Back to top

A Varroa atka elleni hatóanyagok áttekintése

Amikor évekkel ezelőtt az első cikkem témáján gondolkodtam, azt biztosan tudtam, hogy miről nem szeretnék írni. Ez pontosan az atka elleni védekezés volt. Az oka egyszerű: nincs megálmodott technológiám, nem ragaszkodom bizonyos hatóanyagokhoz tűzön-vízen át. Próbáltam mindig a számomra legmegfelelőbb védekezési módot kiválasztani. Az élősködő elleni szerek kiválasztása nem egyszerű feladat.

Fotó: Pixabay
Amikor a támogatási listában szereplő gyógyszereket nézegettem, hogy mit vásároljak, felmerült bennem néhány gondolat, amit szeretnék megosztani a szaklap olvasóival. A teljesség igénye nélkül szeretném végigvenni a készítményeket, hatóanyaguk szerinti csoportosításban. Azért a hatóanyagokat veszem górcső alá, mert a jelen készítmények közül több még tíz-húsz évvel ezelőtt nem volt forgalomban, viszont a hatóanyaguk igen. Az általam használt szerekről kifejtem véleményemet. Le kell szögeznem, hogy nem vagyok elfogult egyik készítménnyel szemben sem. Sőt, legtöbbször inkább fenntartásaim vannak.

A listában szereplő „gyógyszerek” körül a hangyasavat tartalmazó készítményeket nem használtam a méhészetemben. A hangyasav fém alkatrészekre gyakorolt hatása, a párolgás túlzott érzékenysége, hőmérséklettől is függő hatékonysága mind-mind visszatart a használatától.

De ma már egyértelmű, hogy az egyre korszerűbb párologtatási módszerek és az átitatott gyári csíkok megkönnyítik a hatóanyag alkalmazását.

Azért alkalmaztam lehetőleg minél többféle hatóanyagot, mert tartom azt a mások által felvázolt álláspontot, hogy szerrotációval tudunk eredményesek lenni a Varroa atka elleni harcban. Mint a legtöbb méhész, én is folyamatosan tanulok, tapasztalok ezen a téren. De sajnos nem mindig azt látom, amit az adott szerrel kapcsolatban látnom kellene. Fontos, hogy mindig résen kell lennünk, mert ez az alattomos élősködő kihasználja minden apró kis figyelmetlenségünket. Én is álltam már vesztésre az atka ellen, és pont ez sarkallt minél alaposabb tájékozódásra. Azt vettem észre magamon, hogy hajlamos lettem egyes hatóanyagoknak csak az előnyeit látni, másoknak meg csak a hátrányait. Ezért szoktam a közeli munkatársakkal, méhész barátaimmal megvitatni ezt a témát.

A barátaim kontrollként képet mutatnak, így talán egy kicsit mind eredményesebbek tudunk lenni.

A legtöbb támogatott készítmény hatóanyaga az oxálsav. Az én látómezőmbe csak néhány éve került be. Sok előadást meghallgattam az alkalmazásával kapcsolatban. Eszmecserét folytattam olyan méhésszel, aki nagy tudója bárminemű alkalmazásának.

Háromféle technológia alkalmazása népszerű a méhészek körében: 1. tartós hordozó, 2. csurgatás, 3. szublimálás.

A csurgatás után szorgalmasabban kezdtek takarítani a családok, csak úgy „gyalulták” a kaptárak elejét
A csurgatás után szorgalmasabban kezdtek takarítani a családok, csak úgy „gyalulták” a kaptárak elejét
Csurgatásos kezelések alkalmazásával kezdtem az oxálsav használatát akkor, amikor már úgy éreztem, hogy rendelkezem a megfelelő elméleti tudással. A támogatási listában szereplő készítmények többsége csurgatáshoz való. A por alakú szer szublimálókészülék használatával alkalmazható. A gyári (csurgatásos) készítmény első néhány alkalommal való használata után a következőket tapasztaltam. A csurgatás után szorgalmasabban kezdtek takarítani a családok, csak úgy „gyalulták” a kaptárak elejét. A lepotyogott atkák száma elmaradt a rovarölő szerek alkalmazásakor megszokott szinttől. Meleg építményű konténerekkel dolgozom. Ennél a rendszernél nem lehet úgy a keretek fölé hajolni, mint a gyalogkaptáraknál. Ezért a kijuttatáskor nem tudom kikerülni a keretek közötti viaszhidakat, pedig a szer használatánál fontos, hogy csak a méhekre csurgassuk a folyadékot.

Az alkalmazást a méztermelési időszak után, a mézterek elszedését követően végeztem. Ebben az időszakban még nem ritkák a 30 °C-ot meghaladó nappali hőmérsékletek.

Igyekeztem enyhébb reggeleken, délelőttökön végezni a beavatkozásokat, ekkor a kezelések után már nem tapasztaltam a méhek kihúzódását a kaptárból.

A megfelelő védőfelszerelések és eszközök beszerzése után kezdtem meg a szublimált oxálsav alkalmazását, egy barátom felügyelete mellett.
A megfelelő védőfelszerelések és eszközök beszerzése után kezdtem meg a szublimált oxálsav alkalmazását, egy barátom felügyelete mellett.
A megfelelő védőfelszerelések és eszközök beszerzése után kezdtem meg a szublimált oxálsav alkalmazását, egy barátom felügyelete mellett. Konténereknél csak a kijárón keresztül tudtam bejuttatni a szublimátumot. Aggregátort használtam a készülék táplálására. Néha kivert a víz, amikor a létrán akrobatikus mutatványokat végeztem, kezemben a készülékkel.

A felső sor szélső családjainál a légáramlat csak úgy húzta ki a szublimátumot, rá kellett szublimálni még egy adagot (2 gramm oxálsav). Augusztustól havi két alkalommal használtam ezt a technológiát.

A zárókezelést is ezzel a módszerrel hajtottam végre. Lehet, hogy sokan nem értenek egyet velem, de nem tudom azt mondani, hogy az atkák ellen ez a hatóanyag tökéletes megoldás lenne. Volt, amikor sok atkát lehozott, de volt, amikor jócskán maradt a méheken. Magamat hibáztattam, mert biztosan rosszul sajátítottam el a technológiát. Az egyik évben zárókezelés után minimálisra csökkent az atkaszám, de a következő tavasszal gyenge volt az állomány. Egy év kihagyás után újra oxálsav-szublimálást alkalmaztam. November végén csodálatos idő volt szublimáláskor. Néhány nap múlva, +4-5 °C-ban zsongott a tisztás a vizet a fűszálakról szívogató méhektől. November végén már a családok többsége fiasításmentes volt. Sok méh kint maradt ledermedve abban a hidegben. Következő tavasszal megint gyengült állomány jött ki a télből. Elképzelhető, hogy semmi köze az oxálsavnak a velem történtekhez, mert mások nem tapasztalták ezt a környezetemben.

Szerintem a szekrényes kivitelű konténerben nem úgy működik, mint a gyalogkaptáraknál. Talán a méhek máshogy reagálnak rá, mert érzik, hallják a szomszéd családot.

Oxálsavval átitatott tartós hordozót még nem alkalmaztam. Örülnék, ha kereskedelmi forgalomba kapható lenne Magyarországon. Nem kellene pepecselni az elkészítésével.

A következő hatóanyag, amely a támogatott szerek között sokszor feltűnik, a timol. Az illóolaj megzavarja az atkák tájékozódását. A többféle illóolajat is tartalmazó gyári készítményt alkalmaztam. Használatkor a nappali hőmérséklet 23–28 °C között ingadozott. Az alkalmazás nem az egész állomány bevonásával történt, hanem csak egy kis családcsoport (húsz család) kezelésével. A lapkákat a használati útmutató szerint raktam be a keretek tetejére, onnan tudták a méhek az egész fészken át kiszellőztetni az alsó kijárón. Délutáni napsütésben a kaptárok előtt sétálva, jól lehetett érezni a timol illatát. Nagyobb melegben annyira megzavarta a méheket, hogy a kijárók előtt „tőgyeltek”. A telephelyemen az anyanevelésre használt családokon teszteltem a szert. Ezt azért is fontos megjegyezni, mivel ezek a családok nem vándoroltak.

Csak a saját „termelésű” atkákkal „gazdálkodtak”, ami véleményem szerint alacsonyabb szintű, mint a vándoroltatott családoknál. A kétszeri kezelés eltelte után, ami húsz nap, a fészekkeretek átvizsgálása közben szabad szemmel láttam az atkákat a méhek hátán.

Azonnal be kellett avatkoznom más hatóanyaggal. Elképzelhető, hogy a timol más időpontban, alacsonyabb atkafertőzöttségnél használva jobb eredményt hoz.

Délutáni napsütésben a kaptárok előtt sétálva, jól lehetett érezni a timol illatát. Nagyobb melegben annyira megzavarta a méheket, hogy a kijárók előtt „tőgyeltek”.
Délutáni napsütésben a kaptárok előtt sétálva, jól lehetett érezni a timol illatát. Nagyobb melegben annyira megzavarta a méheket, hogy a kijárók előtt „tőgyeltek”.

A flumetrin egy kontakt módon ható rovarölő szer. Engedélyezett készítmény hatóanyaga, de én saját készítésű tartós hordozót alkalmaztam a méhészetemben. A kezelés időpontja a napraforgó-pörgetés utáni néhány hét. A hatóanyagot hordozó lapokat a fiasításos keretek közé helyeztem be úgy, hogy a csíkok minél jobban le érjenek az alsó léc közelébe.

A kezelés végére a hordozólapokat a méhek jócskán megrágták. El akarták távolítani az idegen anyagot a kaptárból. Közben a rajtuk lévő atkák érintkeztek a hatóanyaggal, ami végzett velük. Hatékonyságát tekintve a flumetrin lényegesen erősebb, mint az illóolajok. A kijáróba illeszthető hordozó tesztelését hamarosan el fogom végezni – természetesen ismételten csak kis családcsoporton.

A következőkben még két hatóanyaggal kapcsolatban szeretném kifejteni a véleményemet: kumafosz és amitráz. Azért hagytam ezeket a készítményeket a végére, mert talán ezekkel védekeztem a legtöbbször, akárcsak az ország méhészeinek valószínűleg nagyobbik része.

A cikk folytatása ide kattintva érhető el.

Szabó Krisztián, Pápadereske

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2022/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A föld alá vitték a középfeszültségű vezetéket Mosonmagyaróvár környékén a madarak védelmében

Az E.ON Hungária Csoport a föld alá vezette középfeszültségű hálózatát Mosonmagyaróvár környékén a túzokok és más nagytestű madarak szabad vonulása érdekében - közölte a cég az MTI-vel.

Kárpát-medencei mézfesztivált rendeznek Zalaegerszegen

Tizennyolc mézlovagrend felvonulásával december 3-án kétnapos Kárpát-medencei mézfesztivál kezdődik a zalai megyeszékhelyen - jelentették be egy sajtótájékoztatón.

Magyar páros a világranglista élén

A Spanyolországi Vicben rendezték meg a nyolcéves fiatal lovak távlovas világbajnokságát. A rendkívül taktikus 120 kilométeres pályát negyvenkét indulóból mindösszesen tizenhat ló-lovas páros fejezte be, köztük dr. Fekete Patrícia, Janita de S. José nevű lovával.

Emelkednek a sertésárak Németországban

A sertéshús ára 5 € centtel (20,5 Ft-tal) emelkedett, melynek oka, hogy a növekvő kereslet nagyon kis kínálattal találkozik. A szakértők szerint ez valószínűleg nem sokat fog változni a következő hetekben.

Kárpát-medencei nyári körkép: Gyenge nyári termés, aszály, virágporhiány és nem létező mézpiac

Szlovákiában a hárs virágai megégtek, míg Szerbiában fantasztikus virágzást produkált. A legtöbb országban a napraforgó igencsak megsínylette az aszályt, azonban Romániában nem volt ilyen probléma vele. Horvátországban rejtélyes okokból elmaradt a gesztenyevirágzás, míg Szlovéniában a fenyő és az édesharmat mondott csődöt.

Többet keres a Youtubeon az angol gazda, mint a teheneivel

Az állattenyésztéssel foglalkozó gazda 2018 óta készít tartalmakat a videómegosztó portálra, és mára többet bevételt hoz ez, mint a gazdasága.

Rekord pusztítást végzett Amerikában a madárinfluenza – több mint 50 millió baromfit vágtak le

A madárinfluenza idén 50,54 millió madarat pusztított el az Egyesült Államokban, ezzel az ország történetének leghalálosabb járványa söpört végig az országon- derült ki az amerikai mezőgazdasági minisztérium csütörtökön közzétett adataiból.

Minden 12. spanyolországi malac dán

A dán malacok rendkívül népszerűek mind a német, mind a lengyel sertéskereskedők körében. Most az új adatok azt mutatják, hogy Spanyolországból is nő az érdeklődés.

A méhészet művészete: A varázsló méhész

Nyár közepén a szomszédok nem látnak belőlem mást, csak hogy teli van már a műhelyem mézzel, s én fehér kalapban, fehér ruhában, illatos füstpamacsok között sétálok, nézegetek, rakosgatok a méhesemben.

Újabb ASP-járvány egy romániai sertéstelepen

Közép- és Kelet-Európa 12 országa jelentett új eseteket az elmúlt időszakban, így úgy tűnik, hogy a vaddisznóállományokban nem sikerült még megoldani az afrikai sertéspestis-helyzetet. Novemberben Románia állategészségügyi hatósága újabb afrikai sertéspestis járványkitörést regisztrált egy kereskedelmi farmon.