Back to top

Rómában vaddisznóveszély miatt készültség lépett életbe

A vaddisznóvadászat engedélyezését sem zárta ki Andrea Costa egészségügyi államtitkár, miután az olasz főváros északi kerületeit vörös, vagyis veszélyes zónának nyilvánították az utcákba, parkokba beköltöző vadállatok miatt, melyek a sertéspestist is terjeszthetik.

A római Olimpiai stadion és a Vatikán közeléig tart a vörös zóna határa, amely a város két nagy északi kerületét teljesen lefedi. Ott jelezték az utóbbi napokban a leggyakoribb vaddisznó-előfordulásokat.

Az állatok egyike a családokkal teli Villa Glori parkban pénteken egy kutyáját sétáltató nőt kényszerített futásra.

Illusztráció
Illusztráció
A hatóságok harmincöt "belépőpontot" azonosítottak, ahonnan az állatok könnyűszerrel bejutnak a lakott területre. Elrendelték ezeknek a kerítéssel való lezárását, valamint az utcákon sorakozó hulladéktárolók elszállítását, mivel azok vonzzák a táplálékot kereső vaddisznókat.

A szóban forgó területen tilos a parkokban, szabadtéren pikniket rendezni.

Az egészségügyi és a környezeti tárca, valamint a római közegészségügyi vállalat egyeztetést tartott, és azonnal elkülönítettek tízmillió eurót (3,8 milliárd forint) a vaddisznóhelyzet kezelésére.

Andrea Costa egészségügyi államtitkár a közrádiónak adott interjúban nem zárta ki a kilövés, vagyis a vaddisznók vadászatának engedélyezését sem, ami az állatvédők azonnali tiltakozását váltotta ki.

Hangsúlyozta, hogy a vaddisznók nem csak az esetleges támadások miatt jelentenek veszélyt, hanem a sertéspestist is terjeszthetik.

A fertőzést elsőként Piemont és Liguria tartományban azonosították tavaly év végén: a két régióban mostanáig több mint száztíz állat hullott el sertéspestisben, és több tízezer, tenyésztőtelepen élő sertést is el kellett pusztítani. Liguriában márciusban enyhítették a korábban bevezetett szigorításokat, amelyek értelmében tilos volt az erdei kirándulás, gombászás is.

A Róma székhelyű Lazio tartományban először május 5-én azonosították a sertéspestist egy vaddisznótetemben.

A Coldiretti termelői szövetség tavaly nyáron hívta fel a figyelmet a vaddisznóállomány túlzott méretére, amely az utóbbi tíz évben a kétszeresére emelkedett, és már meghaladja a 2,3 millió egyedet. A pandémia alatt mintegy tizenöt százalékkal emelkedett az állatok száma, melyek a járvány miatti lezárások forgalommentes időszakában hozzászoktak a városi léthez, hiszen zavartalanul sétálhattak az utcákon.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jó éve volt a fehér gólyáknak

Az átlagosnál magasabb fiókaszámot mutatnak fehér gólyáink rendelkezésre álló idei költési adatai a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) időközi számítása szerint - tudatta az egyesület szerdán az MTI-vel.

Szelekció a legimpozánsabb agancsokra

Csak néhányan foglalkoznak szarvastenyésztéssel az országban, ezen kevesek egyike a Kaposvár-Toponár székhelyű Deer Trophy Farm, ahol a tenyésztés alapja a sajátteljesítmény-vizsgálat, de emellett a gímszarvasok genetikáját is kutatják. A farm körüli teendőket Bokor Árpád végzi feleségével, akikben 15 éve egy új-zélandi utazás során fogant meg e tevékenység gondolata.

Három az egyben: cuki, társ és ragadozó

A járványveszély miatti bezártságban sok ember talált rá újra a természetre, mely pihenést, szabadságot és testi-lelki feltöltődést nyújt a kirándulók, túrázók számára. A látogatók számának növekedésével arányosan egyre több lett a kutya is az erdőben.

Ezt kell tudni a hamarosan induló Agro-ökológiai Programról

A mezőgazdasági termelést a megváltozott környezeti feltételekhez kell igazítanunk, ennek fontos eszköze a környezet- és klímatudatos gazdálkodási gyakorlatok alkalmazása, amelyek fejlesztik a táj mozaikosságát és a biodiverzitás sokszínűségét, javítják a talajok állapotát és vízháztartását vagy éppen a fenntarthatóbb növényvédőszer-használatot.

Természetvédelem és termésnövelés kéz a kézben

Az agrár-környezetvédelmi rendszerek látványosan növelik a helyi madár- és lepke-populációkat anélkül, hogy rontanának az élelmiszertermelés hatékonyságán, derült ki egy hosszú távú kutatási projektből.

Belugát észleltek a Szajnában

A franciaországi Szajna folyóban láttak egy belugát, más néven fehér delfint, amely általában a hideg sarkvidéki vizekben él. A hatóságok arra kérik az embereket, hogy tartsák a távolságot, nehogy megzavarják az állatot.

Élő állatokat 36°C feletti hőmérsékleten, víz nélkül szállítottak

Az Essere Animali olasz állatvédő szervezet nyomozói közúti ellenőrzéseket tartottak, amelyek során olyan, a napon parkoló teherautókat találtak, amelyekben disznók ziháltak, és kifulladtak. Az általuk rögzített drámainak nevezett jelenetek azonban nem minősülnek törvénysértésnek, köszönhetően „az állatok konkrét védelme szempontjából abszolút nem megfelelő uniós szabályozási rendszernek"

Határérték alá csökkent a Sajó vastartalma Szlovákiában

A korábbi mérésekhez képest 96 százalékkal csökkent, így a megengedett határérték alá esett a Sajó vizének vastartalma a folyó szlovákiai szakaszán - jelentette a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség szerdán, a gazdasági minisztérium közlésére hivatkozva.

Aszály: nincs mire várni, lépni kell

Az aszályhelyzet halasztást nem tűrő megoldást követel az európai mezőgazdaság súlyos helyzetére és talajnedvesség rekonstrukciójára - figyelmeztetnek az ELTE kutatói, akik aszálytérképükön mutatják be Európa legkritikusabb területeit, amelybe Magyarország is beletartozik.

Gyéríthető a hód Magyarországon

Az Agrárminisztérium új rendelete augusztus 1-jével módosítja a védett és fokozottan védett állat- és növényfajokról szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet egyes paragrafusait. A rendelet értelmében az eurázsiai hód „(…) az erdő- és mezőgazdasági termelés biztosítása, valamint a közérdeket sértő vízkárok megelőzése (…) érdekében" riaszthatók, gyéríthetők, állományuknak szabályozása engedélyezhető.