Back to top

Futtassunk növényt a falra, vagy sem?

Gyakran felmerülő kérdés, hogy a növényekkel befuttatott házfal előnnyel, vagy hátránnyal jár inkább? Kellemes mikroklímát teremt, pormegkötő szerepe jelentős és szép. De ha a vakolat rossz állapotú, akkor azt tovább rontják a rá futtatott növények, valamint hátrány még, hogy kisebb nagyobb állatok is bejuthatnak innen a házba...

Kúszónövényekből is vannak egynyáriak, és évelők egyaránt. Egyéveseket csak ritkán alkalmazunk, hiszen ezeket minden évben újra kell vetni, ültetni, és egy vegetációs idő alatt természetesen csak kisebb felület betakarására képesek, mint évelő társaik, melyek évről-évre egyre nagyobb lombfelülettel örvendeztetnek meg bennünket.

Amennyiben több évre (esetleg évtizedre) tervezünk, mindenképpen a cserjék között kell a megfelelő kúszószárút megtalálni.

Sok növény képes akár a síma falon is megkapaszkodni
Sok növény képes akár a síma falon is megkapaszkodni
Fotó: wikipedia
Alaptalanul bár, de nem örvendenek túl jó hírnévnek e fajok, mert számos tévhit él róluk a köztudatban.

Megvádolták már a kúszócserjéket azzal, hogy tönkreteszik a vakolatot, egyesek szerint kártevők búvóhelyéül szolgálnak. Akadnak, akik attól tartanak, hogy a betörők e növények erős vastag szárain felkapaszkodva könnyebben bejutnak a házba - de a statisztikák ezt nem igazolják.
Sőt, nemhogy hátrányuk, inkább előnyeik vannak. Mivel egy befuttatott házfalon jelentős a levélmennyiség, az árnyékolóként is működik, csökkentve a hőingadozást, és nyáron hűtve a házat.

Párologtatásával kellemes mikroklímát teremt, és a port is szűri. Azok az állatok pedig, melyeknek otthont ad egy nagy vadszőlő, vagy lilaakác, sokkal jobban érzik magukat ott, mintsem hogy a lakásba beköltözzenek.

Különböző módszerekkel kapaszkodnak

A kúszócserjéket felhasználási szempontból két csoportra oszthatjuk. Egyikbe tartoznak azok a növények, melyek nem igénylik hajtásaik rögzítését, a befuttatandó felületen maguktól képesek megkapaszkodni. Olyan szerveik vannak, melyek biztonsággal rögzítik a szárat; ez lehet a kacs, a tapadókorong, vagy a kapaszkodó léggyökér, de a csavarodva kúszók is ide tartoznak. A másik csoport pedig a rögzítést igénylőké. Ezeknek támrendszerre van szükségük, és nekünk kell kötözésükről is gondoskodnunk.
A borostyán (Hedera helix, H. helix var. hybernica) az egyik legismertebb kúszócserjénk, ami nem csoda, hiszen hazánkban is sokfelé megtalálható örökzöld erdei aljnövény. Árnyékban, vagy félárnyékban érzi legjobban magát, a tűző napra való ültetését kerülni kell. Léggyökerekkel kapaszkodik, így szinte bármilyen felületre képes felkapaszkodni.

Számos nemesített borostyánnal találkozhatunk, melyek levélforma és szín tekintetében mutatnak nagy változatosságot, ám ezek az alapfajnál mindig lassabb növekedésűek és érzékenyebbek is.

A lombhullatók általában gyorsabb növekedésűek

Főleg házfalakon gyakran láthatunk vadszőlőket. Ezek a borostyánoktól eltérően lombhullatók. Ha ősszel van elég időnk a lehullott, de az ágakon fennakadt lombtól megtisztítani a falat, kesze-kusza ágai levéltelenül is megkapó látványt nyújtanak, főleg télen, behavazva. Három faja elterjedt hazánkban. A repkényszőlő (Parthenocissus tricuspidata) levelei háromkaréjúak és fényigényesek.

Tapadókorongjaival a legsimább falon is megkapaszkodik, és több mint tíz méterre képes felkúszni. Telepítéskori optimális ültetési távolsága 1,5 méter. Másik gyakori házfalakon alkalmazott növény a tapadó vadszőlő (Parthenocissus quinquefolia), ami az előzőtől annyiban tér el, hogy levelei aprók és összetettek. Ennek az észak-amerikai eredetű szőlőnek az ültetési távolsága 80 cm, és az előző fajjal ellenétben az árnyékosabb helyeken is szépen fejlődik. A harmadik vadszőlő a Parthenocissus inserta, mely kacsokkal kapaszkodó lévén falakon nem, csak hézagos támokon képes megkapaszkodni. Ezért pergolák, lugasok, kerti pavilonok borítására használható.

A lilaakác előbb virágzik, utána hozza a leveleit
A lilaakác előbb virágzik, utána hozza a leveleit
Fotó: wikipedia
A lilaakác (Wisteria sinensis), egy kunkorodó szárával kapaszkodó, kínai eredetű kúszócserje, ami 10 méteres magasságig is megnőhet, ha nem meszes talajú helyre kerül. Vadregényes látványt nyújtó ágrendszerén túl tavasszal hosszú fürtben nyíló virágai miatt is kedvelt. Rácsos támrendszerre futtatják általában, amit minél erősebb és időtállóbb anyagból célszerű készíteni.

Az ültetése utáni pár évben gyakran lassan fejlődik csupán, vagy az épp csak vegetáló növény képét mutatja. Ám ezután úgy belelendül a növekedésbe, hogy agresszivitása nem ismer határokat.

Ha nyári hosszú hajtásait nem tartjuk kordában némi metszéssel, minden közelében lévő fát, bokrot befut, majd megfojt.

A trombitafolyondár (Campsis radicans), amelynek idősebb, már jól begyökeresedett példányai kiváló szárazságtűrők. Tölcséres virágait júniustól hajtásai végén hozza, színük fajtától függően a citromsárgától a narancsvörösig változik. A levéltetvek gyakran megtelepszenek rajta, ezért évente 2-3 alkalommal érdemes ellenük védekezni. Kefeszerűen, csoportosan álló léggyökereivel rögzíti magát, általában 8 méter magasra nő.

Az iszalagok (Clematis sp.) virágszíneinek és felépítésének változatossága nehezen felülmúlható. Az alapfaj az erdei iszalag (Clematis vitalba) hazánk erdeiben is gyakori, bár virága jelentéktelennek mondható a kertészeti hibridekéhez képest. Akár 10 méteres magasságra is felkapaszkodik, termőhelyre nem igényes, a szárazságot is jól tűri. Friss erdőtelepítések gyomnövénye, mivel agresszív, gyors növekedésével veszélyt jelent a facsemetékre. Ha kertünkbe telepítjük, erre oda kell figyelni, és "kordában kell tartani". Előnye, hogy nagyon gyorsan takarást ad, továbbá ha virágai szerények is, de ősszel pirosra színeződő terméscsoportja ezért kárpótlást nyújt.

A nemesített iszalagok virágdíszében egész nyáron át gyönyörködhetünk, ám arra ne számítsunk, hogy 3-4 méternél magasabbra futva dús lombot nevelnének. Gyakori a visszafagyásuk is, de tavasszal tőről azért ilyenkor is kihajtanak.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Génmegőrzés a világban

Korábbi cikkemben írtam a biodiverzitás fontosságáról és arról, hogy az emberi tevékenységek hatására milyen tempóban romboljuk azt. A tudósok már felismerték a problémát, és a riói egyezményben rögzítették, hogy a korábbi károk felszámolása és újabbak megelőzése közös társadalmi felelősségünk. Nézzük tehát, hogy milyen génmegőrzési létesítmények szolgálják a genetikai sokféleség tartós fennmaradását.

Szamócaszezon: reményeket meghaladó eredmények

Egy sikeres termesztési idény most sokkal többet jelent annál, mint hogy biztosítja-e vagy sem az érintett kárpátaljai család megélhetését. Sokkal nagyobb a tét, mert jelentősen hozzájárul a szülőföldön maradáshoz, hiszen azt bizonyítja, hogy a háborús helyzettel járó bizonytalanság ellenére van jövő.

Mindenkit megvisel a hőség, kivéve a rovarkártevőket – növényvédelmi előrejelzés 27. hét

A tavasz óta tartó általános levéltetű-fertőzöttség minimálisra csökkent ugyan, de a többi kártevő rovar kiválóan megvan a kánikulában. A növénybetegségeknek ezzel szemben nem kedvez a mostani idő. Fontos aktualitás, hogy sürgősen védekezni kell az amerikai szőlőkabóca lárvái ellen.

Aktuálisabb, mint valaha - tankolási rendszerek a Bábolnai Gazdanapokon

Aratás közben nem járkálhat el tankolni a kombájn – ezzel minden gazdálkodó tisztában van. A hatósági áras, korlátozottan hozzáférhető üzemanyag komoly kihívás elé állíthatja a mezőgazdaságot, aki pedig nem szeretne emiatt hátrányba kerülni, az tárolókapacitást fejleszt. A 35. Bábolnai Gazdanapokon szeptember 8-10. között erre is találhat megoldást.

Lehetőségek a paradicsomhajtatásban

Nagy sikerrel rendezte meg a FruitVeB Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács az első Magyar Paradicsom Napját Mórahalmon. Több mint 200 érdeklődő kísérte figyelemmel a paradicsomhajtatókat érintő témákról szóló előadásokat, kereste fel a 33 kiállítót, és a rendezvény kiváló alkalom volt a szakmai kapcsolatok ápolására, a tapasztalatok megosztására, véleménycserére is.

Példaértékű felzárkóztatási modell Tarnabodon

Az agrárium hazánk egyik meghatározó húzó ágazata, amely az elmaradott térségek fenntartásának egyik kitörési pontja is lehet akár állattenyésztési, akár a növénytermelési oldalon. A Tarnabodon elindult program példaértékű modellé válhat.

Elkezdődött a parlagfű virágzása!

A parlagfű fejlődése még az elmúlt hetek szélsőségesen meleg és száraz időjárásának az ellenére is folytatódott A Tiszántúlon az elmúlt hónapokban az évtized aszálya alakult ki, a természetes lágyszárú vegetáció kiszáradt, a szántóföldi növények szenvednek, alig fejlődnek, de a parlagfű a kiváló szárazságtűrő képességének köszönhetően jól bírja.

Cserepes növények átültetése: érdemes figyelni a gyökér-levél arányra

A cserepes növények ideálisak a lakásban, vagy a teraszon, hiszen elég mobilak ahhoz, hogy oda helyezzük őket ahol díszítenénk velük, és arrább tegyük onnan, ahol épp útban vannak. Ám a cserép, mint élettér általában nem a legideálisabb a növények számára, hiszen gyökereik növekedése így korlátok közé szorul.

A hobbiállat-tartókat is megviseli az árak növekedése

Egy állatjóléti alapítvány szerint egyre több ember szorul támogatásra, hogy tápot vehessen a kutyájának/macskájának, és egyre több házikedvenc kerül menhelyre a növekvő költségek miatt.

Palántanevelés tőzeg nélkül

A tavasz beköszöntével elkezdődtek a kerti munkák. A többszörös pandémiahullámok után élvezzük a Nap melegítő, gyógyító, fertőtlenítő erejét. A kertészek azonban aggódnak is a sok napsütés miatt.