Back to top

A fogyasztó tudása és a minőségi termelés

Bármelyik termékpályáról is legyen szó, a szereplői folyamatosan azt hangsúlyozzák, hogy a fogyasztók az egészséges, minőségi magyar húst keressék. Mivel a hazai konyha egyik hagyományos húsféléje a sertés, spor­tos felnőtteket kértünk meg, hogy írják le, esznek-e sertéshúst, és ha igen, miért.

„Én eszem sertéshúst, de csak mert nincs érvem sem mellette, sem ellene. A vallásom nem tiltja, a zsír­ral nincs bajom, a marha körülményes és drága, a birka ritka és büdös tud lenni, a csirke önma­gában egysíkú.”

Egyszerűen szeretem, azért eszem. Úgy gondolom, hogy bármit lehet enni, csak sokat kell mozogni.”

„ - Mindent eszem változatosan, mérték­kel, ezzel együtt odafigyelek az egész­séges táplál­kozásra.

– A sertéshús szerinted egészséges?

– Nem kimondottan.”

Én relatíve sok disznóságot eszem, van olyan zsíros rész, amit szinte naponta. Sertés­májat például hetente akár többször is, sőt szívesen ennék több belsőséget, de ha az ember nem maga dolgozza fel a húst, sok mindenhez nehéz hozzájutni. Sertésből vagy marhából és ezek csontjaiból levest is szinte minden héten főzök. Összességében szerin­tem a sertéshús nem rossz, de a hús­evés az aktív életmódhoz való. Lényeges szempont, hogy az állat mit eszik, lehetőleg szabad­tartasú legyen az állat.”
 

Ezekben a válaszokban megtaláljuk a legfőbb ellenérveket: zsíros, nagy a kalória­tartalma, nem kimondottan egészséges.

De az is olvasható, hogy ha az ember mozog, nincs semmi baj sem a zsírral, sem a sertéssel, ami mellesleg finom is. Sőt, az utolsó meg­kérdezett kifejezetten a zsírt és a kolla­gén­tartalmú részeket emelte ki, amit naponta fogyaszt, és enne több bel­sőséget is.

Vagyis az a baj, hogy

elhitették velünk, hogy a hagyományos magyar konyha él­ve­ze­tének egyenes következménye az elhízás, az érelmeszesedés, az infarktus. Pedig a sovány sertéshús (például a karaj) az egész­ségtudatos táplálkozásba is bele­illik, mert zsír- és kolesz­te­rintartalma ala­csony.

A vörös húsok, ami­lyen a sertés is, kellő arányban tartal­maz­nak olyan esszen­ciális ami­no­sava­kat, amelye­ket a szer­ve­zetünk nem tud elő­állítani. Az Országos Élelmezés és Táp­lál­kozás­tudo­mányi Intézet (OÉTI) aktuális aján­lása szerint 20-30 deka húsra lenne szüksége egy felnőtt embernek, amiben a sovány húsok mellett lehet sovány, vagy közepes zsír­tartalmú felvágott is. Azt is fontos tudni, hogy már napi 50 g hús elfo­gyasztása is fedezi egy ember teljes esszen­ciális amino­sav­igényét, valamint fehér­je­szükség­letének 20%-át.

A sertéshús emellett kiváló forrása a vasnak, a B-vita­minoknak (B1, B2, niacin, B6, B12), a sejt­anyagcseréhez nél­külözhetetlen nátrium­nak, káliumnak, vala­mint az immun­ren­dszert támogató kálci­um­nak és cinknek is.

Sajnos a húsboltok kínálatából kikoptak a belsőségek, pedig a máj, a tüdő egykor nem csak a hurkába vagy a disznósajtba került. Krúdy Gyula a Boldogult ifjúkorom­ban című regényében pontosan leírja, milyen az igazi jó pájsli, vagyis a savanyú tüdő, ami nem hiá­nyozhatott egy magára valamit is adó ven­déglő étlapjáról. De ha a vásárlónak szeren­cséje van, egy jó hen­tesnél talán ezt is talál, ahogy körmöt is a szín­húsok mellett. Vagy választhatja az egyre szaporodó, minőségi termékeket kíná­ló kis- és közepes termelők által elő­ál­lí­tott húsárut.

Annak a termelőnek, aki szabadtartású, gyümölcsön és dión hízott disznóból készíti a termékeit, értékesítési gondjai nincsenek, az áru jó részét a háztól elviszik.

„Ha már hóna­pokig neveljük az állatokat, jó életet bizto­sítunk nekik, és odafigyelünk arra, hogy a belő­lük készült szárazáru is olyan legyen, amit mi is meg­ennénk, tehát ne kerüljön bele mócsing”

– foglalta össze az elvet a termelő, Bényi Sándor. Leendő ter­mékeik minőségét tehát alapvetően az alapanyag szavatolja.

Egy közepes méretű üzem pedig, amely nem magának termeli meg az alapanyagot, hanem közepes méretű sertéstartó gazda­sá­goktól vásárolja, de szigorúan ügyel mind a hús, mind a paprika és más hozzá­valók minő­sé­­gére, ugyanúgy hamar meg­találja a piacát. Mivel kellő mennyiséget termel kiváló minő­ség­ben, így a valóban mi­nő­sé­get kínáló üzle­tek, üzletláncok kíná­latába is hamar beke­rül­het.

A termelők segítségére tehát leginkább az lenne, ha a sertéshúsnak jó sajtója lenne mindenhol.

A termelők mutassák meg, hogy az általuk ne­velt állatok nem azok, amelyek húsából a bein­jektált lé szivárog, hogy a hazai hús – füg­getlenül attól, hogy nagy-, közepes- vagy kisüzemben állították-e elő – tényleg egész­sé­ges és minőségi.

Mert bár a fel­mé­réseink nem reprezentatívak, ám mégis tük­rözik egy olyan házi­asszony gondol­ko­dás­módját, aki a családjának a legjobb ételt szeretné az asztal­ra tenni. (x)

Forrás: 
Agrármarketing Centrum

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Bajorországban terjed a madárinfluenza

Azonnali hatállyal előírta a madárinfluenza elleni biztonsági intézkedések bevezetését a bajor környezetvédelmi minisztérium. A házi és a kereskedelmi baromfiállományok megvédése érdekében intézkedett a tárca, miután Németországban, Bajorországban is találtak madárinfluenzás eseteket, telepeken és vadon élő madarak között egyaránt.

Rózsás ízek és illatok az ünnepi asztalon

Egy Nógrád megyei nonprofit szervezet célja, hogy Kleopátra kedvenc virága a konyhakultúra része legyen. Története a 2010-es évekre nyúlik vissza, amikor Maczó László, Bér polgármestere több mint tizenhatezer tő rózsát ültetett a község területén.

Mire használjuk a Phylaxia Labort?

Az egészséges élelmiszer előállításának alapfeltétele, hogy az élelmiszerlánc minden eleme kórokozóktól mentes, tiszta és higiénikus legyen. Kezdve az egészséges állatokkal, a kórokozómentes állattartó telepekkel, vágóhidakkal egészen a higiénikus feldolgozásig az élelmiszeripari üzemekben.

Magas aflatoxin-szennyezés kockázat - kiemelt hatósági és vállalkozói figyelem indokolt a takarmányoknál, tej és tejtermékeknél

Országos célellenőrzést rendelt el a Nébih miután közvetlen fogyasztásra szánt tejtermékekben határérték feletti mennyiségben mutatott ki aflatoxin-szennyezést a hatóság laboratóriuma. Az érintett tételek nincsenek forgalomban, a hazai tej és tejtermékek biztonsággal fogyaszthatók.

Építkezik a magyar gazdatársadalom

A délvidéki gazdaszervezeteket tömörítő Vajdasági Agráregyesületek Szövetségét (VASZ) 2006-ban alapították. Az azóta eltelt 16 évben nem kevesebb, mint 73 gazdaszervezet és mintegy 8 ezer gazdálkodó ernyőszervezetévé terebélyesedett az érdekvédelmi szervezet. A VASZ-nak sokáig nem volt saját székháza, és 2018-ban felszólították őket, hogy hagyják el addig bérelt „otthonukat”.

Emelkednek a sertésárak Németországban

A sertéshús ára 5 € centtel (20,5 Ft-tal) emelkedett, melynek oka, hogy a növekvő kereslet nagyon kis kínálattal találkozik. A szakértők szerint ez valószínűleg nem sokat fog változni a következő hetekben.

Többet keres a Youtubeon az angol gazda, mint a teheneivel

Az állattenyésztéssel foglalkozó gazda 2018 óta készít tartalmakat a videómegosztó portálra, és mára többet bevételt hoz ez, mint a gazdasága.

Rekord pusztítást végzett Amerikában a madárinfluenza – több mint 50 millió baromfit vágtak le

A madárinfluenza idén 50,54 millió madarat pusztított el az Egyesült Államokban, ezzel az ország történetének leghalálosabb járványa söpört végig az országon- derült ki az amerikai mezőgazdasági minisztérium csütörtökön közzétett adataiból.

Az „aranyhomok” összetéveszthetetlen zamata

Kecskemét modern megyei jogú város, mely egyes részeiben megtartotta mezővárosi jellegét. E nagy múltú település keleti szegletében, a belvároshoz és a városi körgyűrűhöz egyaránt közel, egy csöndes utcában található a KEFAG Zrt. Juniperus Park Hotele. A megszálló vendégeket madárcsicsergéssel fűszerezett nyugodt környezet és svédasztalos reggeli vagy félpanziós ellátás várja.

Minden 12. spanyolországi malac dán

A dán malacok rendkívül népszerűek mind a német, mind a lengyel sertéskereskedők körében. Most az új adatok azt mutatják, hogy Spanyolországból is nő az érdeklődés.