Back to top

Horog útja - a szocializáció kulcsfontosságú (2)

Két hónapja érkezett hozzánk Horog, a már lassan féléves rövidszőrű magyar vizsla, aki vadászkutyává válásának következő állomásához ért. Most a kölyökkutya szocializációjának fontos lépéseit osztjuk meg Önökkel, amelyek elengedhetetlen feltételei annak, hogy fiatal társunk könnyebben alkalmazkodjon az új ingerekhez.

Horog történetének első része itt olvasható.

Akár csak egy lépés kihagyása is visszafordíthatatlan következményekkel járhat a kutya fejlődésében, ami később a gazda életminőségére is hatással lehet.

Fotó: Füsi Dániel
A felnőtt egyedekkel ellentétben, a kölyökkutyákat könnyebb a körülöttük lévő világgal megismertetni; agyuk akár a szivacs, mindent magába szív, és minél fiatalabb korban kezdjük ezt el, annál egyszerűbb dolgunk lesz a későbbiekben. Előfordulhat ugyanis, hogy a kutya egyes szociális hiányosságait felnőtt korában csak évekig tartó munka árán, vagy már egyáltalán nem tudjuk maradéktalanul helyrehozni.

Az általános szocializáló sok tényezőből áll, és minden kutya számára szükséges, függetlenül attól, hogy házi kedvencként vagy munkakutyaként szeretnénk tartani társunkat. Az érdek azonban közös: gazda és kutyája kiegyensúlyozott, boldog életet élhessen együtt.

Mikor magunkhoz veszünk egy kutyát, elsőként megismertetjük őt a leendő otthonával és a család többi tagjával. Ez a lépés már több tényezőt is magába foglal a szocializációból: az ismeretlen környezet felfedezését, idegen emberekkel, új kutyákkal és egyéb állatokkal való találkozást, továbbá eddig nem tapasztalt hangok, zajok, szagok megismerését.

Tanácsos egy rövidebb közös séta befejezéseként bevezetni őt az új lakhelyére, így az együtt megtett barangolás során már ismerkedhet az új környezetével és családtagjainkkal is. Ezután jöhet a következő lépés, az élőhelyén kívüli környezeti ingerekkel történő megismertetés. Ennek a leghatékonyabb módja, ha kiskutyánkat, amikor csak lehet, magunkkal visszük a hétköznapjaink során. Szoktassuk pórázhoz és autóhoz, utazzon velünk tömegközlekedési eszközön, valamint gyakran változtassuk sétaútvonalainkat – ezzel az érdeklődését is fenntartjuk! De a városi forgatagba is ellátogathatunk vele, hogy a tömeget is megszokja. Egy nagyobb településen például lehetősége nyílik megismerkedni a város zajával: egy forgalmas út menti járdán végigsétálni teljesen más és új élményt jelent a kutya számára, mint a megszokott napi séta egy nyugodtabb környezetben.

Séta emberek közelében …
Séta emberek közelében …
Fotó: Füsi Dániel

Menjünk ki vele a természetbe is, fedezzünk fel közösen akár egy erdei túraútvonalat. Ha lehetőségeink és az időjárás engedi, ismertessük meg a vízzel is kutyánkat, hiszen az úszás az egyik legegészségesebb, leginkább ízületkímélő testmozgás a számára, emellett színesíti a közös programlehetőségeket is.

A kinti környezet mellett a zárt térről sem szabad megfeledkeznünk! Látogassunk el vele kutyabarát üzletekbe, vendéglátóhelyekre, ahol a helyiségeken kívül a különböző minőségű talajokkal (járólap, parketta stb.) és a lépcsővel, a beltéri fényekkel, szagokkal is ismerkedhet!

A különböző felületeken való járkálás, ezek eltérő tapintása és hangja, mind-mind apró kihívás a kutya számára, ami azonban jelentősen növeli a magabiztosságát.

Az új helyeken a kutyánk idegen állatokkal is megismerkedhet. Társas lényként, falkaállatként igénylik más ebek társaságát, amit ajánlott kielégítenünk. Ezeket az új találkozásokat természetesen mindkét gazda részéről kontrollálni kell! Ilyen alkalmakkor a kutyák eleinte még mindenképpen legyenek pórázon, hogy a biztonságos ismerkedést elősegítsük! Javasolt egy mindkét fél számára semleges helyen megejteni az első találkozást, az egyenlő környezeti és komfortfeltételek miatt. A közös séta ebben az esetben is a segítségünkre lehet, hiszen amellett hogy egyből csökkenthetjük vele a kutyák energiaszintjét, és így két nyugodtabb kutya lesz egymás mellett, a közös vándorlás élménye is segítheti az elfogadást, ismerkedést. A más kutyákkal való közös játék pedig nemcsak lefárasztja és testileg fejleszti ebünket, de a társas viselkedés helyes kialakításában is jelentős szerepet játszik.

… és a természetben
… és a természetben
Fotó: Füsi Dániel

Fiatal kutyánk nevelésében igencsak nagy segítségünkre lehet, ha egy már tapasztaltabb, idősebb ebbel is rendelkezünk.

Az összeszoktatás után a kölyök sok mindent elles idősebb társától: követi őt a sétáltatás során, bizonyos magatartási formákat tanul el, vagy akár egyes feladatok elvégzésében is példaként szolgálhat a kisebb számára.

Horog és mi is szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen Réka rövidszőrű német vizslája, a már kilencedik évében járó Graf, szívesen veszi ki részét a kölyökkel való foglalkozásból. Horog mindenhová követi őt, így pedig a szociális tanulás legjobb lehetősége nyílik meg előtte.

Ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy a kutyák mellett más állatokkal is ismertessük meg négylábúnkat, így ha macskánk, hörcsögünk vagy éppen tyúkjaink vannak, ők sem maradhatnak ki a sorból! Fontos, hogy a saját környezetében élő valamennyi állat szagával, látványával megismerkedhessen, még ha tegyük fel, a terráriumban élő kétéltűnkkel soha nem is tervezzük összeengedni őt.

A kölyökkorban megismert szagok, hangok, látványok később jelentősen segítik egy új környezetben fellelhető hatások további felfedezését, az új szituációkhoz való alkalmazkodást.

Összességében tehát fontos, hogy folyamatosan új ingerekkel stimuláljuk a kutyánk fejlődő idegrendszerét, ezáltal később könnyebb dolgunk lesz vele a hétköznapi életben éppúgy, mint a kiképzés alatt.

Persze a szocializáció folyamatában is figyeljünk oda a fokozatosságra! Igazítsuk azt kutyánk egyedi igényeihez, minden helyzetben törekedjünk a nyugodt tudatállapot elérésére és fenntartására, figyeljünk a kutya jelzéseire! Ne terheljük hirtelen sok ingerrel egyszerre, törekedjünk ebben is az arany középútra!

Graf, a rövidszőrű német vizsla segít Horog tanításában
Graf, a rövidszőrű német vizsla segít Horog tanításában
Fotó: Füsi Dániel
Mivel Horog vadászkutya-csemete, így nála a szocializáció kiegészül pár speciális elemmel is. Ilyen például a vaddal való megismerkedés. Ezt általában lőtt vaddal kezdjük, Horog például így találkozott először szajkóval, nyúllal és rókával. Kihűlt és még meleg lőtt vad szagával is érdemes megismertetni egy vizslát, annak függvényében, mikor mire adódik éppen lehetőségünk. Emellett az élő vaddal (réce, fácán, fogoly, esetleg galamb, nyúl) való találkozás is fontos, ezek látványa és szaga is nagy érdeklődést vált ki általában a kölykökből, ahogy Horog is szemezett már a volierben élő foglyokkal és tőkés récékkel.

Mivel vadászkutya, a lövéshez való szoktatás elengedhetetlen része Horog szocializációjának. Itt különösen fontosnak tartom kiemelni a fokozatosságot. Ehhez a gyakorlathoz két ember szükséges. A kutya először egy tágas, nyílt területen, például egy réten halljon lövést, amit tőlünk távol, akár 500 méterre álló segítőnk ad le. Ehhez használjunk riasztópisztolyt, esetleg sörétes puskát. Eközben a kutyát folyamatos pozitív ingerek érik (kedvenc játék, jutalomfalat, simogatás stb.).

A távolságnak köszönhetően jóval kisebb lesz a hanghatás, ezáltal a kutya nem riad meg a hirtelen, közelből jövő hangos dörrenéstől, így könnyebb lesz ahhoz hozzászoktatni. A cél a nyugodt állapot elérése és fenntartása.

Amint ez megvan, a fokozatosság elvét szem előtt tartva, segítőnk mindig egy kicsit közelebb jöhet hozzánk, mígnem elérjük, hogy a kutya közvetlen közelében leadott lövés sem vált ki belőle félelmet. Ezt a gyakorlatot érdemes folyamatosan ismételni a kutya növekedésével párhuzamosan, hiszen attól, hogy félévesen nem félt a lövéstől, még nem jelenti azt, hogy egyévesen sem ijed meg tőle.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2022/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Csúcsgenetika a nyúltenyésztésben – magyar észjárással

Mintha csak egy amerikai sikertörténetet olvasnánk… Kereset-kiegészítésnek indult a vállalkozás, amely aztán szűk három évtized alatt a maga szegmensében a világ egyik meghatározó vállalatcsoportjává fejlődött.

A kutyák megérzik, ha stresszesek vagyunk

Egy kísérlet során a kutyák meglepően pontosan érzékelték a stresszes emberek izzadság- és leheletmintáit.

A Dunántúl legszebbjei

A térség gazdálkodói számítanak arra, hogy tenyészállataikat a Kaposváron szemlézik, bírálják. Szükségük van ugyanis a visszajelzésre, hogy a munkájuk vajon a jó irányba halad-e.

Közel 4 millió tonna takarmány készült tavaly

A Magyarországon működő keverőüzemek 2021-ben 3,956 millió tonna haszonállat-takarmánykeveréket állítottak elő, 2020-hoz képest 3,4 százalékkal többet - olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) honlapján közzétett összefoglalóban.

Megnyílt a KÁN Egyetemi napok

A magyar állattenyésztés megért számos hullámvölgyet és sikert, az állattenyésztők egyszerre optimisták és borúlátók, pedig az elmúlt 150 év bizonyítja, hogy mindennel képesek megbirkózni.

Mától folytatódik a földértékesítési program

Újabb, 10 hektárnál kisebb földterületeket hirdetett meg értékesítésre a Nemzeti Földügyi Központ. A szántókra, rétekre és legelőkre a korábbi eljárásokhoz hasonlóan, a jogszabályban foglalt feltételeket figyelembe véve lehet elektronikusan vételi ajánlatot tenni.

Rendkívüli támogatás a baromfi- és sertéskoca tartóknak

Az orosz-ukrán háború következményei által leginkább sújtott termelők támogatására – az uniós tagállamok, köztük Magyarország nyomására - 500 millió eurós rendkívüli európai uniós mezőgazdasági válságkezelési csomag született tavasszal.

A magyar állattenyésztés a magyar kultúra része

Több, az állattenyésztőket kedvezően érintő kormányzati intézkedést, illetve tervet is bejelentett Nagy István agrárminiszter szeptember 29-én, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Kaposvári Campusán, ahol második alkalommal rendezték meg az Állattenyésztők Napját a KÁN Egyetemi Napok keretében.

Ipari kenderrel a nitrogén- és metánkibocsátás csökkentéséért

Szántóföldi iparikender-termesztéssel csökkenteni lehetne a mezőgazdaság nitrogén-, metán- és CO2-kibocsátását, vagyis fontos szerepet játszhatna a kultúra a fenntartható mezőgazdaságban.

Ne a támogatás legyen az állattartó jövedelme!

A jövőben az állattenyésztésnek és az állattartásnak különböző feladatokra kell fókuszálnia. Erről Nagy István agrárminiszter beszélt a KÁN Egyetemi Napok nulladik napján, Kaposváron az Állattenyésztők napja alkalmából tartott tanácskozáson.