Back to top

A fogyasztó tudása és a minőségi termelés

Bármelyik termékpályáról is legyen szó, a szereplői folyamatosan azt hangsúlyozzák, hogy a fogyasztók az egészséges, minőségi magyar húst keressék. Mivel a hazai konyha egyik hagyományos húsféléje a sertés, spor­tos felnőtteket kértünk meg, hogy írják le, esznek-e sertéshúst, és ha igen, miért.

„Én eszem sertéshúst, de csak mert nincs érvem sem mellette, sem ellene. A vallásom nem tiltja, a zsír­ral nincs bajom, a marha körülményes és drága, a birka ritka és büdös tud lenni, a csirke önma­gában egysíkú.”

Egyszerűen szeretem, azért eszem. Úgy gondolom, hogy bármit lehet enni, csak sokat kell mozogni.”

„ - Mindent eszem változatosan, mérték­kel, ezzel együtt odafigyelek az egész­séges táplál­kozásra.

– A sertéshús szerinted egészséges?

– Nem kimondottan.”

Én relatíve sok disznóságot eszem, van olyan zsíros rész, amit szinte naponta. Sertés­májat például hetente akár többször is, sőt szívesen ennék több belsőséget, de ha az ember nem maga dolgozza fel a húst, sok mindenhez nehéz hozzájutni. Sertésből vagy marhából és ezek csontjaiból levest is szinte minden héten főzök. Összességében szerin­tem a sertéshús nem rossz, de a hús­evés az aktív életmódhoz való. Lényeges szempont, hogy az állat mit eszik, lehetőleg szabad­tartasú legyen az állat.”
 

Ezekben a válaszokban megtaláljuk a legfőbb ellenérveket: zsíros, nagy a kalória­tartalma, nem kimondottan egészséges.

De az is olvasható, hogy ha az ember mozog, nincs semmi baj sem a zsírral, sem a sertéssel, ami mellesleg finom is. Sőt, az utolsó meg­kérdezett kifejezetten a zsírt és a kolla­gén­tartalmú részeket emelte ki, amit naponta fogyaszt, és enne több bel­sőséget is.

Vagyis az a baj, hogy

elhitették velünk, hogy a hagyományos magyar konyha él­ve­ze­tének egyenes következménye az elhízás, az érelmeszesedés, az infarktus. Pedig a sovány sertéshús (például a karaj) az egész­ségtudatos táplálkozásba is bele­illik, mert zsír- és kolesz­te­rintartalma ala­csony.

A vörös húsok, ami­lyen a sertés is, kellő arányban tartal­maz­nak olyan esszen­ciális ami­no­sava­kat, amelye­ket a szer­ve­zetünk nem tud elő­állítani. Az Országos Élelmezés és Táp­lál­kozás­tudo­mányi Intézet (OÉTI) aktuális aján­lása szerint 20-30 deka húsra lenne szüksége egy felnőtt embernek, amiben a sovány húsok mellett lehet sovány, vagy közepes zsír­tartalmú felvágott is. Azt is fontos tudni, hogy már napi 50 g hús elfo­gyasztása is fedezi egy ember teljes esszen­ciális amino­sav­igényét, valamint fehér­je­szükség­letének 20%-át.

A sertéshús emellett kiváló forrása a vasnak, a B-vita­minoknak (B1, B2, niacin, B6, B12), a sejt­anyagcseréhez nél­külözhetetlen nátrium­nak, káliumnak, vala­mint az immun­ren­dszert támogató kálci­um­nak és cinknek is.

Sajnos a húsboltok kínálatából kikoptak a belsőségek, pedig a máj, a tüdő egykor nem csak a hurkába vagy a disznósajtba került. Krúdy Gyula a Boldogult ifjúkorom­ban című regényében pontosan leírja, milyen az igazi jó pájsli, vagyis a savanyú tüdő, ami nem hiá­nyozhatott egy magára valamit is adó ven­déglő étlapjáról. De ha a vásárlónak szeren­cséje van, egy jó hen­tesnél talán ezt is talál, ahogy körmöt is a szín­húsok mellett. Vagy választhatja az egyre szaporodó, minőségi termékeket kíná­ló kis- és közepes termelők által elő­ál­lí­tott húsárut.

Annak a termelőnek, aki szabadtartású, gyümölcsön és dión hízott disznóból készíti a termékeit, értékesítési gondjai nincsenek, az áru jó részét a háztól elviszik.

„Ha már hóna­pokig neveljük az állatokat, jó életet bizto­sítunk nekik, és odafigyelünk arra, hogy a belő­lük készült szárazáru is olyan legyen, amit mi is meg­ennénk, tehát ne kerüljön bele mócsing”

– foglalta össze az elvet a termelő, Bényi Sándor. Leendő ter­mékeik minőségét tehát alapvetően az alapanyag szavatolja.

Egy közepes méretű üzem pedig, amely nem magának termeli meg az alapanyagot, hanem közepes méretű sertéstartó gazda­sá­goktól vásárolja, de szigorúan ügyel mind a hús, mind a paprika és más hozzá­valók minő­sé­­gére, ugyanúgy hamar meg­találja a piacát. Mivel kellő mennyiséget termel kiváló minő­ség­ben, így a valóban mi­nő­sé­get kínáló üzle­tek, üzletláncok kíná­latába is hamar beke­rül­het.

A termelők segítségére tehát leginkább az lenne, ha a sertéshúsnak jó sajtója lenne mindenhol.

A termelők mutassák meg, hogy az általuk ne­velt állatok nem azok, amelyek húsából a bein­jektált lé szivárog, hogy a hazai hús – füg­getlenül attól, hogy nagy-, közepes- vagy kisüzemben állították-e elő – tényleg egész­sé­ges és minőségi.

Mert bár a fel­mé­réseink nem reprezentatívak, ám mégis tük­rözik egy olyan házi­asszony gondol­ko­dás­módját, aki a családjának a legjobb ételt szeretné az asztal­ra tenni. (x)

Forrás: 
Agrármarketing Centrum

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fókuszban a hazai akvakultúra-ágazat innovációs lehetőségei

Hazánkba látogatott a Halászati és Tengerügyi Főigazgatóság (DG MARE) főigazgatója. Charlina Vitcheva 2022. június 21-23-án az Agrárminisztérium meghívására érkezett Magyarországra, hogy szakmai látogatása keretében megismerje a magyar akvakultúra-ágazat hazai erősségeit és kihívásait, valamint találkozzon a fontosabb ágazati szereplőkkel.

Idén is igényelhető a „Ne hagyj az autóban!” matrica

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) matricakampánya 2017 óta hívja fel a szülők és a gazdák figyelmét arra, hogy a hőségben ne hagyják gyermekeiket és házi kedvencüket az autóban. A nyár beköszöntével a hivatal ismét elindította matricaigénylő felületét, hogy minél több helyen megjelenhessen a kulcsfontosságú, figyelemfelkeltő üzenet.

Baromfitartók állatjóléti támogatása: Fontos határidők!

Tojótyúkállományok és tenyészbaromfik állatjóléti támogatása: megjelent a kincstár közleménye a kifizetési kérelemről.

Régi ízek húsmestere

A legtöbb gyerek, aki házi húskészítményt kóstol – legyen az akár kolbász, hurka, kenőmájas vagy sonka –, nemcsak udavriasságból mondja, hogy finom, hanem kér még belőle. Ez számomra a legnagyobb elismerés. Annyit tennék hozzá, hogy a felnőttek alapból kedvelik ezeket a termékeket.

Lesz-e ökológiai állattartás 5-10 év múlva?

A környezetvédelmi és állatjóléti szempontok okán haszonállataink tartásának gyakorlata is átalakulóban van. A célkitűzés szerint 2030-ra az EU mezőgazdasági területeinek egynegyedén ökológiai gazdálkodást kell folytatni. Szakemberekkel beszélgettünk a témáról.

13 betegséget okozó mutációt találták a fajtatiszta macskáknál

Egy átfogó tanulmány kapcsán 11 ezer házimacskát vizsgáltak, beleértve 90 pedigrés fajtát és fajta-típust, valamint 617 fajtába nem sorolható cicát. Ennek során 13 olyan genetikai variációt mutattak ki, melyeket valamilyen betegséghez tudtak kötni, és ezek főként a pedigrével rendelkező fajtákban voltak jelen.

Só-Bors Tanya a Zselic ölelésében - Cél a húsjellegű magyartarka törzsállomány kialakítása

Kettős hasznosítású állománynak indult, ám húshasznú magyartarka törzstenyészet lett belőle. Az idei állattenyésztési kiállításokon, Hódmező­vásárhelyen és Kaposváron is megcsodálhatjuk majd a Só-Bors Tanya kiváló sajátteljesítményt is felmutató, értékes tenyészbikáit. Sőt, pár éven belül talán már a termékeikkel is találkozhatunk a somogyi üzletekben, piacokon.

Az egészséges táplálkozás a megfelelő élelmiszerekkel kezdődik

Az egészséges vagy olcsó táplálkozás ősi vitája napjainkban nagyobb kihívást jelent, mint valaha, mivel az élelmiszerárak továbbra is az inflációval együtt emelkednek, így sok brit az egészséges táplálkozást inkább háttérbe szorítja.

Brojlertrágya alapú komposzt és fenntarthatóság

Az utóbbi évtizedekben megkétszereződött a világon tenyésztett brojler húscsirkék száma. Míg 2000-ben kb. 14,4 milliárd csirke volt világszerte, addig 2019-ben már megközelítette a számuk a 26 milliárdot. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (Food and Agriculture Organization of the United Nations, FAO) adatai alapján 2020-ban már a világ hústermelésének 37 százaléka csirkehús volt.

Így függ össze a tejtermelés az erdőtüzekkel

Az Amerikai Egyesült Államok területén az elmúlt évtizedekben egyre gyakoribbá váltak az erdőtüzek. Ezeknek számos negatív hatása van, kezdve az emberi egészségtől, a levegő minőségén át egészen a biodiverzitásig és a földhasználatig. Az USA tejtermelése sem kivétel ez alól.