Back to top

Mit tehetünk a jövőben a méhpusztulás elkerüléséért? (4.)

Cikksorozatunkban egy kisléptékű felmérés adatait elemezzük. Hozzávetőlegesen a méhészek 50%-nak alig volt téli vesztesége, viszont a felmérést kitöltők mintegy harmadát jelentős veszteségek érték. Ebben a részben levonjuk a következtetéseket és megnézzük, hogy mit tehetünk a jövőben.

Elpusztult méh
Elpusztult méh
Fotó: Hevesi Mihály
Bár ez a cikksorozat főleg méhészeknek szól, de laikusok számára is érdekes és fontos lehet, hiszen ők is tudnak tenni a méhpusztulások ellen: például azzal, hogy tudatosan helyi méhésztől vásárolnak mézet.

És most lássuk a méhészeknek milyen lehetőségeik vannak.

Az, hogy nem mutatható ki, legalábbis egy ilyen kisléptékű felmérés alapján, egyértelmű összefüggés a téli veszteségek, az atkaírtás, a betelelő élelem, illetve a virágpor minősége és mennyisége között (vagy csak egyes esetekben, de statisztikailag nem!), arra utalhat, hogy

olyan oknak vagy okcsoportnak is közre kell játszania a 2021-2022-es téli  méhpusztulásban, melyet ez a felmérés nem vett, vagy nem tudott figyelembe venni.

A méhészkedés a mezőgazdaság és állattenyésztés  ágazatain belül talán a legkockázatosabb ágazat. Komplex rendszerek: a természet, a mezőgazdasági környezet, változó társadalmi, gazdasági, technológiai és klimatikus viszonyok nem várt hatásainak, ezek sokszor szinergikus következményeinek van erőteljesen kitéve, A háziméh (Apis melifera), mint faj az évmilliók során a váratlan káros hatásokat megtanulta túlélni, még akkor is, ha egy adott méhpopuláció nagyobbik részére nézve a "védelmi stratégia" pusztulással jár (lásd cikkünket Seeley professzor megfigyelését arról, hogy a méhek a vadonban hogyan győzik le a varroát: Született túlélők: háziméhek a vadonban . 

Vagyis a túlélés szempontjából szerencsénkre egy rendkívül rugalmas fajjal van dolgunk. A méhész számára persze az állomány szintre hozása, netán pótlása rengeteg plusz munkával, fáradtsággal, befektetéssel jár és nem biztos, hogy igyekezetét siker koronázza, ha nem próbálja felderíteni az okokat. De ugyanilyen fontos, hogy érezze, igyekezetében a társadalom támogatja.

És mégis mi az, amit tehetünk?

“Csak” annyit, hogy még jobban odafigyelünk arra, ami gondot jelent és ami ebből a felmérésből is kiderül:

1. Fokozatosan és jobban oda kell figyelni arra, hogy

jutnak-e kellő mennyiségű  és minőségű virágporhoz/pótláshoz a méhek, főleg abban a periódusban amikor a dajka méhek már azt a fiasítást táplálják, melyből a télbe induló méhek kelnek ki, 

vagyis július végén, augusztus elején, közepén. Egyes vélemények szerint azonban már a nyár közepén szükséges dajka méhek megfelelő fejlődését is segíteni kell megfelelő virágporral/pótlással, hogy azok jó minőségű pempőt tudjanak termelni a kikelő, télbe induló generáció számára. 

2. De ugyanilyen fontos a jó minőségű, mézharmatmentes telelő élelem, az időben történő beetetés. 

3. Az atkairtás: jól átgondolt legyen, a télbe induló méhekre kímélően hasson, de az atkát minimalizálja az év során. Semmiképp ne használjunk illegális vagy bizonytalan szereket!

4. A higiéniára és a méhek egészségére még jobban figyelünk: fokozottabb lép- és keretmegújítás, a kaptár rendszeres kiégetése! Esetleg engedélyezett és bevált immunerősítő/nosema ellenes gyógyszerek/kiegészítők alkalmazása.

5. Az egyik olyan ok vagy okcsoport, melyet ez a felmérés nem tudott figyelembe venni a mezőgazdaságban használt vegyszerek kumulatív vagy szinergikus hatása, vagy olyan vegyszerek jelenlétének a kimutatása, melyek korábban már tiltásra kerültek. 

Ezek felderítése,  kimutatása  a méhészek és a méhek szempontjából különösen fontos lenne, bár nem teljesen világos, hogy mit lehet tenni egy globális lobbival vagy az emberi gyarlósággal szemben. 

Kaptár a napon
Kaptár a napon
Fotó: HevesiMi

Amit viszont vegyszer témában tehetünk:

a. A mérgezéseket jelentjük, kivizsgáltatjuk;

b. Kritikus időszakokban megoldjuk a belső itatást, hogy ne külső, esetleg vegyszerrel szennyezett vízforrásból igyanak a méheink..

c. Mi magunk csak szakszerűen és indokolt esetben alkalmazunk szintetikus vegyszereket a méhészetünkben.

Végezetül szeretném megköszönni minden méhésznek, aki időt szánt rá és részt vett ebben a felmérésben. Remélem, mások számára is tanulságos volt az elemzés és segít abban, hogy lehetőségeinkhez mérten idén jobban teleljük be a méheinket.  

Annak, akit veszteség ért, kívánom, hogy állományát újra szintre tudja hozni, továbbá mézben bővelkedő szezont és a befektetett munkához  méltó felvásárlási árakat  kívánok mindenkinek! 

Méhésztársi üdvözlettel!

 

A cikksorozat korábbi részeit itt olvashatja:

1. A téli méhpusztulás mértéke

2..A vizsgált témák elemzése

3. Mit gondolnak a méhészek?

Ajánljuk még:

Nem csak a magas neonikotinoid dózisnak kitett méhek pusztulnak el korábban

Milyen virágport részesítenek előnyben a poszméhek?

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Pisztrángoknál is szükséges a daganatok szűrése

Hét éven át vizsgálta egyedülálló részletességgel a szivárványos pisztrángok daganatos megbetegedéseit a MATE Állattenyésztési tudományok Doktori Iskolájának doktorjelöltje, Dr. Hoitsy Márton. Az eredmények alapján a szakember rendszeres szűrővizsgálatokat javasol a tenyészállatokat tartó tógazdaságoknak, amellyel a lehető leghamarabb ki lehet szűrni a daganatos betegségben szenvedő halakat.

Megjelent az Agro-ökológiai Program részleteit bemutató kiadvány

Az Agro-ökológiai Program (AÖP) a 2023-tól induló Közös Agrárpolitika (KAP) Stratégiai Terv által meghatározott I. pilléres támogatási keretrendszer talán legfontosabb új támogatási eleme, amely évente 202 millió eurónyi forrás felhasználásával működik majd. Az előzetes kalkulációk alapján 80 eurónyi támogatás lehetőségét biztosítja hektáronként.

A vérben található fehérje csökkentheti a depressziót

Egy új kutatás kimutatta, hogy a GDF11 nevű fehérje egereknél a depressziós tünetek és a memória javulásával függ össze.

Kergemarhakór Brazíliában

Brazíliában megrázta a marhahúsipart a BSE (szivacsos agyvelőgyulladás, kergemarhakór) megjelenése és az, hogy miatta piacokat vesztettek.

A méhek lineáris tájelemek követésével tájékozódnak

Az már több kutatásból kiderült, hogy a méhek intelligenciája kimagasló a rovarok szintjén. Kiváló tájékozódási képességük részben szaglásuknak köszönhető, de polarizált fények mintázatára és egy-egy tájékozódási pontra is hagyatkoznak olyankor, illetve a Föld mágneses mezejét is érzékelik. Ahhoz például, hogy visszataláljanak a kaptárhoz, szabályokat alkotva útvonalakat jegyeznek meg.

Perzsa leopárd született a Miskolci Állatkertben

A perzsaleopárd-kölyök született a Miskolci Állatkertben, a héten tartották az első állatorvosi vizsgálatát.

Tilos és milliós bírság járhat a genetikailag módosított díszhalak értékesítéséért

Országszerte több kisállat-kereskedésben is genetikailag módosított (GMO) díszhalak értékesítését igazolta a Nébih. Az érintett vállalkozásokkal szemben eljárás indult, összességében milliós nagyságrendű bírságra számíthatnak. A hatóság kiemelten felhívja a kereskedők figyelmét, hogy a génmódosított állatok forgalomba hozatala az Európai Unióban szigorúan tilos.

Beporzók napja

Hazánkban március 10-e a beporzók napja. 2018 óta ezen a napon nemcsak a házi méhekre és a méhalkatúakra hívják fel a figyelmet, hanem minden olyan élőlényre, amelyeknek szerepük van a növények megporzásában. Megérdemlik az „egynapos” figyelmet, hiszen a termesztett növényeink kétharmadát, az élelmiszereinknek pedig egyharmadát köszönhetjük nekik.

Ősi gén segíthet megvédeni a búzát a vírusoktól

Egy olyan DNS-szakaszt fedeztek fel a búzában, mely nagyban javítja a növény ellenálló képességét egy pusztító vírusos betegséggel szemben, ezzel pedig hozzájárulhat az egyik legfontosabb élelmiszernövény terméshozamának megőrzéséhez, és az élelmiszerbiztonság javításához.

Dühösek a spanyol méhészek

A spanyol méhészek a madridi Mezőgazdasági Minisztérium előtt tiltakoznak.