Back to top

A Varroa atka elleni hatóanyagok áttekintése

Amikor évekkel ezelőtt az első cikkem témáján gondolkodtam, azt biztosan tudtam, hogy miről nem szeretnék írni. Ez pontosan az atka elleni védekezés volt. Az oka egyszerű: nincs megálmodott technológiám, nem ragaszkodom bizonyos hatóanyagokhoz tűzön-vízen át. Próbáltam mindig a számomra legmegfelelőbb védekezési módot kiválasztani. Az élősködő elleni szerek kiválasztása nem egyszerű feladat.

Fotó: Pixabay
Amikor a támogatási listában szereplő gyógyszereket nézegettem, hogy mit vásároljak, felmerült bennem néhány gondolat, amit szeretnék megosztani a szaklap olvasóival. A teljesség igénye nélkül szeretném végigvenni a készítményeket, hatóanyaguk szerinti csoportosításban. Azért a hatóanyagokat veszem górcső alá, mert a jelen készítmények közül több még tíz-húsz évvel ezelőtt nem volt forgalomban, viszont a hatóanyaguk igen. Az általam használt szerekről kifejtem véleményemet. Le kell szögeznem, hogy nem vagyok elfogult egyik készítménnyel szemben sem. Sőt, legtöbbször inkább fenntartásaim vannak.

A listában szereplő „gyógyszerek” körül a hangyasavat tartalmazó készítményeket nem használtam a méhészetemben. A hangyasav fém alkatrészekre gyakorolt hatása, a párolgás túlzott érzékenysége, hőmérséklettől is függő hatékonysága mind-mind visszatart a használatától.

De ma már egyértelmű, hogy az egyre korszerűbb párologtatási módszerek és az átitatott gyári csíkok megkönnyítik a hatóanyag alkalmazását.

Azért alkalmaztam lehetőleg minél többféle hatóanyagot, mert tartom azt a mások által felvázolt álláspontot, hogy szerrotációval tudunk eredményesek lenni a Varroa atka elleni harcban. Mint a legtöbb méhész, én is folyamatosan tanulok, tapasztalok ezen a téren. De sajnos nem mindig azt látom, amit az adott szerrel kapcsolatban látnom kellene. Fontos, hogy mindig résen kell lennünk, mert ez az alattomos élősködő kihasználja minden apró kis figyelmetlenségünket. Én is álltam már vesztésre az atka ellen, és pont ez sarkallt minél alaposabb tájékozódásra. Azt vettem észre magamon, hogy hajlamos lettem egyes hatóanyagoknak csak az előnyeit látni, másoknak meg csak a hátrányait. Ezért szoktam a közeli munkatársakkal, méhész barátaimmal megvitatni ezt a témát.

A barátaim kontrollként képet mutatnak, így talán egy kicsit mind eredményesebbek tudunk lenni.

A legtöbb támogatott készítmény hatóanyaga az oxálsav. Az én látómezőmbe csak néhány éve került be. Sok előadást meghallgattam az alkalmazásával kapcsolatban. Eszmecserét folytattam olyan méhésszel, aki nagy tudója bárminemű alkalmazásának.

Háromféle technológia alkalmazása népszerű a méhészek körében: 1. tartós hordozó, 2. csurgatás, 3. szublimálás.

A csurgatás után szorgalmasabban kezdtek takarítani a családok, csak úgy „gyalulták” a kaptárak elejét
A csurgatás után szorgalmasabban kezdtek takarítani a családok, csak úgy „gyalulták” a kaptárak elejét
Csurgatásos kezelések alkalmazásával kezdtem az oxálsav használatát akkor, amikor már úgy éreztem, hogy rendelkezem a megfelelő elméleti tudással. A támogatási listában szereplő készítmények többsége csurgatáshoz való. A por alakú szer szublimálókészülék használatával alkalmazható. A gyári (csurgatásos) készítmény első néhány alkalommal való használata után a következőket tapasztaltam. A csurgatás után szorgalmasabban kezdtek takarítani a családok, csak úgy „gyalulták” a kaptárak elejét. A lepotyogott atkák száma elmaradt a rovarölő szerek alkalmazásakor megszokott szinttől. Meleg építményű konténerekkel dolgozom. Ennél a rendszernél nem lehet úgy a keretek fölé hajolni, mint a gyalogkaptáraknál. Ezért a kijuttatáskor nem tudom kikerülni a keretek közötti viaszhidakat, pedig a szer használatánál fontos, hogy csak a méhekre csurgassuk a folyadékot.

Az alkalmazást a méztermelési időszak után, a mézterek elszedését követően végeztem. Ebben az időszakban még nem ritkák a 30 °C-ot meghaladó nappali hőmérsékletek.

Igyekeztem enyhébb reggeleken, délelőttökön végezni a beavatkozásokat, ekkor a kezelések után már nem tapasztaltam a méhek kihúzódását a kaptárból.

A megfelelő védőfelszerelések és eszközök beszerzése után kezdtem meg a szublimált oxálsav alkalmazását, egy barátom felügyelete mellett.
A megfelelő védőfelszerelések és eszközök beszerzése után kezdtem meg a szublimált oxálsav alkalmazását, egy barátom felügyelete mellett.
A megfelelő védőfelszerelések és eszközök beszerzése után kezdtem meg a szublimált oxálsav alkalmazását, egy barátom felügyelete mellett. Konténereknél csak a kijárón keresztül tudtam bejuttatni a szublimátumot. Aggregátort használtam a készülék táplálására. Néha kivert a víz, amikor a létrán akrobatikus mutatványokat végeztem, kezemben a készülékkel.

A felső sor szélső családjainál a légáramlat csak úgy húzta ki a szublimátumot, rá kellett szublimálni még egy adagot (2 gramm oxálsav). Augusztustól havi két alkalommal használtam ezt a technológiát.

A zárókezelést is ezzel a módszerrel hajtottam végre. Lehet, hogy sokan nem értenek egyet velem, de nem tudom azt mondani, hogy az atkák ellen ez a hatóanyag tökéletes megoldás lenne. Volt, amikor sok atkát lehozott, de volt, amikor jócskán maradt a méheken. Magamat hibáztattam, mert biztosan rosszul sajátítottam el a technológiát. Az egyik évben zárókezelés után minimálisra csökkent az atkaszám, de a következő tavasszal gyenge volt az állomány. Egy év kihagyás után újra oxálsav-szublimálást alkalmaztam. November végén csodálatos idő volt szublimáláskor. Néhány nap múlva, +4-5 °C-ban zsongott a tisztás a vizet a fűszálakról szívogató méhektől. November végén már a családok többsége fiasításmentes volt. Sok méh kint maradt ledermedve abban a hidegben. Következő tavasszal megint gyengült állomány jött ki a télből. Elképzelhető, hogy semmi köze az oxálsavnak a velem történtekhez, mert mások nem tapasztalták ezt a környezetemben.

Szerintem a szekrényes kivitelű konténerben nem úgy működik, mint a gyalogkaptáraknál. Talán a méhek máshogy reagálnak rá, mert érzik, hallják a szomszéd családot.

Oxálsavval átitatott tartós hordozót még nem alkalmaztam. Örülnék, ha kereskedelmi forgalomba kapható lenne Magyarországon. Nem kellene pepecselni az elkészítésével.

A következő hatóanyag, amely a támogatott szerek között sokszor feltűnik, a timol. Az illóolaj megzavarja az atkák tájékozódását. A többféle illóolajat is tartalmazó gyári készítményt alkalmaztam. Használatkor a nappali hőmérséklet 23–28 °C között ingadozott. Az alkalmazás nem az egész állomány bevonásával történt, hanem csak egy kis családcsoport (húsz család) kezelésével. A lapkákat a használati útmutató szerint raktam be a keretek tetejére, onnan tudták a méhek az egész fészken át kiszellőztetni az alsó kijárón. Délutáni napsütésben a kaptárok előtt sétálva, jól lehetett érezni a timol illatát. Nagyobb melegben annyira megzavarta a méheket, hogy a kijárók előtt „tőgyeltek”. A telephelyemen az anyanevelésre használt családokon teszteltem a szert. Ezt azért is fontos megjegyezni, mivel ezek a családok nem vándoroltak.

Csak a saját „termelésű” atkákkal „gazdálkodtak”, ami véleményem szerint alacsonyabb szintű, mint a vándoroltatott családoknál. A kétszeri kezelés eltelte után, ami húsz nap, a fészekkeretek átvizsgálása közben szabad szemmel láttam az atkákat a méhek hátán.

Azonnal be kellett avatkoznom más hatóanyaggal. Elképzelhető, hogy a timol más időpontban, alacsonyabb atkafertőzöttségnél használva jobb eredményt hoz.

Délutáni napsütésben a kaptárok előtt sétálva, jól lehetett érezni a timol illatát. Nagyobb melegben annyira megzavarta a méheket, hogy a kijárók előtt „tőgyeltek”.
Délutáni napsütésben a kaptárok előtt sétálva, jól lehetett érezni a timol illatát. Nagyobb melegben annyira megzavarta a méheket, hogy a kijárók előtt „tőgyeltek”.

A flumetrin egy kontakt módon ható rovarölő szer. Engedélyezett készítmény hatóanyaga, de én saját készítésű tartós hordozót alkalmaztam a méhészetemben. A kezelés időpontja a napraforgó-pörgetés utáni néhány hét. A hatóanyagot hordozó lapokat a fiasításos keretek közé helyeztem be úgy, hogy a csíkok minél jobban le érjenek az alsó léc közelébe.

A kezelés végére a hordozólapokat a méhek jócskán megrágták. El akarták távolítani az idegen anyagot a kaptárból. Közben a rajtuk lévő atkák érintkeztek a hatóanyaggal, ami végzett velük. Hatékonyságát tekintve a flumetrin lényegesen erősebb, mint az illóolajok. A kijáróba illeszthető hordozó tesztelését hamarosan el fogom végezni – természetesen ismételten csak kis családcsoporton.

A következőkben még két hatóanyaggal kapcsolatban szeretném kifejteni a véleményemet: kumafosz és amitráz. Azért hagytam ezeket a készítményeket a végére, mert talán ezekkel védekeztem a legtöbbször, akárcsak az ország méhészeinek valószínűleg nagyobbik része.

A cikk folytatása ide kattintva érhető el.

Szabó Krisztián, Pápadereske

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2022/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Méhegészségügyi települési zárlat Algyőn

A mézelő méhek nyúlós költésrothadása miatt méhegészségügyi települési zárlatot rendelt el Algyőn a Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatala.

A vasúti szállítás jelenthet mentőövet a hazai gabonapiac számára

A Hungrail Magyar Vasút budapesti konferencia egyik szekcióján az ukrán gabona hatékonyabb továbbításának feltételeit és kihívásait ismertették. Az október 4-ei rendezvényen Záhonyt kiemelt stratégiai fontosságú átkelőnek aposztrofálták az átmenő gabonaszállítmányok miatt, azonban a számos technológiai és logisztikai nehézség nehezíti az áru gördülékeny áramlását.

Súlyos járvány dúl Indiában: eddig százezer marha veszett oda

Eddig közel százezer szarvasmarha és bivaly hullott el Indiában bőrcsomósodáskór következtében, és több mint 2 millió állat fertőződött meg. A betegség úgy tűnik, egyelőre megállíthatatlanul terjed az országban.

33. Nyúltenyésztési Tudományos Nap

Szeptember végén került megrendezésre immár 33. alkalommal a Nyúltenyésztési Tudományos Nap. A Kaposváron tartott rendezvényen az ágazat szereplői a hazai kutatók legfrissebb tudományos kutatási irányait és eredményeit ismerhették meg, majd sor került az ágazat helyzetét összefoglaló kerekasztal beszélgetésre is.

Kata, a győztes hidegvérű

Hagyomány Kaposváron, hogy a térség jellemző lófajtáját fogatokban bemutatják, ahogy az is, hogy a magyar hidegvérűnek tenyészszemlét rendeznek. A KÁN Egyetemi napokon sem volt ez másképp. A Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület 15 tenyésztője, 36 magyar hidegvérű lóval volt jelen. 20 tenyészmén és 16 tenyészkanca, illetve 10 szopós csikó szerepelt a kiállításon.

Hogyan válhatna húzóágazattá az élelmiszertermelés?

Át kell gondolni az életképtelen, nemzetközileg versenyképtelen kisgazdaságok támogatását, mivel veszteség az ágazat számára. Ugyanakkor ösztönözni szükséges a termékpályák menti szerveződéseket.

Idén először lehet szavazni az Év Lepkéjére

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Lepkevédelmi Szakosztálya közönségszavazást hirdet 2023 Év lepkéje kapcsán. A 2023-ban először induló program keretében három jelöltre lehet szavazni. Egy nappali lepkére, a fecskefarkú pillangóra, egy éjszakai lepkére, a nagy éjjeli pávaszemre, valamint egy nappal aktív “molylepkére”, a fehérgyűrűs csüngőlepkére).

Állatvédelmi szakállatorvosi képzés indul

Először indított állatvédelmi, illetve állatjólléti posztgraduális képzést az Állatorvostudományi Egyetem.

Harmincezer látogató a KÁN Egyetemi Napokon

A mezőgazdaság nehézipara, az állattenyésztés állt a szeptember 30-tól október 2-ig tartó KÁN Egyetemi Napok középpontjában, amelyen mintegy 30 ezer látogató vett részt. A Szent Mihály napi hagyományokat tisztelve szerte az országból a kaposvári Pannon Lovasakadémiára „hajtották be” a jószágokat.

Gyorsabban kerülhetnek piacra az új növényvédő szerek

Felgyorsíthatja a növényvédő szerek engedélyezését az, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) együttműködési megállapodást kötött a NEVEX Institute Kft.-vel - közölte a Nébih hétfőn az MTI-vel.