Normal
0
Mostanra viszont az erdő-, mező- és vízgazdálkodásban is egyre nagyobb mértékű a kártétele, az érdekeltek legnagyobb örömére.
Mindez a WWF kezdeményezésére történt, a következmények pedig önmagukért beszélnek.
És tömegével pusztítják el a vízfolyások partján lévő árnyékoló fákat, fasorokat. A vízfolyásokon épített hódgátak pedig megakadályozzák, lehetetlenné teszik a vízi élőlények, halak hosszirányú vándorlását, ezáltal életfeltételeik romlanak és az állományuk hosszú távon jelentősen csökkenhet.
Néhány évvel ezelőtt már több helyen, belterületen is bejelentették a hód károkozását, ugyanis mialatt élőhely-átalakító munkáját végzi, ingatlanokat veszélyeztet a fák kidöntésével, valamint a települések vízelvezető rendszereinek visszaduzzasztását idézik elő.
Az ellene való védekezés jelenleg reménytelen. A gátak bontása, amellett hogy pénzigényes, csak rövid távú megoldás, az állat néhány nap után újraépíti azt. A befogás ugyancsak nem vezet eredményre, mivel a más területre való átcsoportosítás után a faj ismét benépesíti új környezetét.
Ennek érdekében az Ökológiai Kutatóközpont HódTérképet hozott létre, hogy a lakosság általi hódészleléseket egy mindenki számára elérhető platformra feltüntethessék. A központ munkatársai az állatok hatásaival kapcsolatos tapasztalatokról, véleményekről is kérdezik a beküldőket, hiszen így könnyebben feltárhatók az egyedi jelenségek és nagyobb figyelmet érdemlő helyi hódhatások is. A HódTérkép jelenleg közel 300 feltöltésnél tart, az ország más részei mellett Győr-Moson-Sopron megyéből is számos adat érkezett már, a Szigetközön túl a kisvízfolyások mellől is. A monitorozás első eredményeit legkésőbb júniusban közlik a kutatás weboldalán.
Ennek magában kellene foglalnia az értékes hódhatások és hód által létrehozott élőhelyek védelmét, valamint más területek esetében a hód tevékenységébe való beavatkozást, a gördülékeny konfliktuskezelést.
A hód jelenleg védett állatfaj, természetes ellensége nincs, ezért megállíthatatlanul szaporodik, terjeszkedik. A betelepítésük idején ezzel kapcsolatban nem végeztek hatásvizsgálatot, aminek mostanra komoly következményei lettek.
A szakemberek véleménye szerint a védettség mára indokolatlanná vált, szükséges lenne jogszabályi változásokra. Ezt elsősorban a természetvédelmi szervezeteknek kellene megoldani a vadászhatóság közreműködésével.
A probléma tehát összetett, ám mielőbbi megoldást sürget, és nyitottságot vár el a gazdálkodók, kezelők és a természetvédelem oldaláról is.
