Back to top

Lápokban, tómedrekben és tengerfenéken keresik az antropocén aranyszögét

Ha ki kellene választania egy helyet, amely a legjobban tükrözi, hogy az emberi tevékenység mikor vált a Földet átalakító erővé, hol lenne az? A geológusok ebben a hónapban mérlegelik ezt a kérdést, amikor 12 helyszín értékelésére gyűlnek össze, amelyek közül csak egy lehet az az antropocén aranyszöge, amely az 1950-es években, az atombomba-kísérletek és a fosszilis tüzelőanyagok növekvő felhasználásának füstje közepette kezdődött.

A tőzeglápokat csak az eső táplálja, így a bennük felhalmozódó rétegekből kiolvashatók a múltbeli események
A tőzeglápokat csak az eső táplálja, így a bennük felhalmozódó rétegekből kiolvashatók a múltbeli események
Bár az antropocén gondolata széles körben elterjedt, még mindig nincs hivatalos geológiai definíciója. 2016-ban a Nemzetközi Rétegtani Bizottság (International Commission on Stratigraphy - ICS) által összehívott, több tucat geológusból álló Anthropocén Munkacsoport (Anthropocene Working Group - AWG) az 1950-es évek elejében állapodott meg kiindulópontként. Az ICS-nek azonban

még mindig szüksége van egy hivatalos javaslatra, amely egy ideális geológiai mintát tartalmaz, amely rögzíti ezeket a globális változásokat - egy arany tüskét -, hogy jelezze a 11.700 évvel ezelőtt kezdődött holocén korszak végét és az antropocén kezdetét

- írja a Science.

Napjaik földtudománya számos geológiai időmeghatározási, időtagolási módszert igyekszik felhasználni a földtörténet, azaz a földtani folyamatok időbeli lefolyásának kiderítésére. Ezt a sokoldalú megközelítést nevezik integrált rétegtannak. A rétegtani vizsgálatok eredményeként a kőzettesteket geológiai koruk szerint el lehet különíteni. Ezeknek az egységeknek a határa elvileg egy időben keletkezett. Ezek időtartamát fejezik ki a geokronológiai egységek, melyek hierarchikus rendszere alkotja a globális geokronológiai skálát, amit geológiai időskálának is neveznek. A kutatók folyamatosan dolgoznak a skála tökéletesítésén, az egységek határainak definiálásán és koruk minél pontosabb meghatározásán. Ez nem könnyű feladat, és csak nemzetközi erőfeszítéssel, megegyezéssel oldható meg. A földtörténet fő fejezeteinek, magasabb rangú egységeinek határát igyekeztek az élővilág jelentős változásainál megvonni. Ezek többsége drasztikus változásokhoz, globális természeti katasztrófákhoz köthető. Ilyen esetben természetes határról beszélhetünk, ennek megkeresése, pontos meghatározása a feladat. Más esetekben azonban – ez a helyzet a részletesebb tagolást adó, rövidebb időtartamot átfogó egységek (emeletek, illetve korszakok) nagy részének esetében – nem történt a Föld egészére kiható lényeges változás, ezért nincs természetes határ, azt valamilyen módon ki kell jelölni. Átgondolt mérlegelés, hosszú egyeztetési folyamat eredményeként jelölik ki a határokat. A globális geológiai skála minden egységének alsó határát egy konkrét helyen, egyetlen pontban jelölik ki. Ezt határ-sztratotípusnak, illetve határpontnak nevezik. A kijelölést a Nemzetközi Rétegtani Bizottságnak kell jóváhagynia. Csak ezután kerülhet sor a határt jelölő „aranyszög” (angolul golden spike) beverésére. Ezek hivatalos megnevezése Global stratotype Section and Point = Globális Sztratotípus Szelvény és Pont, röviden GSSP, mely az egész földre érvényes pontot jelent.

Forrás: http://www.matud.iif.hu/08nov/03.html

Ennek a mintának a megtalálása érdekében geológusokból álló csoportok több évet töltöttek olyan területek kutatásával, amelyek ígéretes markereket tartalmaznak, mint például a légköri nukleáris kísérletek után leülepedett plutónium és más radioaktív anyagok, a kontrollálatlan ipari kibocsátásokból származó gömb alakú hamurészecskék, mikroműanyagok, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátása és a városi szmog okozta szén- és nitrogénkörforgási zavarok. Colin Waters, a Leicesteri Egyetem geológusa és az AWG elnöke szerint a lehetőségek tárháza zavarba ejtő volt. "Kiindulási pontként az egész világ benne van a játszmában.”

A május 18-án kezdődő berlini találkozón mutatják be a tudóscsoportok, hogy az általuk kutatott helyszín miért lenne megfelelő aranyszög. A hónapokig tartó mérlegelés a nyáron kezdődik, majd a végső csendes szavazási időszak következik.

Ha a csoport tagjainak 60 százaléka egyetért egy helyszínnel, akkor decemberig bejelentik az eredményt- mondja Waters.

A legerősebb jelöltek némelyike olyan tófenékről származik, ahol az iszap vékony éves rétegekben halmozódik fel, így részletgazdag betekintést engednek a különböző korokba. A kanadai Ontario tartományban található, mindössze mintegy 200 méter széles, de 25 méter mély Crawford-tó ilyen.

A belőle származó iszapmintákban élénken látszanak az 1950-es évek óta megfigyelhető változások, beleértve a bombatámadást és a helyi iparból származó korom "mérhetetlen" növekedését,

mondja Francine McCarthy, a Brock Egyetem mikro-paleontológusa. "Igazán ideális helyszínünk van" - mondja.

Yongming Han, a Kínai Tudományos Akadémia Földi Környezetvédelmi Intézetének geokémikusa szerint azonban egy Európán vagy Észak-Amerikán kívüli helyszín, amely jóval más régiók előtt iparosodott, jobban megmutathatná az 1950-es években a világon végigsöprő változásokat. Csapata a Sihailongwan-tavat fogja javasolni, amely Kína északkeleti részén, egy védett erdőben található. A tóból származó iszapminták nemcsak a bombák megjelenését és a korom mennyiségének emelkedését mutatják, hanem a gömb alakú hamurészecskék és a nehézfémek növekedését is. A könnyű szén, az élőlények által kedvelt izotóp gyors növekedését is regisztrálták, amit az egykor szerves anyagot alkotó fosszilis tüzelőanyagok elégetése idézett elő.

A tengeri üledékben sok helyen kimutatható a műtrágya-bemosódás okozta algavirágzás
A tengeri üledékben sok helyen kimutatható a műtrágya-bemosódás okozta algavirágzás
Az emberi hatások globálisan érzékelhető jeleinek a legnagyobb gyűjtőhelye az óceán, így a tengeri üledékek erős versenyzők.

A Balti-tengerben gyűjtött iszapminták egyik csoportjánál jól kivehetőek az 1950-es évekből származó világosszürkéről sötétbarnára színeződő rétegek, ami a mezőgazdasági termelőterületekről kimosódó műtrágya által táplált algavirágzás eredménye.

"Az algák robbanásszerű növekedése" tapasztalható - mondja Jérôme Kaiser, a Leibniz Intézet Balti-tengeri Kutatási részlegének tengeri geokémikusa. Csapata nem csak a bombarobbanást és a gömbölyű hamu hullámzását látja, hanem a DDT, egy egykor mindenütt elterjedt növényvédőszer emelkedését is. Eközben Japánban a Beppu öbölből származó üledékminták a műtrágyák lefolyásából származó összes nitrogén mennyiségének növekedését mutatják ez idő tájt, mondja Michinobu Kuwae, az Ehime Egyetem paleo-oceanográfusa. "Az emberiségnek észre kell vennie, hogy már az antropocénben vagyunk" - mondja.

A koralloktól származó adatok használatát is megfontolják, de ezek egy kicsit kevésbé látványosak, mondja Kristine DeLong, a Baton Rouge-i Louisiana Állami Egyetem paleoklimatológusa. Bár az általa vizsgált korall, amely a Mexikói-öböl egyik érintetlen zátonyáról származik, valóban rögzítette a bombáktól származó plutónium és radiokarbon kiugró értékeit, más radioaktív porok, például a cézium-137, nincsenek jelen.

A korallokból kimutatható bárium szintjének növekedéséért valószínűleg a tengeri olajfúrásoknál használt barit nevű ásványi anyag a felelős.
A korallokból kimutatható bárium szintjének növekedéséért valószínűleg a tengeri olajfúrásoknál használt barit nevű ásványi anyag a felelős.

"Tulajdonképpen jó, hogy ezek a korallok nem voltak érintettek"

- mondja. Amit viszont mutatnak, az a bárium furcsa növekedése - ez valószínűleg a tengeri olajfúrásoknál használt barit nevű ásványi anyagból származik.

A jelöltek listájához csak később adták hozzá azt a lengyel tőzeglápból származó mintát, amely egy hegycsúcs közelében található, egy bányáiról és nehéziparáról ismert régióban. A lápot csak az eső táplálja, így a légköri szennyezés szempontjából nagyszerű archívum, mondja Barbara Fiałkiewicz-Kozieł, az Adam Mickiewicz Egyetem geoökológusa. Üledékei megörökítik az 1950-es évek tipikus jelzőanyagait, valamint a közeli kéményekből származó ólom, alumínium és titán kiugró értékeit - és még az egykor a tőzegben élő amőbák kihalását is. "Harminc különböző proxy-mutatóm van" - mondja. "És minden egyes proxy nagyon határozott választ ad."

"Nincs garancia arra, hogy az antropocénről megegyezés születik" - mondja Jan Zalasiewicz, Leicester rétegtérképezője és az AWG egykori vezetője, aki most a negyedidőszaki albizottságot vezeti. "Vannak olyan befolyásos rétegtérképezők, akiknek nagyon kényelmetlenül esik egy formalizált antropocén."

Az egyik ilyen rétegtérképező Stanley Finney, az IUGS vezetője a Long Beach-i Kaliforniai Állami Egyetemről. Szerinte az AWG a kezdetektől fogva visszafelé működött, a javasolt antropocénből kiindulva és jelölőket keresve, ahelyett, hogy magából a geológiai feljegyzésből indult volna ki. A csoport "nem volt nyitott" - mondja. Véleménye szerint

az antropocént nem szabad a földtörténeti korként feljegyezni, mert létezésének bizonyítékai eddig csak egy emberi élettartam hosszúságú, és centiméteres iszaprétegeken és olyan jeleken alapul, amelyek nem biztos, hogy fennmaradnak, ha az üledékek kőzetekké alakulnak. Még a plutónium is nagyrészt kimutathatatlan lesz 100 ezer év múlva.

A 66 millió évvel ezelőtti, dinoszauruszokat pusztító Chicxulub-becsapódás egy olyan esemény, amely a kréta és a paleogén időszak közötti geológiai választóvonalat jelöli.
A 66 millió évvel ezelőtti, dinoszauruszokat pusztító Chicxulub-becsapódás egy olyan esemény, amely a kréta és a paleogén időszak közötti geológiai választóvonalat jelöli.
Személyes ellenállása ellenére Finney azt mondja, hogy nem fog az útjába állni, ha az ICS nyitott és követi az eljárást. De ő inkább az "esemény" kategóriájába sorolná az antropocént - ez egy informális kifejezés, amelyet a geotudósok a bolygó egészét érintő, évmilliókig tartó fokozatos változásoktól kezdve a nagy aszteroida-becsapódásokig mindenre használnak. Waters egyetért azzal, hogy az antropocén lehet esemény, de azzal érvel, hogy ez nem zárja ki a hivatalosabb megnevezést. Rámutat arra, hogy a 66 millió évvel ezelőtti, dinoszauruszokat pusztító Chicxulub-becsapódás is esemény - de olyan esemény is, amely a kréta és a paleogén időszak közötti geológiai választóvonalat jelöli.

Erle Ellis, az AWG tagja, a Baltimore megyei Maryland Egyetem tájökológusa úgy véli, hogy az antropocén korszak jóváhagyásának esélyei nem túl nagyok, de az "esemény" ötlete jobban megállná a helyét. Az ICS évek óta aggódik, hogy negatív visszhangot vált ki, ha elutasítja az antropocénre vonatkozó javaslatot. Ellis szerint egy "esemény" esetén az ICS továbbra is elismerheti, hogy az emberiség jelentős hatást gyakorol a Földre.

"Az antropocént soha nem fogjuk tagadni" - mondja. "Egyszerűen csak az a kérdés, hogyan határozzuk meg".
Forrás: 
science.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az aszálykárt is túl kellene élni

A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének információi szerint is jelentős károkat okoz az aszály a szántóföldi növénytermesztőknek. Máhr Andrással, a MOSZ főtitkárhelyettesével és Csősz Tiborral, a MOSZ tanácsosával arról beszélgettünk, milyen károk keletkeztek és mivel kell szembenézniük a termelőknek.

Talajgyakorlat az AXIÁL és a Phylazonit vezényletével

Az AXIÁL és a Phylazonit július végén-augusztus elején öt különböző helyszínen szervezett nyári roadshow-t, amelyeken szakértők bevonásával a talaj termőképességének javítását és megőrzését vették górcső alá.

Miben különbözik a városi denevér a vidéki denevértől?

Egyes denevérfajok nagyobb valószínűséggel fordulnak elő városokban, mint vidéken. Egy tudományos csoport most azt vizsgálta, hogy mely tulajdonságok jellemzőek a városi, illetve a vidéki denevérekre.

A mezőgazdaságról Bálványoson

Július 19–24. között tartották Tusnádon a 31. a Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort, közismert nevén a Tusványost. Idén több mint 400 programmal, tizenegy koncerttel és sok más kikapcsolódási lehetőséggel várták a látogatókat.

Északra tolódott a termésátlagok növekedési súlypontja

Az ELTE Természettudományi karának friss tanulmánya szerint 1981 és 2017 között az európai mezőgazdasági területek felén jelentősen csökkent a talajnedvesség a nyári félévben. Ha az éves átlagot vesszük alapul, akkor ez a tendencia egész Európára igaz.

Különös rostforrás

A karácsonyfát feldíszítjük, aztán lecsupaszítjuk..... majd megesszük. Nem, nem félreírás, úgy tűnik, mostantól valóban étel is készülhet a karácsonyfából. A nordmann fenyőből kinyert rostok hasznosításával készült fenyőkeksz csak egy, a sok újszerű és értékes lehetőség közül, amellyel a karácsonyfa újrahasznosítható az ünnepek után- állítja egy dán kutatónő, aki projektjével a közelmúltban rangos díjat is nyert.

Az Északi-sarkvidék négyszer gyorsabban melegszik, mint a Föld többi része

Az Északi-sarkvidék az elmúlt 40 évben közel négyszer gyorsabban melegedett, mint a bolygó többi része - derül ki a nemrég közzétett kutatásból, amely szerint az éghajlati modellek alábecsülik a sarkvidéki felmelegedés mértékét.

Újabb veszélyes kullancsfaj verhet tábor hazánkban a klímaváltozás miatt

A Hyalomma kullancs tőlünk délebbre, a Földközi-tenger mentén, Afrikában és Ázsia déli részén őshonos. Egyedei a madarakon élősködve vándorolnak el Európa északabbra fekvő területeire. Magyarországon már két vérszívót azonosítottak Győr-Moson-Sopron és Bács-Kiskun megyékben, terjedéséről civil kullancsfigyelők jelentése adhat támpontot.

Fantasztikus új felfedezés segítheti a növényeket az aszály elviselésében

Az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) és a James Cook Egyetem (JCU) olyan finom természetes mechanizmust fedeztek fel, mellyel csökkenthető a növények vízvesztése, miközben a szén-dioxid felvétel változatlan marad – ez különösen fontos a fotoszintézishez, ami meghatározza a növekedést és a terméshozamot is.

Az erdő a jövőnk záloga

Mi a kapcsolat az ombudsman és az erdőgazdálkodás között? Az Országgyűlés által hat évre választott közjogi tisztségviselő felügyeli, hogy ne sérülhessenek az emberek alkotmányos jogai. Munkájának szerves része a jövő nemzedékeinek védelme is. Ez utóbbi nem képzelhető el a fenntarthatóságra törekvés nélkül, aminek tudvalevően az erdőgazdálkodók az élharcosai.