Back to top

Mit tehetünk a jövőben a méhpusztulás elkerüléséért? (4.)

Cikksorozatunkban egy kisléptékű felmérés adatait elemezzük. Hozzávetőlegesen a méhészek 50%-nak alig volt téli vesztesége, viszont a felmérést kitöltők mintegy harmadát jelentős veszteségek érték. Ebben a részben levonjuk a következtetéseket és megnézzük, hogy mit tehetünk a jövőben.

Elpusztult méh
Elpusztult méh
Fotó: Hevesi Mihály
Bár ez a cikksorozat főleg méhészeknek szól, de laikusok számára is érdekes és fontos lehet, hiszen ők is tudnak tenni a méhpusztulások ellen: például azzal, hogy tudatosan helyi méhésztől vásárolnak mézet.

És most lássuk a méhészeknek milyen lehetőségeik vannak.

Az, hogy nem mutatható ki, legalábbis egy ilyen kisléptékű felmérés alapján, egyértelmű összefüggés a téli veszteségek, az atkaírtás, a betelelő élelem, illetve a virágpor minősége és mennyisége között (vagy csak egyes esetekben, de statisztikailag nem!), arra utalhat, hogy

olyan oknak vagy okcsoportnak is közre kell játszania a 2021-2022-es téli  méhpusztulásban, melyet ez a felmérés nem vett, vagy nem tudott figyelembe venni.

A méhészkedés a mezőgazdaság és állattenyésztés  ágazatain belül talán a legkockázatosabb ágazat. Komplex rendszerek: a természet, a mezőgazdasági környezet, változó társadalmi, gazdasági, technológiai és klimatikus viszonyok nem várt hatásainak, ezek sokszor szinergikus következményeinek van erőteljesen kitéve, A háziméh (Apis melifera), mint faj az évmilliók során a váratlan káros hatásokat megtanulta túlélni, még akkor is, ha egy adott méhpopuláció nagyobbik részére nézve a "védelmi stratégia" pusztulással jár (lásd cikkünket Seeley professzor megfigyelését arról, hogy a méhek a vadonban hogyan győzik le a varroát: Született túlélők: háziméhek a vadonban . 

Vagyis a túlélés szempontjából szerencsénkre egy rendkívül rugalmas fajjal van dolgunk. A méhész számára persze az állomány szintre hozása, netán pótlása rengeteg plusz munkával, fáradtsággal, befektetéssel jár és nem biztos, hogy igyekezetét siker koronázza, ha nem próbálja felderíteni az okokat. De ugyanilyen fontos, hogy érezze, igyekezetében a társadalom támogatja.

És mégis mi az, amit tehetünk?

“Csak” annyit, hogy még jobban odafigyelünk arra, ami gondot jelent és ami ebből a felmérésből is kiderül:

1. Fokozatosan és jobban oda kell figyelni arra, hogy

jutnak-e kellő mennyiségű  és minőségű virágporhoz/pótláshoz a méhek, főleg abban a periódusban amikor a dajka méhek már azt a fiasítást táplálják, melyből a télbe induló méhek kelnek ki, 

vagyis július végén, augusztus elején, közepén. Egyes vélemények szerint azonban már a nyár közepén szükséges dajka méhek megfelelő fejlődését is segíteni kell megfelelő virágporral/pótlással, hogy azok jó minőségű pempőt tudjanak termelni a kikelő, télbe induló generáció számára. 

2. De ugyanilyen fontos a jó minőségű, mézharmatmentes telelő élelem, az időben történő beetetés. 

3. Az atkairtás: jól átgondolt legyen, a télbe induló méhekre kímélően hasson, de az atkát minimalizálja az év során. Semmiképp ne használjunk illegális vagy bizonytalan szereket!

4. A higiéniára és a méhek egészségére még jobban figyelünk: fokozottabb lép- és keretmegújítás, a kaptár rendszeres kiégetése! Esetleg engedélyezett és bevált immunerősítő/nosema ellenes gyógyszerek/kiegészítők alkalmazása.

5. Az egyik olyan ok vagy okcsoport, melyet ez a felmérés nem tudott figyelembe venni a mezőgazdaságban használt vegyszerek kumulatív vagy szinergikus hatása, vagy olyan vegyszerek jelenlétének a kimutatása, melyek korábban már tiltásra kerültek. 

Ezek felderítése,  kimutatása  a méhészek és a méhek szempontjából különösen fontos lenne, bár nem teljesen világos, hogy mit lehet tenni egy globális lobbival vagy az emberi gyarlósággal szemben. 

Kaptár a napon
Kaptár a napon
Fotó: HevesiMi

Amit viszont vegyszer témában tehetünk:

a. A mérgezéseket jelentjük, kivizsgáltatjuk;

b. Kritikus időszakokban megoldjuk a belső itatást, hogy ne külső, esetleg vegyszerrel szennyezett vízforrásból igyanak a méheink..

c. Mi magunk csak szakszerűen és indokolt esetben alkalmazunk szintetikus vegyszereket a méhészetünkben.

Végezetül szeretném megköszönni minden méhésznek, aki időt szánt rá és részt vett ebben a felmérésben. Remélem, mások számára is tanulságos volt az elemzés és segít abban, hogy lehetőségeinkhez mérten idén jobban teleljük be a méheinket.  

Annak, akit veszteség ért, kívánom, hogy állományát újra szintre tudja hozni, továbbá mézben bővelkedő szezont és a befektetett munkához  méltó felvásárlási árakat  kívánok mindenkinek! 

Méhésztársi üdvözlettel!

 

A cikksorozat korábbi részeit itt olvashatja:

1. A téli méhpusztulás mértéke

2..A vizsgált témák elemzése

3. Mit gondolnak a méhészek?

Ajánljuk még:

Nem csak a magas neonikotinoid dózisnak kitett méhek pusztulnak el korábban

Milyen virágport részesítenek előnyben a poszméhek?

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A méhészet, mint vállalkozás 2.

Írásom első részében kifejtettem, hogy miért fontos a folyamatos tanulás és vállalkozásfejlesztés. Egyáltalán érdemes-e vállalkozni, mekkora méhállomány az optimális, meddig növeljük a méhcsaládok számát. A napjainkat is súlyosan érintő infláció történetéről, a fogalom meghatározásáról is kezdtem írni, amit most folytatok.

A hőség miatt klíma nélkül tilos közúton kérődzőket szállítani Bulgárián keresztül Törökországba

Az elmúlt évekhez hasonlóan, idén nyáron is korlátozza a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a nem klimatizált állatszállító járműveken a hosszútávú élőállat szállítmányok indítását.

Az őszibarack nyári védelme

Meleg időjárásban a tafrinás levélfodrosodás már nem okoz gondot, a júniusban előforduló lehűlés esetén azonban felléphet a késői levél- és termésfertőzés. A tenyészidő előrehaladtával, melegebb időben nő a lisztharmat, hűvösebb időszakokban pedig a levéllyukacsosodás fertőzésének veszélye. A kártevők elleni védekezés a gyümölcsmolyok és a levéltetvek ellen irányul.

Háromszáz kaptár elpusztítását rendelték el a hatóságok

Az ausztráliai Új-Dél-Wales területén három különböző birtokon találtak a varroa atkával fertőzött méhcsaládokat, mely korábban nem volt jelen a kontinensen. A hatóságok a védő- és megfigyelési zónák kijelölése mellett 300 kaptár elpusztítását rendelték el.

Környezet, táj és a gazda

A nyitrai agráregyetemen beszélgettem Fehér Sándor professzorral, aki szomorúan konstatálja, hogy a napokban megszűnt náluk a környezetgazdálkodási szak. A tantárgyak némelyike szerencsére megmarad, de már csak a régiófejlesztési és a vidékfejlesztési szakokon oktatják őket.

Békés megyei kistermelő tevékenységét függesztette fel a Nébih

Egy Békés megyei kistermelő állattartó telepén és élelmiszer-előállító egységében tartott ellenőrzést június közepén a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A sertésállomány állategészségügyi státusza ismeretlennek bizonyult, míg az egységben súlyos higiéniai problémákat, jelöletlen, nem nyomonkövethető termékeket találtak az ellenőrök.

Amikor a kekszbúza méhek és lepkék között növekszik

Nemcsak a kekszbúza minőségének és termelési arányának erősítése, hanem a méh- és lepkepopuláció növelése is a célja a Mondelez International fenntartható búzatermesztési programjának.

Az állatok „vegyészösztönei” - Megeszik a mérgezőt?

Vajon az állatok ösztönösen megtalálják a számukra gyógyhatású növényeket a legelőn vagy a takarmányukban, és hogyan kerülik el a mérgezőket? Mekkora ebben a véletlen szerepe? Mivel nem tudjuk megkérdezni őket, így csak kutatásokra hagyatkozhatunk…

A három déli megyében feloldotta a Nébih a madárinfluenza miatt felállított védőkörzeteket

Bács-Kiskun, Békés és Csongrád-Csanád megyében június eleje óta nem volt újabb madárinfluenza-kitörés, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) feloldotta az összes védőkörzetet. Bár a járványügyi helyzet jelenleg kedvező, ez azonban nem jelenti azt, hogy a járványvédelmi fegyelmen lazítani lehet.

Gombaölő szerek nélkül

A hollandiai állami statisztikai hivatal adatai alapján 2019-ben 9,3 millió kilogramm kémiai növényvédő szert juttattak ki a mezőgazdaságban országszerte. Ennek a mennyiségnek a 40%-a gombás betegségek elleni védekezésre szolgált. Szakemberek, termesztők beszélgettek arról, hogy vajon a szabadföldi termesztésben 2030-ig fel lehet-e hagyni teljes mértékben a fungicidek használatával.