Back to top

Ez kell a sikeres vetéshez

Így május elején már szabadföldbe is vethetünk sok mindent, ám a cserepekbe történő vetés előnye, hogy jobban kontrollált körülmények között tudjuk tartani a kikelő, majd növekvő magoncokat. Van néhány tényező, ami elengedhetetlen a kikelő növények sikeres fejlődéséhez, de az sem mindegy, milyen cserepet használunk a vetéshez…

Ez kell a sikeres vetéshez | MMG

 

Cél, hogy jól fejlettek legyenek a palánták a kiültetés idejére
Cél, hogy jól fejlettek legyenek a palánták a kiültetés idejére
Fotó: wikipedia
Különböző cserepek

A kereskedelembe számos vetésre alkalmas cserép és tálca kapható. A műanyagok előnye, hogy jól tartják a nedvességet, de kevésbé tudnak levegős körülményeket biztosítani a gyökereknek. Az agyagcserepek porózusak, így jobban levegőzhet a bennük lévő gyökér, de több öntözést igényelnek a kipárolgás miatt. A papírcserepek egyszer használatosak, és mivel folyamatosan átnedvesedettek így még több vízpótlással kell számolnunk. Ezek nagy előnye, hogy a gyökerek képesek áttörni a papírcserép falát, tehát cseréppel együtt lesznek majd kiültethetők. A szaporító tálcába egyszerű vetni, de innen tűzdelni is kell, ami némi gyökérsérüléssel járhat hiszen a magoncok gyökerei összekuszálódhatnak benne.
Ennél egy fejlettebb változat a cellás tálca ahol egy cellában egy növény fog nevelkedni. Mivel itt egy növényre viszonylag kis hely jut, itt szintén fontos a rendszeres vízutánpótlás, mert ezekben a kis cellákban a vetőközeg könnyebben kiszáradhat.

Vásárolhatunk olyan vető-szettet is, melyhez tartozik alátét az alulról történő öntözéshez, és átlátszó műanyag tető is ami a fény átengedi de a párát, a nedvességet bent tartja, így kisebb az esélye a vetés kiszáradásának.

Mi kell a sikeres keléshez?

A vetőközeg legyen jó víztartó, ha tartalmaz tápanyagot (például virágföldbe vetünk) akkor az ellátja a magoncokat kezdeti fejlődésük során. Ha a vetőközeg nem tartalmaz tápanyagot (homok), akkor amint kikel a növény és megjelennek az első lomblevél kezdemények a sziklevelek mellett, akkor vagy át kell tűzdelnünk tápanyagot is tartalmazó közegbe, vagy tápoldattal kell öntöznünk.
A magot vetés után körülbelül olyan vastagon takarjuk földdel, amilyen a mag vastagsága. A túl sekélyen vetett mag könnyebben kiszárad, a túl mélyre vetettnél előfordulhat, hogy a csíra nem jut ki a föld felszínére. Vannak fényen csírázó magok – például a bazsalikom – ezt csak a föld felszínére szórjuk. Itt fokozottan kell figyelni, hogy folyamatosan nedves legyen a környezet a kikelésig.
A csírázáshoz tehát kell levegő, ami adott, megfelelő hőmérséklet, ami így májusban már általában az is megfelelő, a talajnak pedig folyamatosan nedvesnek kell lenni addig, amíg kikel a növény és a gyökerével már önálló vízfelvételre képessé válik. Akkortól már néha szikkadtabbá is válhat a talaj. Minél több fényt tudunk biztosítani a kikelő növényeinknek annál jobb, mert fényhiány esetén a növények a fényt keresve megnyúlnak, majd eldőlnek. Ez az etioláció, amikor laza szöveti szerkezet alakul ki és nem lesznek túl életképesek az ilyen példányok.

Ideális, ha a csírázás utáni egy hétben a növényre jellemző optimális hőmérsékletnél hét fokkal kevesebbet tartunk mert akkor kompaktabb, erősebb növényeink lesznek. Tehát a növény optimum hőmérsékletéhez viszonyítva plusz hét fok az ideális csírázási hőmérséklet, majd az optimumhoz viszonyítva mínusz hét fok (hét fokkal kevesebb) az ideális a csíráz ázás utáni hőmérséklet.

A kikelt növényeket amikor már jól fejlettek, több lomblevéllel rendelkeznek edzés után ültethetünk ki szabadföldbe. Ez fontos, mert egy ablakpárkányról, vagy árnyékolt fóliasátorból kikerülő növény levelei fokozatos szoktatás híján könnyen megperzselődhetnek, ami jelentősen  visszaveti a fejlődésüket.

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Génmegőrzés a világban

Korábbi cikkemben írtam a biodiverzitás fontosságáról és arról, hogy az emberi tevékenységek hatására milyen tempóban romboljuk azt. A tudósok már felismerték a problémát, és a riói egyezményben rögzítették, hogy a korábbi károk felszámolása és újabbak megelőzése közös társadalmi felelősségünk. Nézzük tehát, hogy milyen génmegőrzési létesítmények szolgálják a genetikai sokféleség tartós fennmaradását.

A Nébih szárított sárgabarackmagot hívott vissza a forgalomból

A megengedettnél magasabb hidrogén-cianid tartalom miatt visszahívták a forgalomból a Golden Lily szárított sárgabarackmag 100 grammos kiszerelésű terméket - tájékoztatott a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) honlapján pénteken.

Kiugró a kereslet az egészséges élelmiszerek iránt

Tendenciaszerűen alakulnak át a magyar fogyasztók virtuális bevásárlókosarai: az egészségtudatos életmódot követők, a tökéletes nyári alakra vágyó fogyasztók és az ételintoleranciával küzdők egyaránt fűtik a keresletet az adalékanyagoktól és kezelőszerektől mentes, gluténmentes és csökkentett szénhidráttartalmú termékek iránt.

Elindult a nyári szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés

A korábbi évekhez hasonlóan idén is megkezdődött a nyári szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés, melyre július 1. és augusztus 20. között kerül sor. Az ellenőrzéseket a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és a kormányhivatalok szakemberei végzik. A nyári időjárási viszonyokra tekintettel valamennyi ellenőrzés alkalmával fokozott figyelmet fordítanak a hűtési lánc fenntartásának és dokumentálásának vizsgálatára.

Folyamatosan zajlik a betakarítás a földeken

A száraz meleg időjárás és az aszály ellenére az ország kenyere biztosított – közölte Nagy István agrárminiszter a közösségi oldalára feltöltött videóban.

Lehetőségek a paradicsomhajtatásban

Nagy sikerrel rendezte meg a FruitVeB Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács az első Magyar Paradicsom Napját Mórahalmon. Több mint 200 érdeklődő kísérte figyelemmel a paradicsomhajtatókat érintő témákról szóló előadásokat, kereste fel a 33 kiállítót, és a rendezvény kiváló alkalom volt a szakmai kapcsolatok ápolására, a tapasztalatok megosztására, véleménycserére is.

Újabb belgiumi csokoládégyárban észleltek szalmonellafertőzést okozó baktériumot

Egy újabb belga csokoládégyár üzemében azonosították azt a bélfertőzést okozó baktériumot, amely néhány hónappal korábban az olasz Ferrero csokoládégyár belgiumi telephelyén okozott szalmonellafertőzést, és ezzel több mint 300 megbetegedést Európa szerte - írta a The BrusselsTimes hírportál csütörtökön.

A diófogyasztás elősegítheti a bélrendszer és a szív egészségét

A dió nem csak egy finom nassolnivaló, hanem a kutatók szerint a bélrendszerünknek kedvező baktériumoknak is jót tesz, hozzátéve, hogy ezek a "jó" baktériumok a szív egészséges működését is segítik.

Mi a legegészségesebb módja a tojásfogyasztásnak?

Az, hogy mit együnk reggelire sokunk egyik dilemmája lehet. Elvégre ez a "nap legfontosabb étkezése", ezért mindig szeretnénk megbizonyosodni arról, hogy a reggelt egészséges ételekkel kezdjük, hogy a szervezetünknek megfelelő táplálékot tudjunk biztosítani. Ráadásul a kiegyensúlyozott, tápláló étkezés energiát ad, fokozza az agyműködést, és erősíti az immunrendszert.

Háromszáz kaptár elpusztítását rendelték el a hatóságok

Az ausztráliai Új-Dél-Wales területén három különböző birtokon találtak a varroa atkával fertőzött méhcsaládokat, mely korábban nem volt jelen a kontinensen. A hatóságok a védő- és megfigyelési zónák kijelölése mellett 300 kaptár elpusztítását rendelték el.