Back to top

A Varroa atka elleni hatóanyagok áttekintése

Amikor évekkel ezelőtt az első cikkem témáján gondolkodtam, azt biztosan tudtam, hogy miről nem szeretnék írni. Ez pontosan az atka elleni védekezés volt. Az oka egyszerű: nincs megálmodott technológiám, nem ragaszkodom bizonyos hatóanyagokhoz tűzön-vízen át. Próbáltam mindig a számomra legmegfelelőbb védekezési módot kiválasztani. Az élősködő elleni szerek kiválasztása nem egyszerű feladat.

Fotó: Pixabay
Amikor a támogatási listában szereplő gyógyszereket nézegettem, hogy mit vásároljak, felmerült bennem néhány gondolat, amit szeretnék megosztani a szaklap olvasóival. A teljesség igénye nélkül szeretném végigvenni a készítményeket, hatóanyaguk szerinti csoportosításban. Azért a hatóanyagokat veszem górcső alá, mert a jelen készítmények közül több még tíz-húsz évvel ezelőtt nem volt forgalomban, viszont a hatóanyaguk igen. Az általam használt szerekről kifejtem véleményemet. Le kell szögeznem, hogy nem vagyok elfogult egyik készítménnyel szemben sem. Sőt, legtöbbször inkább fenntartásaim vannak.

A listában szereplő „gyógyszerek” körül a hangyasavat tartalmazó készítményeket nem használtam a méhészetemben. A hangyasav fém alkatrészekre gyakorolt hatása, a párolgás túlzott érzékenysége, hőmérséklettől is függő hatékonysága mind-mind visszatart a használatától.

De ma már egyértelmű, hogy az egyre korszerűbb párologtatási módszerek és az átitatott gyári csíkok megkönnyítik a hatóanyag alkalmazását.

Azért alkalmaztam lehetőleg minél többféle hatóanyagot, mert tartom azt a mások által felvázolt álláspontot, hogy szerrotációval tudunk eredményesek lenni a Varroa atka elleni harcban. Mint a legtöbb méhész, én is folyamatosan tanulok, tapasztalok ezen a téren. De sajnos nem mindig azt látom, amit az adott szerrel kapcsolatban látnom kellene. Fontos, hogy mindig résen kell lennünk, mert ez az alattomos élősködő kihasználja minden apró kis figyelmetlenségünket. Én is álltam már vesztésre az atka ellen, és pont ez sarkallt minél alaposabb tájékozódásra. Azt vettem észre magamon, hogy hajlamos lettem egyes hatóanyagoknak csak az előnyeit látni, másoknak meg csak a hátrányait. Ezért szoktam a közeli munkatársakkal, méhész barátaimmal megvitatni ezt a témát.

A barátaim kontrollként képet mutatnak, így talán egy kicsit mind eredményesebbek tudunk lenni.

A legtöbb támogatott készítmény hatóanyaga az oxálsav. Az én látómezőmbe csak néhány éve került be. Sok előadást meghallgattam az alkalmazásával kapcsolatban. Eszmecserét folytattam olyan méhésszel, aki nagy tudója bárminemű alkalmazásának.

Háromféle technológia alkalmazása népszerű a méhészek körében: 1. tartós hordozó, 2. csurgatás, 3. szublimálás.

A csurgatás után szorgalmasabban kezdtek takarítani a családok, csak úgy „gyalulták” a kaptárak elejét
A csurgatás után szorgalmasabban kezdtek takarítani a családok, csak úgy „gyalulták” a kaptárak elejét
Csurgatásos kezelések alkalmazásával kezdtem az oxálsav használatát akkor, amikor már úgy éreztem, hogy rendelkezem a megfelelő elméleti tudással. A támogatási listában szereplő készítmények többsége csurgatáshoz való. A por alakú szer szublimálókészülék használatával alkalmazható. A gyári (csurgatásos) készítmény első néhány alkalommal való használata után a következőket tapasztaltam. A csurgatás után szorgalmasabban kezdtek takarítani a családok, csak úgy „gyalulták” a kaptárak elejét. A lepotyogott atkák száma elmaradt a rovarölő szerek alkalmazásakor megszokott szinttől. Meleg építményű konténerekkel dolgozom. Ennél a rendszernél nem lehet úgy a keretek fölé hajolni, mint a gyalogkaptáraknál. Ezért a kijuttatáskor nem tudom kikerülni a keretek közötti viaszhidakat, pedig a szer használatánál fontos, hogy csak a méhekre csurgassuk a folyadékot.

Az alkalmazást a méztermelési időszak után, a mézterek elszedését követően végeztem. Ebben az időszakban még nem ritkák a 30 °C-ot meghaladó nappali hőmérsékletek.

Igyekeztem enyhébb reggeleken, délelőttökön végezni a beavatkozásokat, ekkor a kezelések után már nem tapasztaltam a méhek kihúzódását a kaptárból.

A megfelelő védőfelszerelések és eszközök beszerzése után kezdtem meg a szublimált oxálsav alkalmazását, egy barátom felügyelete mellett.
A megfelelő védőfelszerelések és eszközök beszerzése után kezdtem meg a szublimált oxálsav alkalmazását, egy barátom felügyelete mellett.
A megfelelő védőfelszerelések és eszközök beszerzése után kezdtem meg a szublimált oxálsav alkalmazását, egy barátom felügyelete mellett. Konténereknél csak a kijárón keresztül tudtam bejuttatni a szublimátumot. Aggregátort használtam a készülék táplálására. Néha kivert a víz, amikor a létrán akrobatikus mutatványokat végeztem, kezemben a készülékkel.

A felső sor szélső családjainál a légáramlat csak úgy húzta ki a szublimátumot, rá kellett szublimálni még egy adagot (2 gramm oxálsav). Augusztustól havi két alkalommal használtam ezt a technológiát.

A zárókezelést is ezzel a módszerrel hajtottam végre. Lehet, hogy sokan nem értenek egyet velem, de nem tudom azt mondani, hogy az atkák ellen ez a hatóanyag tökéletes megoldás lenne. Volt, amikor sok atkát lehozott, de volt, amikor jócskán maradt a méheken. Magamat hibáztattam, mert biztosan rosszul sajátítottam el a technológiát. Az egyik évben zárókezelés után minimálisra csökkent az atkaszám, de a következő tavasszal gyenge volt az állomány. Egy év kihagyás után újra oxálsav-szublimálást alkalmaztam. November végén csodálatos idő volt szublimáláskor. Néhány nap múlva, +4-5 °C-ban zsongott a tisztás a vizet a fűszálakról szívogató méhektől. November végén már a családok többsége fiasításmentes volt. Sok méh kint maradt ledermedve abban a hidegben. Következő tavasszal megint gyengült állomány jött ki a télből. Elképzelhető, hogy semmi köze az oxálsavnak a velem történtekhez, mert mások nem tapasztalták ezt a környezetemben.

Szerintem a szekrényes kivitelű konténerben nem úgy működik, mint a gyalogkaptáraknál. Talán a méhek máshogy reagálnak rá, mert érzik, hallják a szomszéd családot.

Oxálsavval átitatott tartós hordozót még nem alkalmaztam. Örülnék, ha kereskedelmi forgalomba kapható lenne Magyarországon. Nem kellene pepecselni az elkészítésével.

A következő hatóanyag, amely a támogatott szerek között sokszor feltűnik, a timol. Az illóolaj megzavarja az atkák tájékozódását. A többféle illóolajat is tartalmazó gyári készítményt alkalmaztam. Használatkor a nappali hőmérséklet 23–28 °C között ingadozott. Az alkalmazás nem az egész állomány bevonásával történt, hanem csak egy kis családcsoport (húsz család) kezelésével. A lapkákat a használati útmutató szerint raktam be a keretek tetejére, onnan tudták a méhek az egész fészken át kiszellőztetni az alsó kijárón. Délutáni napsütésben a kaptárok előtt sétálva, jól lehetett érezni a timol illatát. Nagyobb melegben annyira megzavarta a méheket, hogy a kijárók előtt „tőgyeltek”. A telephelyemen az anyanevelésre használt családokon teszteltem a szert. Ezt azért is fontos megjegyezni, mivel ezek a családok nem vándoroltak.

Csak a saját „termelésű” atkákkal „gazdálkodtak”, ami véleményem szerint alacsonyabb szintű, mint a vándoroltatott családoknál. A kétszeri kezelés eltelte után, ami húsz nap, a fészekkeretek átvizsgálása közben szabad szemmel láttam az atkákat a méhek hátán.

Azonnal be kellett avatkoznom más hatóanyaggal. Elképzelhető, hogy a timol más időpontban, alacsonyabb atkafertőzöttségnél használva jobb eredményt hoz.

Délutáni napsütésben a kaptárok előtt sétálva, jól lehetett érezni a timol illatát. Nagyobb melegben annyira megzavarta a méheket, hogy a kijárók előtt „tőgyeltek”.
Délutáni napsütésben a kaptárok előtt sétálva, jól lehetett érezni a timol illatát. Nagyobb melegben annyira megzavarta a méheket, hogy a kijárók előtt „tőgyeltek”.

A flumetrin egy kontakt módon ható rovarölő szer. Engedélyezett készítmény hatóanyaga, de én saját készítésű tartós hordozót alkalmaztam a méhészetemben. A kezelés időpontja a napraforgó-pörgetés utáni néhány hét. A hatóanyagot hordozó lapokat a fiasításos keretek közé helyeztem be úgy, hogy a csíkok minél jobban le érjenek az alsó léc közelébe.

A kezelés végére a hordozólapokat a méhek jócskán megrágták. El akarták távolítani az idegen anyagot a kaptárból. Közben a rajtuk lévő atkák érintkeztek a hatóanyaggal, ami végzett velük. Hatékonyságát tekintve a flumetrin lényegesen erősebb, mint az illóolajok. A kijáróba illeszthető hordozó tesztelését hamarosan el fogom végezni – természetesen ismételten csak kis családcsoporton.

A következőkben még két hatóanyaggal kapcsolatban szeretném kifejteni a véleményemet: kumafosz és amitráz. Azért hagytam ezeket a készítményeket a végére, mert talán ezekkel védekeztem a legtöbbször, akárcsak az ország méhészeinek valószínűleg nagyobbik része.

(Folytatjuk.)

Szabó Krisztián, Pápadereske

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2022/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Békés megyei kistermelő tevékenységét függesztette fel a Nébih

Egy Békés megyei kistermelő állattartó telepén és élelmiszer-előállító egységében tartott ellenőrzést június közepén a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A sertésállomány állategészségügyi státusza ismeretlennek bizonyult, míg az egységben súlyos higiéniai problémákat, jelöletlen, nem nyomonkövethető termékeket találtak az ellenőrök.

Sertéságazati szakértők tanácskozása

Többnapos, zártkörű tanácskozáson tekintették át az InterPIG és az agri benchmark Pig Network globális sertéságazati szakértői hálózatok képviselői a közelmúlt világpiaci történéseit és a sertéságazat 2021. évi költség- és jövedelemviszonyainak alakulását tagországi szinten.

Amikor a kekszbúza méhek és lepkék között növekszik

Nemcsak a kekszbúza minőségének és termelési arányának erősítése, hanem a méh- és lepkepopuláció növelése is a célja a Mondelez International fenntartható búzatermesztési programjának.

Az állatok „vegyészösztönei” - Megeszik a mérgezőt?

Vajon az állatok ösztönösen megtalálják a számukra gyógyhatású növényeket a legelőn vagy a takarmányukban, és hogyan kerülik el a mérgezőket? Mekkora ebben a véletlen szerepe? Mivel nem tudjuk megkérdezni őket, így csak kutatásokra hagyatkozhatunk…

Budapesten, Borsodban és Szabolcsban lesz szúnyoggyérítés

A következő napokban Budapest nyolc kerületében, valamint tíz Borsod-Abaúj-Zemplén és 128 Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei településen gyérítik a szúnyogokat - tájékoztatta a program végrehajtásáért felelős Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) az MTI-t.

A három déli megyében feloldotta a Nébih a madárinfluenza miatt felállított védőkörzeteket

Bács-Kiskun, Békés és Csongrád-Csanád megyében június eleje óta nem volt újabb madárinfluenza-kitörés, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) feloldotta az összes védőkörzetet. Bár a járványügyi helyzet jelenleg kedvező, ez azonban nem jelenti azt, hogy a járványvédelmi fegyelmen lazítani lehet.

Legeltetéssel a vadvirágokért

A gyepek és a vadvirágok megőrzése érdekében tizenöt tehénből álló Hereford-csordát engedtek szabadon Angliában Ronkswood Hill Meadows-ban.

Gombaölő szerek nélkül

A hollandiai állami statisztikai hivatal adatai alapján 2019-ben 9,3 millió kilogramm kémiai növényvédő szert juttattak ki a mezőgazdaságban országszerte. Ennek a mennyiségnek a 40%-a gombás betegségek elleni védekezésre szolgált. Szakemberek, termesztők beszélgettek arról, hogy vajon a szabadföldi termesztésben 2030-ig fel lehet-e hagyni teljes mértékben a fungicidek használatával.

Így gondoskodjunk a meggyről

A meggy őshonos növény hazánkban, alkalmazkodott az éghajlatunkhoz, mégsem hagyhatjuk magára. Az utóbbi időben pedig megviseli a változékony időjárás és a károsítók. A keceli meggy tanácskozáson termesztésének fogásairól is szó esett. Folytatjuk előző beszámolónkat.

„Boldogságukban” repülnek a hangyák

A hangyákat nem lehet teljesen egyértelműen hasznos vagy kártevő kategóriába sorolni. Hasznos tulajdonságaikon kívül van néhány káros, és mindenekelőtt bosszantó tulajdonságuk is – különösen akkor, ha ezrek zúgnak ki a földből és lepik el az otthonunkat szárnyas állapotban.