékkategória miatt eltérőek a jogi szabályozások. A gyógyszer, gyógyhatású készítmény (ez már zárt kategória), étrend-kiegészítő, egyéb élelmiszer, kozmetikai és háztartásvegyipar, állatgyógyászat – mind használhat fel gyógynövényeket. Nehézség továbbá, hogy a kereskedelmi kommunikáció szintén sokféle, a gyógyhatásról való megfelelő tájékoztatás nem egyszerű. A hatósági ellenőrzések nem hatékonyak, mert nagy a termékválaszték.

Az előadás végén egy érdekes számítást hallottunk a fogyasztók árérzékenysége és a gyártók nyereségének összefüggéséről. Például egy 20 filteres ka­millavirágzat-tea ára, ami 95% virágzatot tartalmaz, körülbelül 550 forint. Ezzel szemben az 5% kamillavirágzat-tartalmú (a többi levél, szár) 20 filteres tea 450 forint. Ha az olcsóbbat választja a fogyasztó, akkor több hasznot termel a gyártónak, bár a megvett terméknek nincs gyógyhatása. Ez a trend sok gyártónál a minőség csökkentésére ösztönöz.

Zárásként többen is hangsúlyozták, hogy a gyógynövények jövője az élelmiszerekben és a kozmetikumokban van, nem a gyógyszeriparban. Törekedni kell a minősítésre saját hatáskörben, mert az állami és európai minősítések nem kapnak elég marketinget, így nincs érdemi hatásuk a vásárlói bizalom növelésére. Európai direktíva szabályozza, hogy milyen esetben lehet vagy nem lehet gyógyhatást ráírni egy-egy termékcsoportra.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2022/18 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fenntarthatóság az almatermesztésben

Hetven országból érkezett tizenhatezer látogatóval zárta háromnapos rendezvénysorozatát a 12. Interpoma kiállítás Bolzanóban. Négy év kihagyás után került sor a nemzetközi találkozóra, és rekordot döntött a külföldi érdeklődés.

Talajorvos­lás a nedvességmegőrzés jegyében

A Kukoricakör szakmai napot szervezett a vízmegőrzésről és a vízmegtartó gazdálkodásról. Zsembeli József, a MATE Karcagi Kutatóintézetének tudományos tanácsadója, intézetigazgató előadásában hangsúlyozta, hogy a hatékony gazdálkodáshoz elengedhetetlen a talaj kémiai, fizikai és biológiai állapotának az ismerete.

A fügekaktusz minden porcikáját hasznosítják Szicíliában

A fügekaktusz termése ehető, és nemcsak eredeti termőhelyén, Mexikóban és Dél-Amerikában fogyasztják, hanem szerte a világon. Szicíliában is régóta termesztik, és a jó minőség, nagy méret érdekében speciális termesztéstechnológiát fejlesztettek ki. A térségben hagyományosan likőrt, lekvárt és fügesajtot is készítenek belőle, az utóbbi időben pedig aszalványt is.

A műtrágyák megváltoztatják a poszméhek virágérzetét

A műtrágyák korlátozzák a beporzást, mert időlegesen megváltoztatják a poszméhek virágérzetét. A beporzók ritkábban szállnak le a műtrágyával, vagy növényvédő szerekkel nemrégiben permetezett virágokon, mivel képesek észlelni a virág körüli elektromos tér változásait - állapították meg a kutatók.

A "pszichobiotikus" élelmiszerek fogyasztása csökkentheti a stresszt és javíthatja az alvást

Vannak olyan ételek, amelyek negatívan befolyásolhatják az alvást, más ételeket pedig stresszhelyzetben érdemes kerülni. Ezzel szemben egy új tanulmány szerint a "pszichobiotikus étrend" fogyasztása nemcsak a stresszt csökkentheti, hanem segíthet abban is, hogy jobban aludjunk.

A lezárások miatt nem jön a kínai fokhagyma

Több mint tíz évig töretlenül nőtt a Kínából exportált fokhagyma mennyisége, a csúcsot a pandémia első évében érte el. Azóta azonban a folyamatos lezárások miatt mindig van valami gond a szállítással; pedig a minőség most jobb, mint szokott.

Páccal fűszerezni nem csak a nyári grillezéskor érdemes!

A fűszeres pácok alkalmazása ízesítésre szolgál, emellett tartósíthat és mindenképpen élvezeti értéket növelő konyhatechnikai eljárás.

A turizmust is a háborúhoz igazítják Ukrajnában

A háborús pusztítások helyeit, mint például Buča és Irpin, turisztikai célpontokká szeretnék tenni Ukrajnában.

Növénynemesítésők találkozója

Emléknappal ünnepelte meg a Növénynemesítők Egyesülete azt a korszakos jelentőségű, első magyar növénynemesítési könyvet, amelyet éppen 200 évvel ezelőtt adtak ki. A jeles alkalmat konferenciával is egybekötötték, ahol a magyar növénynemesítés kiváló professzorai ismertették az szántóföldi és kertészeti növénynemesítés kutatás-fejlesztésének és oktatásának helyzetét és kihívásait.

A jó talaj aranyat ér - van, akinek egy unciányit

Nem véletlenül választotta a címben szereplő gondolatot mottójául az Agro.bio Hungary Kft. évzáró-évnyitó rendezvényén. A talaj ügyét szívén viselő cég elsősorban szerette volna felhívni a figyelmet legfontosabb termelő eszközünkre, másrészt az Aranykorona akció keretében fődíjként egy uncia befektetési arannyal térhetett haza a szerencsés gazdálkodó.