Back to top

Mit tehetünk a jövőben a méhpusztulás elkerüléséért? (4.)

Cikksorozatunkban egy kisléptékű felmérés adatait elemezzük. Hozzávetőlegesen a méhészek 50%-nak alig volt téli vesztesége, viszont a felmérést kitöltők mintegy harmadát jelentős veszteségek érték. Ebben a részben levonjuk a következtetéseket és megnézzük, hogy mit tehetünk a jövőben.

Elpusztult méh
Elpusztult méh
Fotó: Hevesi Mihály
Bár ez a cikksorozat főleg méhészeknek szól, de laikusok számára is érdekes és fontos lehet, hiszen ők is tudnak tenni a méhpusztulások ellen: például azzal, hogy tudatosan helyi méhésztől vásárolnak mézet.

És most lássuk a méhészeknek milyen lehetőségeik vannak.

Az, hogy nem mutatható ki, legalábbis egy ilyen kisléptékű felmérés alapján, egyértelmű összefüggés a téli veszteségek, az atkaírtás, a betelelő élelem, illetve a virágpor minősége és mennyisége között (vagy csak egyes esetekben, de statisztikailag nem!), arra utalhat, hogy

olyan oknak vagy okcsoportnak is közre kell játszania a 2021-2022-es téli  méhpusztulásban, melyet ez a felmérés nem vett, vagy nem tudott figyelembe venni.

A méhészkedés a mezőgazdaság és állattenyésztés  ágazatain belül talán a legkockázatosabb ágazat. Komplex rendszerek: a természet, a mezőgazdasági környezet, változó társadalmi, gazdasági, technológiai és klimatikus viszonyok nem várt hatásainak, ezek sokszor szinergikus következményeinek van erőteljesen kitéve, A háziméh (Apis melifera), mint faj az évmilliók során a váratlan káros hatásokat megtanulta túlélni, még akkor is, ha egy adott méhpopuláció nagyobbik részére nézve a "védelmi stratégia" pusztulással jár (lásd cikkünket Seeley professzor megfigyelését arról, hogy a méhek a vadonban hogyan győzik le a varroát: Született túlélők: háziméhek a vadonban . 

Vagyis a túlélés szempontjából szerencsénkre egy rendkívül rugalmas fajjal van dolgunk. A méhész számára persze az állomány szintre hozása, netán pótlása rengeteg plusz munkával, fáradtsággal, befektetéssel jár és nem biztos, hogy igyekezetét siker koronázza, ha nem próbálja felderíteni az okokat. De ugyanilyen fontos, hogy érezze, igyekezetében a társadalom támogatja.

És mégis mi az, amit tehetünk?

“Csak” annyit, hogy még jobban odafigyelünk arra, ami gondot jelent és ami ebből a felmérésből is kiderül:

1. Fokozatosan és jobban oda kell figyelni arra, hogy

jutnak-e kellő mennyiségű  és minőségű virágporhoz/pótláshoz a méhek, főleg abban a periódusban amikor a dajka méhek már azt a fiasítást táplálják, melyből a télbe induló méhek kelnek ki, 

vagyis július végén, augusztus elején, közepén. Egyes vélemények szerint azonban már a nyár közepén szükséges dajka méhek megfelelő fejlődését is segíteni kell megfelelő virágporral/pótlással, hogy azok jó minőségű pempőt tudjanak termelni a kikelő, télbe induló generáció számára. 

2. De ugyanilyen fontos a jó minőségű, mézharmatmentes telelő élelem, az időben történő beetetés. 

3. Az atkairtás: jól átgondolt legyen, a télbe induló méhekre kímélően hasson, de az atkát minimalizálja az év során. Semmiképp ne használjunk illegális vagy bizonytalan szereket!

4. A higiéniára és a méhek egészségére még jobban figyelünk: fokozottabb lép- és keretmegújítás, a kaptár rendszeres kiégetése! Esetleg engedélyezett és bevált immunerősítő/nosema ellenes gyógyszerek/kiegészítők alkalmazása.

5. Az egyik olyan ok vagy okcsoport, melyet ez a felmérés nem tudott figyelembe venni a mezőgazdaságban használt vegyszerek kumulatív vagy szinergikus hatása, vagy olyan vegyszerek jelenlétének a kimutatása, melyek korábban már tiltásra kerültek. 

Ezek felderítése,  kimutatása  a méhészek és a méhek szempontjából különösen fontos lenne, bár nem teljesen világos, hogy mit lehet tenni egy globális lobbival vagy az emberi gyarlósággal szemben. 

Kaptár a napon
Kaptár a napon
Fotó: HevesiMi

Amit viszont vegyszer témában tehetünk:

a. A mérgezéseket jelentjük, kivizsgáltatjuk;

b. Kritikus időszakokban megoldjuk a belső itatást, hogy ne külső, esetleg vegyszerrel szennyezett vízforrásból igyanak a méheink..

c. Mi magunk csak szakszerűen és indokolt esetben alkalmazunk szintetikus vegyszereket a méhészetünkben.

Végezetül szeretném megköszönni minden méhésznek, aki időt szánt rá és részt vett ebben a felmérésben. Remélem, mások számára is tanulságos volt az elemzés és segít abban, hogy lehetőségeinkhez mérten idén jobban teleljük be a méheinket.  

Annak, akit veszteség ért, kívánom, hogy állományát újra szintre tudja hozni, továbbá mézben bővelkedő szezont és a befektetett munkához  méltó felvásárlási árakat  kívánok mindenkinek! 

Méhésztársi üdvözlettel!

 

A cikksorozat korábbi részeit itt olvashatja:

1. A téli méhpusztulás mértéke

2..A vizsgált témák elemzése

3. Mit gondolnak a méhészek?

Ajánljuk még:

Nem csak a magas neonikotinoid dózisnak kitett méhek pusztulnak el korábban

Milyen virágport részesítenek előnyben a poszméhek?

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A sertéságazat antibiotikum-felhasználása a kihívásokkal teli év ellenére ismét csökken

Az új adatok szerint az Egyesült Királyság sertéságazata 2021-ben 17%-kal csökkentette az antibiotikum-használatot annak ellenére, hogy a gazdák rendkívül nehéz évet éltek át.

Gyorsteszt a fertőzések kimutatására

A McMaster Egyetem kutatói gyorstesztet fejlesztettek ki a haszonállatok között terjedő fertőzések kimutatására, ugyanis egyre nagyobb kárt okoznak a hirtelen felbukkanó és gyorsan terjedő járványok.

Légi felderítés és növényvédelem: talán még idén felszállhatnak a kijuttató drónok

Erős szélben és változó légmozgás mellett is jól teljesítenek a mezőgazdasági monitoring drónok, növényvédelemre azonban ilyen időjárási viszonyok között nem ajánlott a használatuk. A dróntechnológiával, a jogszabályokkal és a biztonságos üzemeltetéssel foglalkozik a MyActionCam Kft. és Magyar Mezőgazdaság Kft. közös rendezvénysorozata.

Az EU jogszabályokat vezetne be a növényvédő szerek használatának csökkentésére

Az Európai Bizottság jogilag kötelező érvényű célértékeket javasolt a kémiai növényvédő szerek használatának csökkentésére, illetve a természet és a biológiai sokféleség helyreállítására az unióban.

Méhek nélkül nincs jövő

Hosszú távú együttműködést kezdett az Országos Magyar Méhészeti Egyesülettel (OMME) a hazai méhek védelméért és a lakossági edukáció érdekében a magyar élelmiszeripar egyik kiemelkedő szereplője, a Sió-Eckes. Nagy István agrárminiszter a sajtótájékoztatón bejelentette, hogy az OMME-t a méhészeti termékek ágazatban szakmaközi szervezetként ismerte el a minisztérium.

A hőstressz veszélyeztetheti a borjakat

A nyarak egyre hosszabbak és melegebbek lesznek, így a napsütéses órák száma is emelkedik. Szélsőségessé vált időjárásunkra mi emberek tudatosan fel tudunk készülni, azonban az állatok nem minden esetben tudnak ez ellen küzdeni. A borjak kevésbé képesek szabályozni testhőmérsékletüket, így a hőstressz életveszélyessé válhat számukra. Milyen intézkedéseket érdemes hozni a hőstressz esetén?

Idén is igényelhető a „Ne hagyj az autóban!” matrica

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) matricakampánya 2017 óta hívja fel a szülők és a gazdák figyelmét arra, hogy a hőségben ne hagyják gyermekeiket és házi kedvencüket az autóban. A nyár beköszöntével a hivatal ismét elindította matricaigénylő felületét, hogy minél több helyen megjelenhessen a kulcsfontosságú, figyelemfelkeltő üzenet.

Biostimulátorok búzában

A mai gazdasági körülmények között még nagyobb jelentőségű, hogy milyen vetőmag kerül a földbe, mondták egybehangzóan az Isterra Magyarország Kft. és a UPL Hungary Kft. szakemberei Tarcsapusztán, a Szentlőrinci Szolanum Kft. szántóján rendezett bemutatón.

A méhjólét napjainkra felértékelődött

Az Agrárminisztérium június elején 10 milliárd forintos keretösszeggel hirdette meg a méhek állatjóléti támogatását. De vajon miért van szükség ilyen jellegű támogatásra a méhek esetében, illetve hogyan értelmezhető az állatjólét ebben az ágazatban? Ezekre a kérdésekre Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke, valamint kiadónk által gondozott Méhészet szaklap főszerkesztője adott választ.

13 betegséget okozó mutációt találták a fajtatiszta macskáknál

Egy átfogó tanulmány kapcsán 11 ezer házimacskát vizsgáltak, beleértve 90 pedigrés fajtát és fajta-típust, valamint 617 fajtába nem sorolható cicát. Ennek során 13 olyan genetikai variációt mutattak ki, melyeket valamilyen betegséghez tudtak kötni, és ezek főként a pedigrével rendelkező fajtákban voltak jelen.