Back to top

Többet kellene öntözni

Tizedik konferenciáját tartotta meg a Magyar Öntözési Egyesület. Az előadásokból érzékelhető, mennyire sokrétű és milyen komoly műszaki felkészülést igénylő munka az öntözés, legyen szó ültetvényekről vagy épületek zöldfalairól, felszín fölötti vagy alatti vízpótlásról. A gyümölcstermesztéssel kapcsolatos előadásokból ismertetünk néhány gondolatot.

A zöldség-gyümölcs ágazat sorsa jelentős részben az öntözéstől függ, szorosan egymásra vagyunk utalva, fogalmazott Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. A hazai ültetvényekben sem az öntözés színvonala, sem kiterjedtsége nem éri el a kívánatos szintet.

Szorosan összefügg

A gyümölcsösöknek mindössze a harmadát öntözzük, zöldségtermesztésben körülbelül háromnegyed az öntözött területek aránya.

A fejlődés az intenzív módszerek, a jégesőtől és fagytól védő rendszerek alkalmazása felé mozdítja az ágazatot, de mindennek az alapja az öntözés, hogy rendszeresen el lehessen érni a gazdasági megtérüléshez szükséges hozamokat.

A manapság megkívánt termésátlag pedig például sárgarépából 100, almából 60 tonna egy hektáron.

A FruitVeB tavaly készített egy felmérést az öntözési hajlandóságról, amire 580 válasz érkezett. Zömmel állami támogatással kívánják fejleszteni a gazdaságukat a válaszolók, csupán tizedük nem várna rá. A fejlesztés gátjának a túlbonyolított pályázati folyamatot, a pénzhiányt és a nehéz hitelhez jutást említették legtöbben, és sokan jelezték, hogy nem kapnak vízjogi engedélyt. Az ültetvénytelepítést tervezők kétharmada frisspiacra szánja a gyümölcsöt és intenzív művelési rendszert akar megvalósítani, elsősorban alma, szilva, meggy és kajszi telepítésében gondolkodnak.

A telepítés mellett sokan szeretnék fejleszteni az öntözést is kút létrehozásával, víztakarékos öntözőrendszer kiépítésével. A termelői szándékok tehát előremutatók, állapította meg Apáti Ferenc.

A válaszadók háromnegyede 10 hektárnál kisebb területre és 50 millió forintnál kisebb összegű beruházást tervez, és majdnem minden második megvárja a támogató okiratot, csak akkor vág bele a beruházásba.

Bonyolult és drága

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 30 ezer hektár gyümölcsös van, ezek öntözéséről készített felmérést a FruitVeB és az Agrárközgazdasági Intézet. Az alap­adatokkal megint nem lehet biztosra menni, ugyanis a Központi Statisztikai Hivatal szerint a megyében 4000 hektárt öntöznek, az egységes kérelemben leadott adatok viszont csak 2500 hektárról szólnak. A szakmaközi szervezet becslése szerint 5-6 ezer hektárt öntözhetnek. A válaszadók az öntözött terület 40%-át reprezentálják, tehát elég megbízható az eredmény. Öntözésre 60%-ban felszín alatti vizeket használnak és 90%-uk csöpögtető rendszert épített ki, 7% a mikroszórófejes öntözés aránya.

Megkérdezték a felmérésben, hogy mi volt az oka, ha valaki nem kapott vízjogi engedélyt az utóbbi években. Nem volt szabad vízkvóta a válaszadók 40%-a esetében, 20%-uknak természetvédelmi okokkal magyarázták a vízjogi engedély megtagadását, 10% esetében pedig a víztest állapota nem volt megfelelő.

Mindezek alapján azt tartaná jónak a szakmaközi szervezet, ha újra lehetne osztani a vízkvótákat, és a nem kihasznált kvótát megkaphatnák azok, akiknek szükségük van rá. Azt is elképzelhetőnek tartanák, hogy teljesen újraszámolják a kvótákat, mert sokan vannak, akik túl sokat kötnek le, hogy biztosan legyen vizük.

Az öntözésfejlesztést nehezíti a hosszú és drága engedélyezési folyamat, valamint a szaktanácsadók hiánya. Akik mégis belevágnának, új öntözőtelepet, kutat vagy tápoldatozót akarnak kiépíteni. Itt is zömmel állami támogatással és saját erővel képzelik el a fejlesztést, a válaszadók nem egészen harmada vállalná, hogy teljesen saját erőből valósítja meg a beruházást.

Nem jutnak támogatáshoz

Hasonló felmérést végeztek Makó térségében is, ahol 2600 hektár zöldségtermesztő területet öntöznek, elsősorban petrezselymet, őszi fokhagymát és csemegekukoricát. A válaszadók ott is 40%-ban képviselték a körzetben ter­mesztőket. A zöldségtermesztők 43%-a nem rendelkezik öntözési lehetőséggel, akik képesek a vízpótlásra, 90%-ban felszíni vízből teszik azt.

Az öntözés fele lineár vagy körforgó öntözőberendezéssel történik, 25%-os a csévélődobos öntözés aránya. A csemegekukorica- és a zöldborsótáblák 80%-át öntözik, ami a feldolgozókkal kötött szerződés feltétele. Gazdasági szempontból határeset, hogy megéri-e.

A hátráltató tényezők közt a zöldségtermesztők is a magas beruházási költséget, a nehézkes eljárást, valamint a tervezési és hatósági költségeket említették. Sokan terveznek víztakarékos öntözést vagy a talajnedvesség megőrzését szolgáló technológiák bevezetését. Makó környékén a válaszadók háromnegyede saját erőből fejleszti az öntözését, mert nem tudnak támogatáshoz jutni.

A hozzászólók szerint még azt sem tudjuk pontosan, hogy valójában mennyi víz fogy az országban, a vízügyi stratégia összeállítói közt pedig nincs mezőgazdasági szakember. Elsődleges szempont a természetvédelem, amit nem is vitat senki, a mezőgazdasági termelés igényeinek kielégítéséhez viszont kompromisszumra lenne szükség.

Az Agrárminisztérium és a Belügyminisztérium között 2018-ban indult együttműködés is megakadni látszik. Akkor közösen dolgoztak a felszíni vizekre alapozott szántóföldi öntözési stratégia kialakításán, ami elkészült ugyan, de nem jelent meg hivatalosan.

Díjátadás

A Magyar Öntözési Egyesület (MÖE) 2001-ben alakult Szarvason a Tessedik Sámuel Főiskolán, majd 2004-től székhelye a Budapesti Corvinus Egyetem, a mai Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem lett, de megegyezés született arról, hogy visszakerül Szarvasra. Elnöke jelenleg Bíróné Oncsik Mária.

Tagjai az öntözést kutatók, oktatók mellett az öntözéstervezéssel, parköntözéssel, hidrokultúrás, szántóföldi és kertészeti növények öntözésével foglalkozó, valamint öntözéstechnikai eszközöket, berendezéseket forgalmazó szakemberek, vállalkozások az ország minden részéből. A közhasznú egyesület tevékenységének célja az öntözésfejlesztésben dolgozók szakmai összefogása, segítése, továbbképzése. A Magyar Öntözési Egyesület legnagyobb rendezvénye az évente megszervezett Magyar Öntözéstechnikai Konferencia és Kiállítás, ahol a mélyreható szakmai előadások mellett díjakat is átadnak.

Az idén kiadták a négyévente adományozható Németh Endre-díjat, amivel az a mérnök, kutató, oktató, felsőfokú végzettségű gazdasági szakember tüntethető ki, aki elmélyült magas szintű tudományos, gyakorlati tevékenységet vagy szakirodalmi munkásságot fejt ki az öntözés és vízgazdálkodás szakterületén. Most Tóth Csaba kapta meg a kitüntetést, aki precíziós öntözésvezérléssel foglalkozik.

Az egyesület értékeli a témával foglalkozó szakdolgozatok, diplomamunkák színvonalát is, és a legjobbakat a 2017-ben alapított Öntözési különdíjjal jutalmazza. Az idén alapképzés kategóriában Kepenyes Zoltán tudományos diákköri dolgozatát díjazták, címe A búza szárazságtűrésének vizsgálata tenyészedényes kísérletben. Mesterképzés kategóriában Tóth Ariel Szélsőséges vízellátás hatása csemegekukorica-állományban, valamint Pásztor Dávid A nyírbátori mintaterület talajfizikai modellezése precíziós öntözési céllal című dolgozatát díjazták.

Fagyvédelmi céllal

Tízéves hazai gyakorlati tapasztalatok alapján elmondható, hogy a korona fölötti fagyvédelmi öntözés itthon is teljesen megbízható eljárás és sokkal kevesebb víz kell hozzá, mint sokan gondolják. Csak erős széllel párosuló szállított fagy esetén nem működik ez a módszer, sőt olyankor nem is szabad beindítani az öntözőrendszert.

A fagyvédelmi öntözésről Gárdián Tibor, az Aqua 2001 Kft. ügyvezetője osztotta meg tapasztalatait a Magyar Öntözési Egyesület konferenciáján.

Amint mindannyian tapasztalhatjuk, a klímaváltozás következtében egyre gyakoribbak a szállított fagyok hazánkban, amikor északról érkezik a hideg levegő 20-30 kilométer/órás széllel. A szállított fagy másik jellegzetessége, hogy éjjel vagy nappal, felhős vagy napos időben, alacsony vagy magas páratartalom esetén egyaránt bekövetkezhet.

Ennek azért van jelentősége, mert a másik fagyhatás, a kisugárzási fagy éjszaka és derült égbolt mellett várható, amit súlyosbít, ha száraz a talaj és a levegő.

Korona fölötti fagyvédelmi öntözéssel egyrészt szigeteljük az ültetvényt a hideg levegőtől, másrészt enyhén fűtünk is, a fagyáshő (334,5 kJ/kg) felszabadulása révén. Ez az a hőmennyiség, ami a 0 °C-os víz 0 °C-os jéggé alakulásakor felszabadul. A fagyás–olvadás halmazállapot-változás hőigénye jóval kisebb, mint a lecsapódás–párolgásé, ami 2257 kJ/kg hőmennyiséget igényel. Párásításkor éppen ez a hűtőhatás érvényesül, mert gyakorlatilag nincs annyi víz, amennyivel egy növényállomány fölött érdemben meg tudnánk emelni a páratartalmat.

Fagyvédő öntözéskor nem az a célunk, hogy apró cseppek alakuljanak ki, ezért alacsony nyomáson, 2 baron kell működtetni a rendszert. Óránként és hektáronként 12,5-23 köbméter vízzel dolgoznak a hazai gyakorlatban, ezzel körülbelül mínusz 10 °C-ig lehet védekezni a fagy ellen.

Nagyon fontos, hogy 12 órán át tartó, folyamatos ön­tözésre kell felkészülni, erre kell méretezni a vízforrást, ami a legtöbbször víztároló, illetve a szivattyút és a szűrőrendszert.

Fotó: Horváth Csilla
Speciális szórófejeket használnak az ültetvény kialakításától függően sávos vagy irányított, 3-4 méteres körben dolgozó fagyvédelmi öntözésre.

Az a cél, hogy átlátszó jég legyen a fákon, ehhez akkor kell beindítani az öntözést, amikor a nedves hőmérő 0 °C-ot mutat, figyelmeztetett Gárdián Tibor. Ha fagypont alatt indítjuk be a rendszert, már elkéstünk, és mi magunk fagyasztjuk meg a növényi részeket, amit védeni akartunk. Folyamatosan nedves, 0 °C-os jeget kell tartanunk a fákon, ami teljesen átlátszó. Ha idő előtt leállítjuk az öntözést, a jég is átveszi a környező hőmérsékletet és kifehéredik. Ez már nem védi a virágokat a hidegtől. Akkor lehet leállítani az öntözést, amikor a fa és a jég között olvadt víz látható, vagyis magától kezdett olvadni a jég. Ez is jól látható változás, éppen úgy, mint a fehér vagy az átlátszó jég esetében.

Gárdián Tibor azt tapasztalja, hogy a termesztők kimennek éjszaka is megvédeni az ültetvényüket, ezt a rendszert nagy értékű kultúráknál szokták kiépíteni. A legtöbben robbanómotoros szivattyút használnak, nehogy áramkimaradás miatt álljon le az öntözőrendszer.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2022/18 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Pontosan méri a gyümölcsök és zöldségek vitaminszintjét egy eszköz

A gyümölcsökben és zöldségekben lévő vitaminok számának valós idejű mérése a terepen hamarosan valósággá válik, köszönhetően egy olcsó, könnyen használható bioszenzornak, amelyet német, belga és holland tudósok fejlesztettek ki.

Ezt kell tudni a hamarosan induló Agro-ökológiai Programról

A mezőgazdasági termelést a megváltozott környezeti feltételekhez kell igazítanunk, ennek fontos eszköze a környezet- és klímatudatos gazdálkodási gyakorlatok alkalmazása, amelyek fejlesztik a táj mozaikosságát és a biodiverzitás sokszínűségét, javítják a talajok állapotát és vízháztartását vagy éppen a fenntarthatóbb növényvédőszer-használatot.

Ivóvízhiány fenyeget Horvátország déli részén

Horvátország déli részén ivóvízhiány alakulhat ki, mivel ez karsztos terület, és édesvíz-ellátottsága jobban függ a helyi csapadékmennyiségtől - figyelmeztetett a horvát hidrometeorológiai intézet (DHMZ), amiről a Vecernji List című horvát napilap számolt be szerdán.

A jövő héten nőhetnek a csapadékesélyek

Csak átmeneti enyhülést hozott a hétvégi hidegfront, azóta ismét visszatért a száraz, meleg idő. Az aszály a hétvégén többfelé mérséklődött kismértékben, azóta ismét száradnak a talajok. Változást egy szombaton érkező hullámzó frontrendszer hozhat, melyhez kötődően a hétvégén csak néhol, a jövő hét első felében viszont már többfelé lehetnek záporok, zivatarok.

„A gazdák bíznak az öntözésfejlesztésekben”

Hőség és szárazság, valamint hetekig tartó esőmentesség – így jellemezhető 2022 nyara Magyarország legtöbb régiójában. Sem a csapadék mennyisége, sem annak eloszlása ​​és időzítése nem felelt meg (termesztett) növényeink vízigényének. Az ország nyugati felén tapasztalható szárazság, de nem akkora mértékben, mint a keleti oldalon, tudtuk meg a Mosoni-térségi Öntözési Közösségtől.

Mit tehetünk a napégés megelőzésére?

Augusztusban válik igazán szembetűnővé az erős napsugárzás és nagy meleg hatása a növényekre. Almán, szőlőn, paprikán figyelhetünk fel a napégésre, ami kierjedt barnás foltokat okoz a termésen. A kertben nyaraltatott szobanövények levele is károsodhat, csakúgy, mint a világos levelű díszbokrok, díszfák lombja.

Csemegekukorica: aszálymérséklés biostimulátorral

A biostimulátor nehéz időszakban átsegíti a fejlődésben lévő növényzetet, miközben a vegetatív részek növekedését erősíti úgy, hogy nagyobbá válik az asszimilációs felület. Használata nem a termés növelésére irányítja a figyelmet, hanem a termésbiztonságot lehet vele erősíteni.

Korszerű gépek a szőlőben

A VitiCoop Kft. szervezésében 2019. óta minden év júliusában megrendezik Magyarország legnagyobb gyakorlati szőlészeti gépbemutatóját. A szőlészeti gépek kiállítása és gyakorlati bemutatója mellett idén növényvédelmi, tápanyagellátási technológiák ismertetésére is sor került.

Határérték alá csökkent a Sajó vastartalma Szlovákiában

A korábbi mérésekhez képest 96 százalékkal csökkent, így a megengedett határérték alá esett a Sajó vizének vastartalma a folyó szlovákiai szakaszán - jelentette a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség szerdán, a gazdasági minisztérium közlésére hivatkozva.

Aszály: nincs mire várni, lépni kell

Az aszályhelyzet halasztást nem tűrő megoldást követel az európai mezőgazdaság súlyos helyzetére és talajnedvesség rekonstrukciójára - figyelmeztetnek az ELTE kutatói, akik aszálytérképükön mutatják be Európa legkritikusabb területeit, amelybe Magyarország is beletartozik.