Back to top

Futtassunk növényt a falra, vagy sem?

Gyakran felmerülő kérdés, hogy a növényekkel befuttatott házfal előnnyel, vagy hátránnyal jár inkább? Kellemes mikroklímát teremt, pormegkötő szerepe jelentős és szép. De ha a vakolat rossz állapotú, akkor azt tovább rontják a rá futtatott növények, valamint hátrány még, hogy kisebb nagyobb állatok is bejuthatnak innen a házba...

Kúszónövényekből is vannak egynyáriak, és évelők egyaránt. Egyéveseket csak ritkán alkalmazunk, hiszen ezeket minden évben újra kell vetni, ültetni, és egy vegetációs idő alatt természetesen csak kisebb felület betakarására képesek, mint évelő társaik, melyek évről-évre egyre nagyobb lombfelülettel örvendeztetnek meg bennünket.

Amennyiben több évre (esetleg évtizedre) tervezünk, mindenképpen a cserjék között kell a megfelelő kúszószárút megtalálni.

Sok növény képes akár a síma falon is megkapaszkodni
Sok növény képes akár a síma falon is megkapaszkodni
Fotó: wikipedia
Alaptalanul bár, de nem örvendenek túl jó hírnévnek e fajok, mert számos tévhit él róluk a köztudatban.

Megvádolták már a kúszócserjéket azzal, hogy tönkreteszik a vakolatot, egyesek szerint kártevők búvóhelyéül szolgálnak. Akadnak, akik attól tartanak, hogy a betörők e növények erős vastag szárain felkapaszkodva könnyebben bejutnak a házba - de a statisztikák ezt nem igazolják.
Sőt, nemhogy hátrányuk, inkább előnyeik vannak. Mivel egy befuttatott házfalon jelentős a levélmennyiség, az árnyékolóként is működik, csökkentve a hőingadozást, és nyáron hűtve a házat.

Párologtatásával kellemes mikroklímát teremt, és a port is szűri. Azok az állatok pedig, melyeknek otthont ad egy nagy vadszőlő, vagy lilaakác, sokkal jobban érzik magukat ott, mintsem hogy a lakásba beköltözzenek.

Különböző módszerekkel kapaszkodnak

A kúszócserjéket felhasználási szempontból két csoportra oszthatjuk. Egyikbe tartoznak azok a növények, melyek nem igénylik hajtásaik rögzítését, a befuttatandó felületen maguktól képesek megkapaszkodni. Olyan szerveik vannak, melyek biztonsággal rögzítik a szárat; ez lehet a kacs, a tapadókorong, vagy a kapaszkodó léggyökér, de a csavarodva kúszók is ide tartoznak. A másik csoport pedig a rögzítést igénylőké. Ezeknek támrendszerre van szükségük, és nekünk kell kötözésükről is gondoskodnunk.
A borostyán (Hedera helix, H. helix var. hybernica) az egyik legismertebb kúszócserjénk, ami nem csoda, hiszen hazánkban is sokfelé megtalálható örökzöld erdei aljnövény. Árnyékban, vagy félárnyékban érzi legjobban magát, a tűző napra való ültetését kerülni kell. Léggyökerekkel kapaszkodik, így szinte bármilyen felületre képes felkapaszkodni.

Számos nemesített borostyánnal találkozhatunk, melyek levélforma és szín tekintetében mutatnak nagy változatosságot, ám ezek az alapfajnál mindig lassabb növekedésűek és érzékenyebbek is.

A lombhullatók általában gyorsabb növekedésűek

Főleg házfalakon gyakran láthatunk vadszőlőket. Ezek a borostyánoktól eltérően lombhullatók. Ha ősszel van elég időnk a lehullott, de az ágakon fennakadt lombtól megtisztítani a falat, kesze-kusza ágai levéltelenül is megkapó látványt nyújtanak, főleg télen, behavazva. Három faja elterjedt hazánkban. A repkényszőlő (Parthenocissus tricuspidata) levelei háromkaréjúak és fényigényesek.

Tapadókorongjaival a legsimább falon is megkapaszkodik, és több mint tíz méterre képes felkúszni. Telepítéskori optimális ültetési távolsága 1,5 méter. Másik gyakori házfalakon alkalmazott növény a tapadó vadszőlő (Parthenocissus quinquefolia), ami az előzőtől annyiban tér el, hogy levelei aprók és összetettek. Ennek az észak-amerikai eredetű szőlőnek az ültetési távolsága 80 cm, és az előző fajjal ellenétben az árnyékosabb helyeken is szépen fejlődik. A harmadik vadszőlő a Parthenocissus inserta, mely kacsokkal kapaszkodó lévén falakon nem, csak hézagos támokon képes megkapaszkodni. Ezért pergolák, lugasok, kerti pavilonok borítására használható.

A lilaakác előbb virágzik, utána hozza a leveleit
A lilaakác előbb virágzik, utána hozza a leveleit
Fotó: wikipedia
A lilaakác (Wisteria sinensis), egy kunkorodó szárával kapaszkodó, kínai eredetű kúszócserje, ami 10 méteres magasságig is megnőhet, ha nem meszes talajú helyre kerül. Vadregényes látványt nyújtó ágrendszerén túl tavasszal hosszú fürtben nyíló virágai miatt is kedvelt. Rácsos támrendszerre futtatják általában, amit minél erősebb és időtállóbb anyagból célszerű készíteni.

Az ültetése utáni pár évben gyakran lassan fejlődik csupán, vagy az épp csak vegetáló növény képét mutatja. Ám ezután úgy belelendül a növekedésbe, hogy agresszivitása nem ismer határokat.

Ha nyári hosszú hajtásait nem tartjuk kordában némi metszéssel, minden közelében lévő fát, bokrot befut, majd megfojt.

A trombitafolyondár (Campsis radicans), amelynek idősebb, már jól begyökeresedett példányai kiváló szárazságtűrők. Tölcséres virágait júniustól hajtásai végén hozza, színük fajtától függően a citromsárgától a narancsvörösig változik. A levéltetvek gyakran megtelepszenek rajta, ezért évente 2-3 alkalommal érdemes ellenük védekezni. Kefeszerűen, csoportosan álló léggyökereivel rögzíti magát, általában 8 méter magasra nő.

Az iszalagok (Clematis sp.) virágszíneinek és felépítésének változatossága nehezen felülmúlható. Az alapfaj az erdei iszalag (Clematis vitalba) hazánk erdeiben is gyakori, bár virága jelentéktelennek mondható a kertészeti hibridekéhez képest. Akár 10 méteres magasságra is felkapaszkodik, termőhelyre nem igényes, a szárazságot is jól tűri. Friss erdőtelepítések gyomnövénye, mivel agresszív, gyors növekedésével veszélyt jelent a facsemetékre. Ha kertünkbe telepítjük, erre oda kell figyelni, és "kordában kell tartani". Előnye, hogy nagyon gyorsan takarást ad, továbbá ha virágai szerények is, de ősszel pirosra színeződő terméscsoportja ezért kárpótlást nyújt.

A nemesített iszalagok virágdíszében egész nyáron át gyönyörködhetünk, ám arra ne számítsunk, hogy 3-4 méternél magasabbra futva dús lombot nevelnének. Gyakori a visszafagyásuk is, de tavasszal tőről azért ilyenkor is kihajtanak.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kutatási eredmények Dél-Tirolból

A dél-tiroli gyümölcstermesztés, mezőgazdaság és élelmiszeripar előmozdításán dolgozik az 1962 óta működő Laimburg Kutatóközpont. Az intézményben 200 alkalmazott évente 350 témával foglalkozik, amelyek meghatározásában szorosan együttműködnek a termelők képviselőivel. Legújabb kutatási jelentésükből ismertetünk néhány eredményt.

Kevesebb burgonya, alma

A berlini Nemzetközi Zöld Hét alkalmából a Türingiai Statisztikai Hivatal összesítette a tartomány tavalyi mezőgazdasági teljesítményét.

Válaszolnak-e a kutyák a farkasvonításra?

Bár a legtöbb fajta képes vonyítani, a modern fajták már nem használják ezt a hangadást az eredeti funkciója szerint - derült ki egyebek mellett abból a vizsgálatból, amelyben az ELTE Etológia Tanszék kutatói a kutyák farkasvonyításra adott reakcióit vizsgálták.

Még mielőtt feledésbe merülne

Egy sor olyan zöldséget ismerünk mi is, amelyek nélkül egy generációval korábban még elképzelhetetlen volt a téli étrend, most pedig az adja a folyamatos témát az ágazatnak, hogy miként lehetne a forgalom visszaesését megállítani. Nyugat-Európa tradicionális téli zöldsége, a halványított cikória is ezzel küzd, a Belgiumban másodszor megrendezett cikóriahét fogyasztásélénkítő hatása azonban úgy tűnik, meggyőző.

Januártól a Nébih felületén kell vezetni az elektronikus permetezési naplót

A Nébih elektronikus gazdálkodási napló (e-GN) rendszerébe integrálódik az elektronikus permetezési napló. A felületen január 1-jétől a 10 hektárnál nagyobb összterületen gazdálkodóknak naprakész nyilvántartást kell vezetniük a szántóföldi kultúrában végzett rovarölő szeres kezelésekről.

A türelem orchideát terem

Csak nagyon kevesen vállalkoznak orchidea termesztésére üzemi körülmények között, mégis a tordasi Botta Kertészet egy különleges szépségnek, a cymbídium orchidea (csónakorchidea) termesztésére szakosodott. A családi kertészet az orchideát vágottvirágként és cserepes dísznövényként is értékesíti, évről évre igyekeznek gazdag szín- és fajtaválasztékkal kielégíteni a piaci igényeket.

Magukkal vitték háziállataikat a vikingek Angliába

A Skandináviából Angliába hajózó vikingek lovakat, kutyákat és elképzelhető, hogy sertéseket is vittek magukkal, derült ki egy friss tudományos kutatásból, amelyet a BBC News ismertetett csütörtökön.

Az újrahasznosított műanyag művészete

Szobrot állítottak az újrahasznosított műanyagnak. A szobor mi másból is készülhetett volna, mint újrahasznosított műanyagból. A különleges művészeti alkotással a Desch cég a műanyag újszerű értelmezésére szeretné felhívni a figyelmet.

Letaszították a trónról a border collie-t

Az intelligencia és a kognitív képességek felmérése céljából új vizsgálatot végeztek a kutyák körében. A vizsgálat nem teljes körű, mivel csak 13 fajta 1002 egyedén végezték el a teszteket. A kutatás tanulmányában leírtak szerint a híresen kimagaslóan magas intelligenciával rendelkező border collie csak második lett, az első helyet egy másik fajta nyerte el.

Nem kívánatos kölyökként jött világra, most új Guiness-rekordot állított fel

Egy 30 éves alentejo masztiff lett minden idők legöregebb kutyája - írta a BBC hírportálja pénteken.