Back to top

A fogyasztó tudása és a minőségi termelés

Bármelyik termékpályáról is legyen szó, a szereplői folyamatosan azt hangsúlyozzák, hogy a fogyasztók az egészséges, minőségi magyar húst keressék. Mivel a hazai konyha egyik hagyományos húsféléje a sertés, spor­tos felnőtteket kértünk meg, hogy írják le, esznek-e sertéshúst, és ha igen, miért.

„Én eszem sertéshúst, de csak mert nincs érvem sem mellette, sem ellene. A vallásom nem tiltja, a zsír­ral nincs bajom, a marha körülményes és drága, a birka ritka és büdös tud lenni, a csirke önma­gában egysíkú.”

Egyszerűen szeretem, azért eszem. Úgy gondolom, hogy bármit lehet enni, csak sokat kell mozogni.”

„ - Mindent eszem változatosan, mérték­kel, ezzel együtt odafigyelek az egész­séges táplál­kozásra.

– A sertéshús szerinted egészséges?

– Nem kimondottan.”

Én relatíve sok disznóságot eszem, van olyan zsíros rész, amit szinte naponta. Sertés­májat például hetente akár többször is, sőt szívesen ennék több belsőséget, de ha az ember nem maga dolgozza fel a húst, sok mindenhez nehéz hozzájutni. Sertésből vagy marhából és ezek csontjaiból levest is szinte minden héten főzök. Összességében szerin­tem a sertéshús nem rossz, de a hús­evés az aktív életmódhoz való. Lényeges szempont, hogy az állat mit eszik, lehetőleg szabad­tartasú legyen az állat.”
 

Ezekben a válaszokban megtaláljuk a legfőbb ellenérveket: zsíros, nagy a kalória­tartalma, nem kimondottan egészséges.

De az is olvasható, hogy ha az ember mozog, nincs semmi baj sem a zsírral, sem a sertéssel, ami mellesleg finom is. Sőt, az utolsó meg­kérdezett kifejezetten a zsírt és a kolla­gén­tartalmú részeket emelte ki, amit naponta fogyaszt, és enne több bel­sőséget is.

Vagyis az a baj, hogy

elhitették velünk, hogy a hagyományos magyar konyha él­ve­ze­tének egyenes következménye az elhízás, az érelmeszesedés, az infarktus. Pedig a sovány sertéshús (például a karaj) az egész­ségtudatos táplálkozásba is bele­illik, mert zsír- és kolesz­te­rintartalma ala­csony.

A vörös húsok, ami­lyen a sertés is, kellő arányban tartal­maz­nak olyan esszen­ciális ami­no­sava­kat, amelye­ket a szer­ve­zetünk nem tud elő­állítani. Az Országos Élelmezés és Táp­lál­kozás­tudo­mányi Intézet (OÉTI) aktuális aján­lása szerint 20-30 deka húsra lenne szüksége egy felnőtt embernek, amiben a sovány húsok mellett lehet sovány, vagy közepes zsír­tartalmú felvágott is. Azt is fontos tudni, hogy már napi 50 g hús elfo­gyasztása is fedezi egy ember teljes esszen­ciális amino­sav­igényét, valamint fehér­je­szükség­letének 20%-át.

A sertéshús emellett kiváló forrása a vasnak, a B-vita­minoknak (B1, B2, niacin, B6, B12), a sejt­anyagcseréhez nél­külözhetetlen nátrium­nak, káliumnak, vala­mint az immun­ren­dszert támogató kálci­um­nak és cinknek is.

Sajnos a húsboltok kínálatából kikoptak a belsőségek, pedig a máj, a tüdő egykor nem csak a hurkába vagy a disznósajtba került. Krúdy Gyula a Boldogult ifjúkorom­ban című regényében pontosan leírja, milyen az igazi jó pájsli, vagyis a savanyú tüdő, ami nem hiá­nyozhatott egy magára valamit is adó ven­déglő étlapjáról. De ha a vásárlónak szeren­cséje van, egy jó hen­tesnél talán ezt is talál, ahogy körmöt is a szín­húsok mellett. Vagy választhatja az egyre szaporodó, minőségi termékeket kíná­ló kis- és közepes termelők által elő­ál­lí­tott húsárut.

Annak a termelőnek, aki szabadtartású, gyümölcsön és dión hízott disznóból készíti a termékeit, értékesítési gondjai nincsenek, az áru jó részét a háztól elviszik.

„Ha már hóna­pokig neveljük az állatokat, jó életet bizto­sítunk nekik, és odafigyelünk arra, hogy a belő­lük készült szárazáru is olyan legyen, amit mi is meg­ennénk, tehát ne kerüljön bele mócsing”

– foglalta össze az elvet a termelő, Bényi Sándor. Leendő ter­mékeik minőségét tehát alapvetően az alapanyag szavatolja.

Egy közepes méretű üzem pedig, amely nem magának termeli meg az alapanyagot, hanem közepes méretű sertéstartó gazda­sá­goktól vásárolja, de szigorúan ügyel mind a hús, mind a paprika és más hozzá­valók minő­sé­­gére, ugyanúgy hamar meg­találja a piacát. Mivel kellő mennyiséget termel kiváló minő­ség­ben, így a valóban mi­nő­sé­get kínáló üzle­tek, üzletláncok kíná­latába is hamar beke­rül­het.

A termelők segítségére tehát leginkább az lenne, ha a sertéshúsnak jó sajtója lenne mindenhol.

A termelők mutassák meg, hogy az általuk ne­velt állatok nem azok, amelyek húsából a bein­jektált lé szivárog, hogy a hazai hús – füg­getlenül attól, hogy nagy-, közepes- vagy kisüzemben állították-e elő – tényleg egész­sé­ges és minőségi.

Mert bár a fel­mé­réseink nem reprezentatívak, ám mégis tük­rözik egy olyan házi­asszony gondol­ko­dás­módját, aki a családjának a legjobb ételt szeretné az asztal­ra tenni. (x)

Forrás: 
Agrármarketing Centrum

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Horvát hagyományok a Pinka-völgyben

Beékelődve a nyugati határszélbe, Szentpéterfát három oldalról Ausztria határolja. Az első trianoni döntést követően oda is csatolták, ám 1923. március 9-én a falu visszaszavazta magát. Az ezerfős település ugyanakkor máig megőrizte horvátságát nyelvében, az emberek mentalitásában és a gasztronómiájában is.

Összemennek a termékek, az áruk változatlan

Az élelmiszer- és háztartásiszer-gyártók csökkentik a termékeik kiszerelését, anélkül, hogy csökkentenék az árukat. A vécépapírtól a joghurton és kávén át a csipszig világszerte általánossá vált ez a trend. A jelenséget „zsugorflációnak” nevezik.

A hőség miatt klíma nélkül tilos közúton kérődzőket szállítani Bulgárián keresztül Törökországba

Az elmúlt évekhez hasonlóan, idén nyáron is korlátozza a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a nem klimatizált állatszállító járműveken a hosszútávú élőállat szállítmányok indítását.

Luxuskocsik kárpitja struccbőrből - kéknyakú strucctenyésztővel beszélgettünk

A strucc bőrét a krokodilbőr kategóriába sorolják, melyből luxustermékek készülnek, emellett a húsa is prémium minőségű. A kéknyakú struccot választotta gazdálkodása alapjául Nemes Fédra és Müller Gábor, akik tenyésztési és hízlalási céllal tartják az óriás madarakat.

Kiugró a kereslet az egészséges élelmiszerek iránt

Tendenciaszerűen alakulnak át a magyar fogyasztók virtuális bevásárlókosarai: az egészségtudatos életmódot követők, a tökéletes nyári alakra vágyó fogyasztók és az ételintoleranciával küzdők egyaránt fűtik a keresletet az adalékanyagoktól és kezelőszerektől mentes, gluténmentes és csökkentett szénhidráttartalmú termékek iránt.

Elkeltek a húsmarhák a NAV árverésén

35 millió forintért keltek el azok a húsmarhák, amelyekre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elektronikus árverésén lehetett június 24. és 28. között licitálni.

Lőrinc már felejtős: elindult a dinnyeszezon

Dinnye szezonnyitó sajtótájékoztatót tartott Medgyesegyházán a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, és a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete. Az idei szezon bíztatónak ígérkezik, és mint kiderült, már a Lőrinc napot is elfelejthetjük, hiszen a klímaváltozás, és az újabb fajták hatására jóval tovább lesz jó minőségű hazai dinnye.

Indul a hazai dinnyeszezon a diszkontláncoknál

Megkezdődik a magyar dinnyék árusítása a Lidl és az Aldi üzleteiben - tájékoztatták a diszkontláncok az MTI-t. A Lidl Magyarország azt közölte, hogy raktárai szerdától kizárólag magyar beszállítóktól érkező magyar görögdinnyét vesznek át. Az Aldi Magyarország július 1-jétől csak magyar termelőktől érkező dinnyét vesz át biatorbágyi raktárában

Növekszik a kereslet a huculokra - Gyepkezelés és génmegőrzés egyben

Az Aggteleki Nemzeti Parkba az 1980-as években kerültek hucul lovak, ahol ma már az ország első számú tenyészete található. A génmegőrzési feladatok mellett a Nemzeti Park Igazgatóság a védett gyepek megtartását, kezelését is a lovak legeltetésével oldja meg. A nemzeti parknál a közelmúltban zárult le több uniós támogatást élvező projekt is, ezek között volt a hucul ménes tartási körülményeit javító program.

Kárenyhítési tájékoztatót tett közzé az Agrárminisztérium az aszálykárok miatt

Kárenyhítési tájékoztatót tett közzé az Agrárminisztérium (AM), az ország nagy részén ugyanis súlyos vagy nagyfokú aszály alakult ki – közölte az AM szerdán az MTI-vel.