Back to top

Madarak és fák napja

Minden év május 10-én ünnepeljük a Madarak és fák napját, melynek célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a természet és az élővilág megóvásának fontosságára. A nemzeti park igazgatóságok és az állami erdőgazdaságok közösen emlékeznek meg erről a neves napról, amelyet több mint 100 évvel ezelőtt Herman Ottó magyar természetkutató hozott létre.

Az erdei fákkal és cserjékkel borított területek a hazánkban fészkelő 230 madárfaj jelentős része számára elsődleges fontosságú élőhelynek számítanak. A madarak és a fák egy kölcsönhatásban álló életközösség egyaránt fontos elemei, melynek megóvásáért a nemzeti park igazgatóságok és az állami erdőgazdaságok jelentős közös szakmai munkát végeznek.

Az agrártárca irányítása alá tartozó szervezetek fontos feladata az erdei élőhelyek fenntartása.

Örvendetes hír, hogy Magyarország termőtalajainak 32%-án erdei fa- és cserjefajokból álló vegetáció található. A Nemzeti Szisztematikus Erdőleltár adatai szerint ebből 2 millió hektár fölött van a fenntartható erdőgazdálkodással kezelt terület. A madárvilág szempontjából külön jelentősége van a cserjéseknek, amelyek több mint 100 ezer hektárt borítanak, és a különféle vadgyümölcsöknek, mint a diónak, a madárcseresznyének vagy a különböző berkenyéknek, melyekből összesen 50 ezer hektárt tartanak nyilván.

Fotó: AM

Az erdőleltár közel száz különböző fafajt regisztrál az országban, amelyből kiemelt jelentősége van a 47 őshonos fafajnak. A legnagyobb területaránnyal bíró fajcsoport is őshonos fajokból áll, a különböző tölgyek ugyanis minden más fajnál többet, mintegy 600 ezer hektárnyi területet borítanak. A fafajok összetétele az utóbbi időszakban kismértékben változott: az idegenhonos nemesnyárak és a fenyők területfoglalása némileg csökkent, helyüket elsősorban hazai fajok foglalják el.

Őshonos fajokból álló változatos erdők ültetését ösztönzik a Vidékfejlesztési Program erdőtelepítési támogatásai is, amelyekben magasabb összeg igényelhető az őshonos fajok és a vadgyümölcsök ültetése, illetve a cserjés erdőszegélyek kialakítása esetén.

Az Európában előforduló madárfajok állományainak változása, drasztikus csökkenése - amely a természeti környezetünk állapotát is jól indikálja – minden eddiginél hangsúlyosabban ráirányítja a figyelmünket a természet védelmének fontosságára. Magyarországon 230 fészkelő madárfajt tartunk nyilván, ebből 12 faj regionálisan kipusztult, míg a fajok egyharmada, 78 faj veszélyeztetett.

A madarakat illető változások összeköthetőek az ökoszisztémák állapotával, az általuk nyújtott szolgáltatásokkal és így a jóllétünkkel. Gondoljunk csak a drasztikusan megfogyott fecskékre, amelyek minden példánya éves szinten 1,5-3,5 kg rovart fogyaszt el, jelentős részben legyeket és szúnyogokat. A fecskékért szinte bárki tehet lakóhelye környezetében is, például azzal, hogy segíti megtelepedésüket, sárgyűjtő helyet alakít ki a kertben vagy műfészket helyez ki az eresz alá.

A madarakat és a fákat nem véletlenül emeli ki közös fókuszba, hiszen ez az immár több mint 100 éve ünnepelt jeles napunk.

Nagyon sokat tehetünk a madarakért azzal, ha óvjuk élőhelyeiket, a fákat és a bokrokat, és bár vannak olyan esetek, amikor ezek kivágása indokolt, fontos, hogy az ne a tavaszi-nyári költési időszakban történjen, hiszen az akár védett állatok és növények tömeges pusztulásához is vezethet.

Fotó: Pelsőczy Csaba

Az állami természetvédelem és erdőgazdálkodás élőhely-rekonstrukciós, élőhelykezelési és fajmegőrzési tevékenységgel járul hozzá a madarak és a fák, illetve általánosan az őshonos hazai élővilág védelméhez. A nemzeti park igazgatóságok utóbbi években megvalósult és most záruló projektjeinek köszönhetően több mint 100 000 hektáron javul természeti területeink állapota, és a most következő európai uniós költségvetési ciklusban hasonló nagyságrendben tervezünk természetvédelmi fejlesztéseket. Az állami erdőgazdaságok a természetvédelemmel együttműködve az állami erdők kezelésébe integrálják a madárvédelmi szempontokat:

a védett fajok fészkelőhelyeit kíméleti területekkel védik, az eredményes utódnevelés érdekében mesterséges odúkat és fészkeket helyeznek ki, együttműködnek olyan fokozottan védett fajok megfigyelésében, mint például a feketególya vagy a rétisas.

Mindennek fontosságára idén is rámutat a Madarak és Fák Napja, amelynek alkalmából a nemzeti park igazgatóságok és az erdőgazdaságok programokkal is várják az érdeklődőket, amelyekről részleteiben a www.magyarnemzetiparkok.hu oldalon vagy az egyes társaságok honlapjain lehet tájékozódni.

Forrás: 
Agrárminisztérium

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ki legyen 2023-ban az év madara?

Sok éve választunk év élőlényét több kategóriában. Az állatok közül általában az egyes rendszertani osztályok három fajára voksolhatunk. A versenyt meghirdető egyesületek és társaságok célja, hogy minél többen megismerjék ezeket a fajokat, képet kapjanak élőhelyükről, táplálkozásukról, ökológiában betöltött szerepükről, megtudják, hogy mit tehetnek a védelmükben.

Mauna Manufaktúra: a hegy csendje

A megfelelő lábbeli nemcsak kényelmes, de kellően tart is, ami különösen fontos, ha megrögzött természetjárók vagyunk. Jóravaló bakancs hiányában már egy rövid barangolás is kész rémálommá válhat. A Dunakanyar ölelésében fekvő Nagymaroson, a Mauna Manufaktúra műhelyboltjában megbízható minőségű, kézzel készített bakancsok várják a természet kedvelőit Mosonyi Annamária és csapata jóvoltából.

Nagy érdeklődés övezte a mezőgazdasági kisüzemek támogatására kiírt pályázatot

A Vidékfejlesztési Program meghirdetett felhívási közül az egyik legsikeresebbnek a 2022. május 31-én lezárult, adottságaik és ambícióik alapján fejlődőképes, kisméretű mezőgazdasági termelők jövedelemszerzését és gazdasági több lábon állását segítő, mezőgazdasági kisüzemek támogatására kiírt pályázati konstrukció bizonyult.

Egy fesztivál is lehet zöld

A környezettudatosság napjaink egyik kiemelt közéleti témája – kifejezetten az EFOTT célközönségét jelentő fiatalok életében –, így a fesztivál szervezői arra vállalkoztak, hogy a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) segítségével egy igazán zöld rendezvényt hoznak létre.

Felbecsülhetetlen a vizes élőhelyek természetvédelmi jelentősége

A 2014 óta tartó projektmegvalósítási időszakban a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság 9 kiemelt természetvédelmi fejlesztés megvalósítását kezdte el mintegy 7,7 milliárd forint támogatás felhasználásával, melyek eredményeként összesen több mint 5500 hektárnyi védett természeti terület értékmegőrzési feltételi javulnak - mondta az Agrárminisztérium természetügyért felelős államtitkára Tiszakürtön.

Növekszik a kereslet a huculokra - Gyepkezelés és génmegőrzés egyben

Az Aggteleki Nemzeti Parkba az 1980-as években kerültek hucul lovak, ahol ma már az ország első számú tenyészete található. A génmegőrzési feladatok mellett a Nemzeti Park Igazgatóság a védett gyepek megtartását, kezelését is a lovak legeltetésével oldja meg. A nemzeti parknál a közelmúltban zárult le több uniós támogatást élvező projekt is, ezek között volt a hucul ménes tartási körülményeit javító program.

Széllel együtt, nem szemben

Új laboratórium létesült Magyarország legnagyobb kutatási célú szélcsatornájához. A szélcsatornával nemcsak a 70-80 km/h sebességű szél ereje tapasztalható meg, vagy egy repülőgép szárnyszegmens aerodinamikai tesztelése követhető nyomon. A Kármán Tódor Szélcsatorna Laboratóriumban a légköri áramlások hatásait egyaránt vizsgálják a természetes földfelszínre és az ember alkotta objektumokra.

Országos Borverseny: a magyar borok rangadója

Az érzékszervi minősítésnek több szintjét különböztetjük meg: a kötelező hatósági minősítésen túl kiemelt szerepe van borversenyeknek, a kereskedelmi minősítéseknek, minőségbiztosítási intézményeknek, valamint szakmai kiadványok által felkért bizottságok, vagy szakértők pontozásán alapuló minősítési eredményeinek. Összességében valamennyi minősítés a fogyasztó tájékoztatására hivatott.

A Tisza forrásvidékén javít a hulladékhelyzeten a Diageo és a PET Kupa

Folyótisztítási és hulladékgazdálkodási programot indított a Tiszai PET Kupa és a Diageo alkoholos italgyártó és forgalmazó vállalata - közölték a CALL-Action program szervezői az MTI-vel.

Fokozottan tűzveszélyes időszak, csütörtöktől már Pest és Veszprém megyében is

A tartós kánikula okozta szárazság és az ebből adódó, fokozott tűzkockázat miatt június 30-tól Pest és Veszprém megyében is életbe lép a fokozottan tűzveszélyes időszak - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szerdán az MTI-vel.