Back to top

Mit tehetünk a jövőben a méhpusztulás elkerüléséért? (4.)

Cikksorozatunkban egy kisléptékű felmérés adatait elemezzük. Hozzávetőlegesen a méhészek 50%-nak alig volt téli vesztesége, viszont a felmérést kitöltők mintegy harmadát jelentős veszteségek érték. Ebben a részben levonjuk a következtetéseket és megnézzük, hogy mit tehetünk a jövőben.

Elpusztult méh
Elpusztult méh
Fotó: Hevesi Mihály
Bár ez a cikksorozat főleg méhészeknek szól, de laikusok számára is érdekes és fontos lehet, hiszen ők is tudnak tenni a méhpusztulások ellen: például azzal, hogy tudatosan helyi méhésztől vásárolnak mézet.

És most lássuk a méhészeknek milyen lehetőségeik vannak.

Az, hogy nem mutatható ki, legalábbis egy ilyen kisléptékű felmérés alapján, egyértelmű összefüggés a téli veszteségek, az atkaírtás, a betelelő élelem, illetve a virágpor minősége és mennyisége között (vagy csak egyes esetekben, de statisztikailag nem!), arra utalhat, hogy

olyan oknak vagy okcsoportnak is közre kell játszania a 2021-2022-es téli  méhpusztulásban, melyet ez a felmérés nem vett, vagy nem tudott figyelembe venni.

A méhészkedés a mezőgazdaság és állattenyésztés  ágazatain belül talán a legkockázatosabb ágazat. Komplex rendszerek: a természet, a mezőgazdasági környezet, változó társadalmi, gazdasági, technológiai és klimatikus viszonyok nem várt hatásainak, ezek sokszor szinergikus következményeinek van erőteljesen kitéve, A háziméh (Apis melifera), mint faj az évmilliók során a váratlan káros hatásokat megtanulta túlélni, még akkor is, ha egy adott méhpopuláció nagyobbik részére nézve a "védelmi stratégia" pusztulással jár (lásd cikkünket Seeley professzor megfigyelését arról, hogy a méhek a vadonban hogyan győzik le a varroát: Született túlélők: háziméhek a vadonban . 

Vagyis a túlélés szempontjából szerencsénkre egy rendkívül rugalmas fajjal van dolgunk. A méhész számára persze az állomány szintre hozása, netán pótlása rengeteg plusz munkával, fáradtsággal, befektetéssel jár és nem biztos, hogy igyekezetét siker koronázza, ha nem próbálja felderíteni az okokat. De ugyanilyen fontos, hogy érezze, igyekezetében a társadalom támogatja.

És mégis mi az, amit tehetünk?

“Csak” annyit, hogy még jobban odafigyelünk arra, ami gondot jelent és ami ebből a felmérésből is kiderül:

1. Fokozatosan és jobban oda kell figyelni arra, hogy

jutnak-e kellő mennyiségű  és minőségű virágporhoz/pótláshoz a méhek, főleg abban a periódusban amikor a dajka méhek már azt a fiasítást táplálják, melyből a télbe induló méhek kelnek ki, 

vagyis július végén, augusztus elején, közepén. Egyes vélemények szerint azonban már a nyár közepén szükséges dajka méhek megfelelő fejlődését is segíteni kell megfelelő virágporral/pótlással, hogy azok jó minőségű pempőt tudjanak termelni a kikelő, télbe induló generáció számára. 

2. De ugyanilyen fontos a jó minőségű, mézharmatmentes telelő élelem, az időben történő beetetés. 

3. Az atkairtás: jól átgondolt legyen, a télbe induló méhekre kímélően hasson, de az atkát minimalizálja az év során. Semmiképp ne használjunk illegális vagy bizonytalan szereket!

4. A higiéniára és a méhek egészségére még jobban figyelünk: fokozottabb lép- és keretmegújítás, a kaptár rendszeres kiégetése! Esetleg engedélyezett és bevált immunerősítő/nosema ellenes gyógyszerek/kiegészítők alkalmazása.

5. Az egyik olyan ok vagy okcsoport, melyet ez a felmérés nem tudott figyelembe venni a mezőgazdaságban használt vegyszerek kumulatív vagy szinergikus hatása, vagy olyan vegyszerek jelenlétének a kimutatása, melyek korábban már tiltásra kerültek. 

Ezek felderítése,  kimutatása  a méhészek és a méhek szempontjából különösen fontos lenne, bár nem teljesen világos, hogy mit lehet tenni egy globális lobbival vagy az emberi gyarlósággal szemben. 

Kaptár a napon
Kaptár a napon
Fotó: HevesiMi

Amit viszont vegyszer témában tehetünk:

a. A mérgezéseket jelentjük, kivizsgáltatjuk;

b. Kritikus időszakokban megoldjuk a belső itatást, hogy ne külső, esetleg vegyszerrel szennyezett vízforrásból igyanak a méheink..

c. Mi magunk csak szakszerűen és indokolt esetben alkalmazunk szintetikus vegyszereket a méhészetünkben.

Végezetül szeretném megköszönni minden méhésznek, aki időt szánt rá és részt vett ebben a felmérésben. Remélem, mások számára is tanulságos volt az elemzés és segít abban, hogy lehetőségeinkhez mérten idén jobban teleljük be a méheinket.  

Annak, akit veszteség ért, kívánom, hogy állományát újra szintre tudja hozni, továbbá mézben bővelkedő szezont és a befektetett munkához  méltó felvásárlási árakat  kívánok mindenkinek! 

Méhésztársi üdvözlettel!

 

A cikksorozat korábbi részeit itt olvashatja:

1. A téli méhpusztulás mértéke

2..A vizsgált témák elemzése

3. Mit gondolnak a méhészek?

Ajánljuk még:

Nem csak a magas neonikotinoid dózisnak kitett méhek pusztulnak el korábban

Milyen virágport részesítenek előnyben a poszméhek?

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nincs közeli kilátás ASP-oltásra az EU-ban

Az elmúlt napokban arról számoltak be, hogy a vietnami hatóságok hamarosan megkezdik az ASP-vakcinák országos terjesztését, és az USA-ban is folyik egy másik fajta vakcina kereskedelmi forgalomba hozatalát előkészítő fejlesztés.

A méhészet művészete 12 - A méhek és a lélek

A tél különleges időszak a méhek és a méhész életében is. Gyakran megkérdezik tőlem, hogy „Ilyenkor a méhek alszanak?” – s mindig nagy csodálkozás fogadja, amikor elmesélem, hogy mi történik télen a méhekkel.

Módosult a „148-as” rendelet

Tavaly augusztusban merült ki az egyes állatbetegségek megelőzésére és leküzdésére irányuló, nemzeti költségvetésből finanszírozott, az állattartó ágazatokat segítő támogatási keret. A „148-asként” ismert jogszabályt év végén, decemberben módosította a szaktárca az állatbetegségek elleni védekezés segítése és a hazai állatállományok kedvező egészségügyi státuszának megőrzése érdekében, így idén január 1-jétől, megújult tartalommal, újra elérhető a támogatás.

3 év kihagyás után újra megjelent Görögországban az ASP

Idén eddig már 15 európai országban igazolták az afrikai sertéspestis jelenlétét a vaddisznó-populációban. 2020 áprilisa óta először mutatták ki az afrikai sertéspestis (ASF) vírusát Görögországban.

Jövő héten indul újra a Nébih antibiotikum felhasználást bejelentő rendszere

Számottevő „ráncfelvarrást” követően az érintettek jövő hét közepétől használhatják újra az antibiotikum felhasználást bejelentő rendszert. Az állatorvosok és meghatalmazottjaik a továbbiakban olyan új funkciókat vehetnek majd igénybe, mint a sokak által kért „nullás bevallás”, de számos egyéb, az adatminőség javítását és az kitöltés könnyítését célzó módosítás is életbe lép.

Erdészeti és vadgazdálkodási kérdésekről tárgyalt a magyar és a szlovén agrárminiszter

Magyarország és Szlovénia kölcsönösen előnyös együttműködésre törekszik az erdőgazdálkodás, a vadgazdálkodás területén, továbbá a két ország egyaránt fontosnak tartja az állategészségügyi megelőző lépések összehangolását - jelentette ki Nagy István agrárminiszter szombaton a Vas megyei Felsőszölnökön, ahol megbeszélést folytatott Irena Sinko szlovén mezőgazdasági, erdészeti és élelmezési miniszterrel.

5 tipp a szalmonella elleni védekezéshez baromfiban

Kezeljük prioritásként az Enteritidis, a Typhimurium és az Infantis szalmonellatörzsek megállítását! Az integrátorok és a termelők az emberi egészségre leginkább káros törzsek megcélzásával és kiiktatásával küzdhetnek leginkább az élelmiszer-eredetű szalmonellafertőzések ellen.

Nem szabad citromolajjal permetezni

Az Európai Bizottság nem hagyta jóvá, hogy a citrom-illóolajat úgynevezett egyszerű anyagként lehessen növényvédelmi célra használni. Az illóolaj fő komponense túl kockázatos az emberi egészségre és a vízi élővilágra, olvasható az indoklásban.

Nem kívánatos kölyökként jött világra, most új Guiness-rekordot állított fel

Egy 30 éves alentejo masztiff lett minden idők legöregebb kutyája - írta a BBC hírportálja pénteken.

Javul a madárinfluenza-helyzet

Javult a járványügyi helyzet a madárinfluenzával érintett területeken, ezért február 1-jétől enyhítések léptek életbe Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád és Békés vármegye korlátozás alatt nem álló területein a vizes élőhelyek, állandó vizes terület közelében található állattartó telepekre vonatkozó betelepítési szabályokban - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) csütörtökön a honlapján.