Back to top

A fogyasztó tudása és a minőségi termelés

Bármelyik termékpályáról is legyen szó, a szereplői folyamatosan azt hangsúlyozzák, hogy a fogyasztók az egészséges, minőségi magyar húst keressék. Mivel a hazai konyha egyik hagyományos húsféléje a sertés, spor­tos felnőtteket kértünk meg, hogy írják le, esznek-e sertéshúst, és ha igen, miért.

„Én eszem sertéshúst, de csak mert nincs érvem sem mellette, sem ellene. A vallásom nem tiltja, a zsír­ral nincs bajom, a marha körülményes és drága, a birka ritka és büdös tud lenni, a csirke önma­gában egysíkú.”

Egyszerűen szeretem, azért eszem. Úgy gondolom, hogy bármit lehet enni, csak sokat kell mozogni.”

„ - Mindent eszem változatosan, mérték­kel, ezzel együtt odafigyelek az egész­séges táplál­kozásra.

– A sertéshús szerinted egészséges?

– Nem kimondottan.”

Én relatíve sok disznóságot eszem, van olyan zsíros rész, amit szinte naponta. Sertés­májat például hetente akár többször is, sőt szívesen ennék több belsőséget, de ha az ember nem maga dolgozza fel a húst, sok mindenhez nehéz hozzájutni. Sertésből vagy marhából és ezek csontjaiból levest is szinte minden héten főzök. Összességében szerin­tem a sertéshús nem rossz, de a hús­evés az aktív életmódhoz való. Lényeges szempont, hogy az állat mit eszik, lehetőleg szabad­tartasú legyen az állat.”
 

Ezekben a válaszokban megtaláljuk a legfőbb ellenérveket: zsíros, nagy a kalória­tartalma, nem kimondottan egészséges.

De az is olvasható, hogy ha az ember mozog, nincs semmi baj sem a zsírral, sem a sertéssel, ami mellesleg finom is. Sőt, az utolsó meg­kérdezett kifejezetten a zsírt és a kolla­gén­tartalmú részeket emelte ki, amit naponta fogyaszt, és enne több bel­sőséget is.

Vagyis az a baj, hogy

elhitették velünk, hogy a hagyományos magyar konyha él­ve­ze­tének egyenes következménye az elhízás, az érelmeszesedés, az infarktus. Pedig a sovány sertéshús (például a karaj) az egész­ségtudatos táplálkozásba is bele­illik, mert zsír- és kolesz­te­rintartalma ala­csony.

A vörös húsok, ami­lyen a sertés is, kellő arányban tartal­maz­nak olyan esszen­ciális ami­no­sava­kat, amelye­ket a szer­ve­zetünk nem tud elő­állítani. Az Országos Élelmezés és Táp­lál­kozás­tudo­mányi Intézet (OÉTI) aktuális aján­lása szerint 20-30 deka húsra lenne szüksége egy felnőtt embernek, amiben a sovány húsok mellett lehet sovány, vagy közepes zsír­tartalmú felvágott is. Azt is fontos tudni, hogy már napi 50 g hús elfo­gyasztása is fedezi egy ember teljes esszen­ciális amino­sav­igényét, valamint fehér­je­szükség­letének 20%-át.

A sertéshús emellett kiváló forrása a vasnak, a B-vita­minoknak (B1, B2, niacin, B6, B12), a sejt­anyagcseréhez nél­külözhetetlen nátrium­nak, káliumnak, vala­mint az immun­ren­dszert támogató kálci­um­nak és cinknek is.

Sajnos a húsboltok kínálatából kikoptak a belsőségek, pedig a máj, a tüdő egykor nem csak a hurkába vagy a disznósajtba került. Krúdy Gyula a Boldogult ifjúkorom­ban című regényében pontosan leírja, milyen az igazi jó pájsli, vagyis a savanyú tüdő, ami nem hiá­nyozhatott egy magára valamit is adó ven­déglő étlapjáról. De ha a vásárlónak szeren­cséje van, egy jó hen­tesnél talán ezt is talál, ahogy körmöt is a szín­húsok mellett. Vagy választhatja az egyre szaporodó, minőségi termékeket kíná­ló kis- és közepes termelők által elő­ál­lí­tott húsárut.

Annak a termelőnek, aki szabadtartású, gyümölcsön és dión hízott disznóból készíti a termékeit, értékesítési gondjai nincsenek, az áru jó részét a háztól elviszik.

„Ha már hóna­pokig neveljük az állatokat, jó életet bizto­sítunk nekik, és odafigyelünk arra, hogy a belő­lük készült szárazáru is olyan legyen, amit mi is meg­ennénk, tehát ne kerüljön bele mócsing”

– foglalta össze az elvet a termelő, Bényi Sándor. Leendő ter­mékeik minőségét tehát alapvetően az alapanyag szavatolja.

Egy közepes méretű üzem pedig, amely nem magának termeli meg az alapanyagot, hanem közepes méretű sertéstartó gazda­sá­goktól vásárolja, de szigorúan ügyel mind a hús, mind a paprika és más hozzá­valók minő­sé­­gére, ugyanúgy hamar meg­találja a piacát. Mivel kellő mennyiséget termel kiváló minő­ség­ben, így a valóban mi­nő­sé­get kínáló üzle­tek, üzletláncok kíná­latába is hamar beke­rül­het.

A termelők segítségére tehát leginkább az lenne, ha a sertéshúsnak jó sajtója lenne mindenhol.

A termelők mutassák meg, hogy az általuk ne­velt állatok nem azok, amelyek húsából a bein­jektált lé szivárog, hogy a hazai hús – füg­getlenül attól, hogy nagy-, közepes- vagy kisüzemben állították-e elő – tényleg egész­sé­ges és minőségi.

Mert bár a fel­mé­réseink nem reprezentatívak, ám mégis tük­rözik egy olyan házi­asszony gondol­ko­dás­módját, aki a családjának a legjobb ételt szeretné az asztal­ra tenni. (x)

Forrás: 
Agrármarketing Centrum

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Elkészültek a Takarmányszállítási támogatás részletei

Az Agrárminisztérium az Aszály Veszélyhelyzeti Operatív Törzs döntése alapján kidolgozta annak a 3 milliárd forint értékű támogatásnak a koncepcióját, amely a történelmi léptékű aszály miatt ellátási gondokkal küzdő állattartók tömegtakarmány szállítási költségeinek finanszírozásában nyújt segítséget – közölte Nagy István agrárminiszter.

A biotermékek piacának bővülése várható

A harmincharmadik BioFach Nemzetközi Bioélelmiszer- és Biotermék-szakkiállítást rendhagyó módon nyáron tartották. A négynapos nürnbergi rendezvényen az Agrármartketing Centrum által szervezett magyar közösségi standnak tizenegy kiállítója volt. Az AMC a július 26–29. között tartott eseményen mutatta be a nagyközönségnek saját élelmiszeripari exportfejlesztő programját, a Hungarian Food Business Programot.

Takarmányozás, hőstressz, bionyúl - Antibiotikum nélkül lesz-e nyúltenyésztés?

A nyúltenyésztési világkongresszus Termelés és gazdaságosság szekciójában elsősorban a gyakorlati munkát segítő előadások hangzottak el. Ugyanakkor nehéz lenne megmondani, hogy például a takarmánykorlátozással kapcsolatos eredmények és tapasztalatok közül melyik miért került a takarmányozási szekcióba.

Horog útja - Szoktatás a környezethez, a feladatokhoz

Miközben kutyánk szocializációjával megalapozzuk a kiegyensúlyozott közös életet, elkezdhetjük tanítani neki a különböző feladatokat. A két folyamat párhuzamosan halad fokozatosan előre, egymást erősítve, segítve.

Zöldség-kereskedelem: a kereslet-kínálat dönt

A vásárlási szokások folyamatosan alakulnak. A fogyasztók szeretnek minél több mindent egy helyen beszerezni, meghatározó lett az áruházláncok, diszkontok szerepe. A betárolás nem divat, a rendkívüli helyzet kivételével mindenből annyit vesznek az emberek, amennyire épp szükségük van.

Sportlovak és őshonos fajták

Egyes ősi vagy régi lófajtáink fennmaradása – az állami ménesek feloszlatása után – az úgynevezett köztenyésztésnek volt köszönhető. Jelenleg is van olyan őshonos fajtánk, amelynek a jövője csak a magántenyésztők elhivatottságán múlik. Erről is beszélgettünk Fekete Balázzsal, a Hód-Mezőgazda Zrt. állattenyésztési és kiállítási igazgatójával, aki maga is furioso-north star tenyésztő.

Szelekció a legimpozánsabb agancsokra

Csak néhányan foglalkoznak szarvastenyésztéssel az országban, ezen kevesek egyike a Kaposvár-Toponár székhelyű Deer Trophy Farm, ahol a tenyésztés alapja a sajátteljesítmény-vizsgálat, de emellett a gímszarvasok genetikáját is kutatják. A farm körüli teendőket Bokor Árpád végzi feleségével, akikben 15 éve egy új-zélandi utazás során fogant meg e tevékenység gondolata.

A húsalternatívák jót tesznek a környezetnek, miközben munkahelyeket veszélyeztetnek

A marhahús növényi alapú alternatívái hozzájárulhatnak a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez, de népszerűségük növekedése befolyással van a mezőgazdasági munkaerőforrásokra, és az Egyesült Államokban több mint 1,5 millió munkahelyet fenyegethet az ágazatban - derül ki egy új gazdasági modellekből.

Élő állatokat 36°C feletti hőmérsékleten, víz nélkül szállítottak

Az Essere Animali olasz állatvédő szervezet nyomozói közúti ellenőrzéseket tartottak, amelyek során olyan, a napon parkoló teherautókat találtak, amelyekben disznók ziháltak, és kifulladtak. Az általuk rögzített drámainak nevezett jelenetek azonban nem minősülnek törvénysértésnek, köszönhetően „az állatok konkrét védelme szempontjából abszolút nem megfelelő uniós szabályozási rendszernek"

Hűtés nélkül szállított húskészítményeket foglalt le a NAV

Több mint hatszáz kilogramm, a kánikulában hűtés nélkül szállított párizsit találtak a pénzügyőrök egy Budapestről Nagykanizsa felé tartó kisteherautóban az M7-es autópálya Somogy megyei szakaszán - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön az MTI-vel.