Back to top

Többet kellene öntözni

Tizedik konferenciáját tartotta meg a Magyar Öntözési Egyesület. Az előadásokból érzékelhető, mennyire sokrétű és milyen komoly műszaki felkészülést igénylő munka az öntözés, legyen szó ültetvényekről vagy épületek zöldfalairól, felszín fölötti vagy alatti vízpótlásról. A gyümölcstermesztéssel kapcsolatos előadásokból ismertetünk néhány gondolatot.

A zöldség-gyümölcs ágazat sorsa jelentős részben az öntözéstől függ, szorosan egymásra vagyunk utalva, fogalmazott Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. A hazai ültetvényekben sem az öntözés színvonala, sem kiterjedtsége nem éri el a kívánatos szintet.

Szorosan összefügg

A gyümölcsösöknek mindössze a harmadát öntözzük, zöldségtermesztésben körülbelül háromnegyed az öntözött területek aránya.

A fejlődés az intenzív módszerek, a jégesőtől és fagytól védő rendszerek alkalmazása felé mozdítja az ágazatot, de mindennek az alapja az öntözés, hogy rendszeresen el lehessen érni a gazdasági megtérüléshez szükséges hozamokat.

A manapság megkívánt termésátlag pedig például sárgarépából 100, almából 60 tonna egy hektáron.

A FruitVeB tavaly készített egy felmérést az öntözési hajlandóságról, amire 580 válasz érkezett. Zömmel állami támogatással kívánják fejleszteni a gazdaságukat a válaszolók, csupán tizedük nem várna rá. A fejlesztés gátjának a túlbonyolított pályázati folyamatot, a pénzhiányt és a nehéz hitelhez jutást említették legtöbben, és sokan jelezték, hogy nem kapnak vízjogi engedélyt. Az ültetvénytelepítést tervezők kétharmada frisspiacra szánja a gyümölcsöt és intenzív művelési rendszert akar megvalósítani, elsősorban alma, szilva, meggy és kajszi telepítésében gondolkodnak.

A telepítés mellett sokan szeretnék fejleszteni az öntözést is kút létrehozásával, víztakarékos öntözőrendszer kiépítésével. A termelői szándékok tehát előremutatók, állapította meg Apáti Ferenc.

A válaszadók háromnegyede 10 hektárnál kisebb területre és 50 millió forintnál kisebb összegű beruházást tervez, és majdnem minden második megvárja a támogató okiratot, csak akkor vág bele a beruházásba.

Bonyolult és drága

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 30 ezer hektár gyümölcsös van, ezek öntözéséről készített felmérést a FruitVeB és az Agrárközgazdasági Intézet. Az alap­adatokkal megint nem lehet biztosra menni, ugyanis a Központi Statisztikai Hivatal szerint a megyében 4000 hektárt öntöznek, az egységes kérelemben leadott adatok viszont csak 2500 hektárról szólnak. A szakmaközi szervezet becslése szerint 5-6 ezer hektárt öntözhetnek. A válaszadók az öntözött terület 40%-át reprezentálják, tehát elég megbízható az eredmény. Öntözésre 60%-ban felszín alatti vizeket használnak és 90%-uk csöpögtető rendszert épített ki, 7% a mikroszórófejes öntözés aránya.

Megkérdezték a felmérésben, hogy mi volt az oka, ha valaki nem kapott vízjogi engedélyt az utóbbi években. Nem volt szabad vízkvóta a válaszadók 40%-a esetében, 20%-uknak természetvédelmi okokkal magyarázták a vízjogi engedély megtagadását, 10% esetében pedig a víztest állapota nem volt megfelelő.

Mindezek alapján azt tartaná jónak a szakmaközi szervezet, ha újra lehetne osztani a vízkvótákat, és a nem kihasznált kvótát megkaphatnák azok, akiknek szükségük van rá. Azt is elképzelhetőnek tartanák, hogy teljesen újraszámolják a kvótákat, mert sokan vannak, akik túl sokat kötnek le, hogy biztosan legyen vizük.

Az öntözésfejlesztést nehezíti a hosszú és drága engedélyezési folyamat, valamint a szaktanácsadók hiánya. Akik mégis belevágnának, új öntözőtelepet, kutat vagy tápoldatozót akarnak kiépíteni. Itt is zömmel állami támogatással és saját erővel képzelik el a fejlesztést, a válaszadók nem egészen harmada vállalná, hogy teljesen saját erőből valósítja meg a beruházást.

Nem jutnak támogatáshoz

Hasonló felmérést végeztek Makó térségében is, ahol 2600 hektár zöldségtermesztő területet öntöznek, elsősorban petrezselymet, őszi fokhagymát és csemegekukoricát. A válaszadók ott is 40%-ban képviselték a körzetben ter­mesztőket. A zöldségtermesztők 43%-a nem rendelkezik öntözési lehetőséggel, akik képesek a vízpótlásra, 90%-ban felszíni vízből teszik azt.

Az öntözés fele lineár vagy körforgó öntözőberendezéssel történik, 25%-os a csévélődobos öntözés aránya. A csemegekukorica- és a zöldborsótáblák 80%-át öntözik, ami a feldolgozókkal kötött szerződés feltétele. Gazdasági szempontból határeset, hogy megéri-e.

A hátráltató tényezők közt a zöldségtermesztők is a magas beruházási költséget, a nehézkes eljárást, valamint a tervezési és hatósági költségeket említették. Sokan terveznek víztakarékos öntözést vagy a talajnedvesség megőrzését szolgáló technológiák bevezetését. Makó környékén a válaszadók háromnegyede saját erőből fejleszti az öntözését, mert nem tudnak támogatáshoz jutni.

A hozzászólók szerint még azt sem tudjuk pontosan, hogy valójában mennyi víz fogy az országban, a vízügyi stratégia összeállítói közt pedig nincs mezőgazdasági szakember. Elsődleges szempont a természetvédelem, amit nem is vitat senki, a mezőgazdasági termelés igényeinek kielégítéséhez viszont kompromisszumra lenne szükség.

Az Agrárminisztérium és a Belügyminisztérium között 2018-ban indult együttműködés is megakadni látszik. Akkor közösen dolgoztak a felszíni vizekre alapozott szántóföldi öntözési stratégia kialakításán, ami elkészült ugyan, de nem jelent meg hivatalosan.

Díjátadás

A Magyar Öntözési Egyesület (MÖE) 2001-ben alakult Szarvason a Tessedik Sámuel Főiskolán, majd 2004-től székhelye a Budapesti Corvinus Egyetem, a mai Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem lett, de megegyezés született arról, hogy visszakerül Szarvasra. Elnöke jelenleg Bíróné Oncsik Mária.

Tagjai az öntözést kutatók, oktatók mellett az öntözéstervezéssel, parköntözéssel, hidrokultúrás, szántóföldi és kertészeti növények öntözésével foglalkozó, valamint öntözéstechnikai eszközöket, berendezéseket forgalmazó szakemberek, vállalkozások az ország minden részéből. A közhasznú egyesület tevékenységének célja az öntözésfejlesztésben dolgozók szakmai összefogása, segítése, továbbképzése. A Magyar Öntözési Egyesület legnagyobb rendezvénye az évente megszervezett Magyar Öntözéstechnikai Konferencia és Kiállítás, ahol a mélyreható szakmai előadások mellett díjakat is átadnak.

Az idén kiadták a négyévente adományozható Németh Endre-díjat, amivel az a mérnök, kutató, oktató, felsőfokú végzettségű gazdasági szakember tüntethető ki, aki elmélyült magas szintű tudományos, gyakorlati tevékenységet vagy szakirodalmi munkásságot fejt ki az öntözés és vízgazdálkodás szakterületén. Most Tóth Csaba kapta meg a kitüntetést, aki precíziós öntözésvezérléssel foglalkozik.

Az egyesület értékeli a témával foglalkozó szakdolgozatok, diplomamunkák színvonalát is, és a legjobbakat a 2017-ben alapított Öntözési különdíjjal jutalmazza. Az idén alapképzés kategóriában Kepenyes Zoltán tudományos diákköri dolgozatát díjazták, címe A búza szárazságtűrésének vizsgálata tenyészedényes kísérletben. Mesterképzés kategóriában Tóth Ariel Szélsőséges vízellátás hatása csemegekukorica-állományban, valamint Pásztor Dávid A nyírbátori mintaterület talajfizikai modellezése precíziós öntözési céllal című dolgozatát díjazták.

Fagyvédelmi céllal

Tízéves hazai gyakorlati tapasztalatok alapján elmondható, hogy a korona fölötti fagyvédelmi öntözés itthon is teljesen megbízható eljárás és sokkal kevesebb víz kell hozzá, mint sokan gondolják. Csak erős széllel párosuló szállított fagy esetén nem működik ez a módszer, sőt olyankor nem is szabad beindítani az öntözőrendszert.

A fagyvédelmi öntözésről Gárdián Tibor, az Aqua 2001 Kft. ügyvezetője osztotta meg tapasztalatait a Magyar Öntözési Egyesület konferenciáján.

Amint mindannyian tapasztalhatjuk, a klímaváltozás következtében egyre gyakoribbak a szállított fagyok hazánkban, amikor északról érkezik a hideg levegő 20-30 kilométer/órás széllel. A szállított fagy másik jellegzetessége, hogy éjjel vagy nappal, felhős vagy napos időben, alacsony vagy magas páratartalom esetén egyaránt bekövetkezhet.

Ennek azért van jelentősége, mert a másik fagyhatás, a kisugárzási fagy éjszaka és derült égbolt mellett várható, amit súlyosbít, ha száraz a talaj és a levegő.

Korona fölötti fagyvédelmi öntözéssel egyrészt szigeteljük az ültetvényt a hideg levegőtől, másrészt enyhén fűtünk is, a fagyáshő (334,5 kJ/kg) felszabadulása révén. Ez az a hőmennyiség, ami a 0 °C-os víz 0 °C-os jéggé alakulásakor felszabadul. A fagyás–olvadás halmazállapot-változás hőigénye jóval kisebb, mint a lecsapódás–párolgásé, ami 2257 kJ/kg hőmennyiséget igényel. Párásításkor éppen ez a hűtőhatás érvényesül, mert gyakorlatilag nincs annyi víz, amennyivel egy növényállomány fölött érdemben meg tudnánk emelni a páratartalmat.

Fagyvédő öntözéskor nem az a célunk, hogy apró cseppek alakuljanak ki, ezért alacsony nyomáson, 2 baron kell működtetni a rendszert. Óránként és hektáronként 12,5-23 köbméter vízzel dolgoznak a hazai gyakorlatban, ezzel körülbelül mínusz 10 °C-ig lehet védekezni a fagy ellen.

Nagyon fontos, hogy 12 órán át tartó, folyamatos ön­tözésre kell felkészülni, erre kell méretezni a vízforrást, ami a legtöbbször víztároló, illetve a szivattyút és a szűrőrendszert.

Fotó: Horváth Csilla
Speciális szórófejeket használnak az ültetvény kialakításától függően sávos vagy irányított, 3-4 méteres körben dolgozó fagyvédelmi öntözésre.

Az a cél, hogy átlátszó jég legyen a fákon, ehhez akkor kell beindítani az öntözést, amikor a nedves hőmérő 0 °C-ot mutat, figyelmeztetett Gárdián Tibor. Ha fagypont alatt indítjuk be a rendszert, már elkéstünk, és mi magunk fagyasztjuk meg a növényi részeket, amit védeni akartunk. Folyamatosan nedves, 0 °C-os jeget kell tartanunk a fákon, ami teljesen átlátszó. Ha idő előtt leállítjuk az öntözést, a jég is átveszi a környező hőmérsékletet és kifehéredik. Ez már nem védi a virágokat a hidegtől. Akkor lehet leállítani az öntözést, amikor a fa és a jég között olvadt víz látható, vagyis magától kezdett olvadni a jég. Ez is jól látható változás, éppen úgy, mint a fehér vagy az átlátszó jég esetében.

Gárdián Tibor azt tapasztalja, hogy a termesztők kimennek éjszaka is megvédeni az ültetvényüket, ezt a rendszert nagy értékű kultúráknál szokták kiépíteni. A legtöbben robbanómotoros szivattyút használnak, nehogy áramkimaradás miatt álljon le az öntözőrendszer.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2022/18 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Elkészültek a Takarmányszállítási támogatás részletei

Az Agrárminisztérium az Aszály Veszélyhelyzeti Operatív Törzs döntése alapján kidolgozta annak a 3 milliárd forint értékű támogatásnak a koncepcióját, amely a történelmi léptékű aszály miatt ellátási gondokkal küzdő állattartók tömegtakarmány szállítási költségeinek finanszírozásában nyújt segítséget – közölte Nagy István agrárminiszter.

A biotermékek piacának bővülése várható

A harmincharmadik BioFach Nemzetközi Bioélelmiszer- és Biotermék-szakkiállítást rendhagyó módon nyáron tartották. A négynapos nürnbergi rendezvényen az Agrármartketing Centrum által szervezett magyar közösségi standnak tizenegy kiállítója volt. Az AMC a július 26–29. között tartott eseményen mutatta be a nagyközönségnek saját élelmiszeripari exportfejlesztő programját, a Hungarian Food Business Programot.

A chilei gyümölcstermesztők az anyagi összeomlás szélén

Tízből kilenc chilei gyümölcstermelő aggódik amiatt, hogy költségei növekedése és a globális logisztikai válság miatt nem tud felkészülni a 2022–23-as szezonra, derül ki a chilei gyümölcstermelők szövetsége, a Fedefruta felméréséből.

Óvatosan szerződtek a gazdálkodók

A szaktárca a közleményben azt írta, hogy a gazdálkodókat több korábban megalkotott jogszabály is segíti az olyan helyzetekben, mint az idei – sokak szerint száz éve nem látott – szárazság. A jogszabályok közül a gabonapiaci szerződésekben vállalt kötelezettségek alóli teljes vagy részleges mentesülés szabályaira hívta fel a gazdálkodók figyelmét a minisztérium.

„Nincs kérdés. Öntözni kell.”

„Az öntözés fejlesztésben érdekelt földhasználók az egész országban hamar átláthatják, hogy érdemes egy egységbe tömörülni és egy projektben gondolkodni. Indulásunkkor az érdekeket nem volt nehéz egy irányba rendezni” – hangsúlyozza Sasvári Gábor, a Matyó Agrártermelő Zrt. vezérigazgatója, elárulva, hogy a Matyó Öntözési Közösségben a felszíni vizek mezőgazdasági felhasználását tűzték ki célul.

Zöldség-kereskedelem: a kereslet-kínálat dönt

A vásárlási szokások folyamatosan alakulnak. A fogyasztók szeretnek minél több mindent egy helyen beszerezni, meghatározó lett az áruházláncok, diszkontok szerepe. A betárolás nem divat, a rendkívüli helyzet kivételével mindenből annyit vesznek az emberek, amennyire épp szükségük van.

A cserepes dísznövények a sor végén

Tavalyelőtt az üvegházi hajtatás 95%-ában alkalmaztak biológiai védekezést Hollandiában, amíg 2012-ben ez az arány még csak 78, 2016-ban pedig 92% volt.

Intenzív zöldtető hétezer négyzetméteren

A Néprajzi Múzeum új épületét májusban adták át a budapesti Városligetben, az Ötvenhatosok terén. A zöldfelülettel foglalkozó szakemberek számára a munka igazi különlegessége a 7000 négyzetméteres zöldtető lett, melynek legmagasabb pontjáról szép kilátás nyílik a környékre.

Új színes narancsfajta

A citrus tristeza virus (CTV) megjelenése nagyon súlyosan érintette a citrusfélék termesztését Szicíliában. Nincs olyan régió, ahol ne fertőzött volna meg szinte teljes ültetvényeket a kórokozó, a gazdák bevételei meredeken zuhannak.

Hatezer éve is népszerű volt a dinnye, de nem a húsát fogyasztották

A legrégibb dokumentált dinnyeféle magjai 6000 évesek, és egy neolitikum kori ásatásról kerültek elő Líbiában. Susanne S. Renner, a Washingtoni Egyetem biológusa különös dolgokat tárt fel ezekkel a magokkal kapcsolatban, amiről a Molecular Biology and Ecolution című lapban számolt be.