Back to top

Vadon élő madárfajok gyűjteménye

Csaknem tíz évig tartó munka: tervezés, adatgyűjtés, adatfeldolgozás és -elemzés, írásos összegzés, lektorálás után elkészült Magyarország madáratlasza. A tavaly szeptemberben a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) gondozásában megjelent kiadvány összefoglalja a 2019 végéig hazánkban természetes módon előfordult 420 madárfaj állományáról, elterjedéséről, állományváltozásáról és természetvédelmi helyzetéről rendelkezésre álló ismereteket.

A kiadvány készítésén 64 szerző, 15 lektor és 6 szerkesztő dolgozott, és több száz adatfelmérő működött közre.

Rekordszámú, összesen 30 millió gyűjtött adat feldolgozásával mintegy 1700 térkép és grafikon született a 64 szerző által készített leírásokkal együtt, amelyek a lehető legteljesebb képet adják a vadon élő hazai madárfajok helyzetéről. A 800 oldalon 61 fotós 150 képével illusztrált atlasz az Agrárminisztérium és az MME együttműködésében valósult meg.

A kiemelten fontos adatbázis és a hiánypótló szakirodalom bemutatja a Magyarországon megfigyelt 420 madárfaj előfordulási adatait. Az összes fajét, amelyeket 2019-ig akár csak egyszer is észleltek hazánkban.

Az agrártárca 2016-ban kötött együttműködési megállapodást az MME-vel. Ennek része az országos madármonitorozási programok és adatbázisok működtetése, a hazai madárgyűrűzés és a Madárgyűrűzési Központ működtetése. A megállapodás további része az illegális madárpusztítás elleni közös fellépés, vagy éppen a magasfeszültség okozta elhullások megakadályozása.

Magyarország madáratlasza jelenleg nem kapható kereskedelmi forgalomban. A nyomtatott példányokat csak a felmérők, szerzők és a szakmai közönség kapta meg digitálisan lapozható formában, azonban a könyv teljes anyaga elolvasható mme.hu/madaratlasz weboldalon.

A honlapon található anyagok és adatok a forrás megjelölésével felhasználhatók kutatási, természetvédelmi és oktatási, ismeretterjesztési célra. A Segédlet mappában olvasható a könyv módszertani leírása, az angol nyelvű összefoglaló, az irodalomjegyzék és a letölthető fájlok elnevezését ismertető dokumentum. Ebben található a fajokat összefoglaló táblázat, amely keresőként használható az egyes fajok könyvbeli leírásaihoz, vagy a faj anyagait tartalmazó mappa megnyitásához.

Az E-mellékletek mappában szerepelnek a könyv elektronikus mellékletei: az adatgyűjtéssel és a modellezéssel kapcsolatos eredmények, főbb adatokat összefoglaló táblázatok.

A Fajok mappában, a 22 madárrend (Ordo) szerint csoportosítva az egyes madárfajok letölthető térképei, grafikonjai, elemzési háttéranyagai találhatók. A fajokra való keresést a Segédlet mappában lévő összefoglaló táblázat segíti.

A könyv nyomdai előkészítését és nyomtatását az Agrárminisztérium által koordinált, a KEHOP-4.3.0.-VEKOP-15-2016-00001 számú, A közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, valamint az EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai szintű megvalósítását megalapozó stratégiai vizsgálatok című projekt finanszírozta.

Forrás: 
A Mi Erdőnk/MME
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2022/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

„Jót s jól! Ebben áll a nagy titok” - Egyesek szerint a fürj haszon-, mások szerint hobbiállat

Akár ez a Kazinczy-idézet is lehetne a mottója annak a két fürjtenyésztőnek, Budai Attilának és Pancsira Lászlónak, akiknek szenvedélyük a fürjtartás, valamint a fürjtojásnak, ennek a minőségi élelmiszernek az előállítása.

Szombaton lesz a Vadlúd Sokadalom Tatán

Magyarország legnagyobb télköszöntő madárfesztiváljára, a Vadlúd Sokadalomra várják az érdeklődőket szombaton Tatán.

Erdészeti kutatások története, helyzete és perspektívái a Magyar Tudomány Ünnepén

Az MTA Erdészeti Tudományos Bizottságának eseményén az elmúlt időszak legfontosabb kutatási témáit és eredményeit mutatták be Az erdészeti tudományok története Magyarországon címmel megjelent kötet mellett, melyben a szerzők összegyűjtötték 1897-től, az önálló Erdészeti Kísérleti Állomás megalapításától kezdve a legfontosabb kutatási témákat és eredményeket.

Vadcseresznyék a Bakonyban

A vadcseresznye nyáron elvegyül az erdő fái között, csak az élesebb szemű természetjárók szúrják ki keresztben szalagos vörösesbarna kérgét. Tavasszal egy kicsit könnyebb a dolgunk, hiszen fehér virágú magas fája messziről virít. Igaz, ilyenkor sok apróbb termetű fehér bokor és fa virágzik, amivel össze lehet téveszteni.

Gyapjúkötéllel a klímaváltozás ellen?

Az angliai Cirencester városában érdekes felfedezést tett a Királyi Agráregyetem (Royal Agricultural University, RAU) egyik csapata: a tengerbe lógatott gyapjúkötélen egész ökoszisztéma alakult ki.

Majmokat küld az űrbe Kína - és űrpárzásukat fogják vizsgálni

A kínaiak most fejezték be saját orbitális űrállomásukat, és máris egy különleges kísérletre készülnek. Az állomás első lakóival majmok is utaznak, és a vizsgálat tárgya az állatok párzása lesz. Mindezt természetesen a tudomány nevében.

Átcsoportosított agrártámogatások

Tizenkilencmillió eurót csoportosít át öntözési, állatjólléti és éghajlatvédő beruházások támogatására Németország Brandenburg-Berlin tartománya. A tartomány földművelésügyi minisztériuma a támogatás lehetővé tétele érdekében teljesen átdolgozta az egyéni gazdaságok beruházásainak támogatására vonatkozó irányelvét.

A mamutcsontok okozhatják az elefántok vesztét

A növekvő mamutagyar kereskedelem tartja fent az elefántagyar iránti igényeket - tárta november elején a Gerinces Őslénytani Társaság (Society of Vertebrate Paleontology, SVP) elé Andy Huynh, aki az ázsiai illegális vadkereskedelmi hálózatok felgöngyölítésén dolgozik az ENSZ-el és az Interpollal.

A téli madáretetés öt szabálya

A madáretetés során egyszerre gazdagodhatunk a madármegfigyelés örömével, mindeközben segíthetünk a madaraknak a tél átvészelésében. Azonban ahhoz, hogy segíthessünk énekesmadarainkon, néhány egyszerű szabályt be kell tartanunk. Lássuk, mik ezek!

A növényvédőszerek miatt veszítheti el hatékonyságát az antibiotikum-terápia egyik utolsó védvonala?

Az antibiotikum-rezisztencia globális terjedésének köszönhetően az elmúlt években számos humán- és állatgyógyászati készítmény veszített hatékonyságából, így a fertőző betegségek leküzdése mind nagyobb kihívás elé állítja az orvostudományt. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatói az egyik legjelentősebb opportunista kórokozó baktériumfaj, a Pseudomonas aeruginosa esetében fedeztek fel kulcsfontosságú összefüggést a növényvédőszer-használat és az antibiotikum-rezisztencia kialakulása között.