Back to top

Vadon élő madárfajok gyűjteménye

Csaknem tíz évig tartó munka: tervezés, adatgyűjtés, adatfeldolgozás és -elemzés, írásos összegzés, lektorálás után elkészült Magyarország madáratlasza. A tavaly szeptemberben a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) gondozásában megjelent kiadvány összefoglalja a 2019 végéig hazánkban természetes módon előfordult 420 madárfaj állományáról, elterjedéséről, állományváltozásáról és természetvédelmi helyzetéről rendelkezésre álló ismereteket.

A kiadvány készítésén 64 szerző, 15 lektor és 6 szerkesztő dolgozott, és több száz adatfelmérő működött közre.

Rekordszámú, összesen 30 millió gyűjtött adat feldolgozásával mintegy 1700 térkép és grafikon született a 64 szerző által készített leírásokkal együtt, amelyek a lehető legteljesebb képet adják a vadon élő hazai madárfajok helyzetéről. A 800 oldalon 61 fotós 150 képével illusztrált atlasz az Agrárminisztérium és az MME együttműködésében valósult meg.

A kiemelten fontos adatbázis és a hiánypótló szakirodalom bemutatja a Magyarországon megfigyelt 420 madárfaj előfordulási adatait. Az összes fajét, amelyeket 2019-ig akár csak egyszer is észleltek hazánkban.

Az agrártárca 2016-ban kötött együttműködési megállapodást az MME-vel. Ennek része az országos madármonitorozási programok és adatbázisok működtetése, a hazai madárgyűrűzés és a Madárgyűrűzési Központ működtetése. A megállapodás további része az illegális madárpusztítás elleni közös fellépés, vagy éppen a magasfeszültség okozta elhullások megakadályozása.

Magyarország madáratlasza jelenleg nem kapható kereskedelmi forgalomban. A nyomtatott példányokat csak a felmérők, szerzők és a szakmai közönség kapta meg digitálisan lapozható formában, azonban a könyv teljes anyaga elolvasható mme.hu/madaratlasz weboldalon.

A honlapon található anyagok és adatok a forrás megjelölésével felhasználhatók kutatási, természetvédelmi és oktatási, ismeretterjesztési célra. A Segédlet mappában olvasható a könyv módszertani leírása, az angol nyelvű összefoglaló, az irodalomjegyzék és a letölthető fájlok elnevezését ismertető dokumentum. Ebben található a fajokat összefoglaló táblázat, amely keresőként használható az egyes fajok könyvbeli leírásaihoz, vagy a faj anyagait tartalmazó mappa megnyitásához.

Az E-mellékletek mappában szerepelnek a könyv elektronikus mellékletei: az adatgyűjtéssel és a modellezéssel kapcsolatos eredmények, főbb adatokat összefoglaló táblázatok.

A Fajok mappában, a 22 madárrend (Ordo) szerint csoportosítva az egyes madárfajok letölthető térképei, grafikonjai, elemzési háttéranyagai találhatók. A fajokra való keresést a Segédlet mappában lévő összefoglaló táblázat segíti.

A könyv nyomdai előkészítését és nyomtatását az Agrárminisztérium által koordinált, a KEHOP-4.3.0.-VEKOP-15-2016-00001 számú, A közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, valamint az EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai szintű megvalósítását megalapozó stratégiai vizsgálatok című projekt finanszírozta.

Forrás: 
A Mi Erdőnk/MME
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2022/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Átadták az Európai hulladékcsökkentési hét díjait

Az egyik legnagyobb kihívásnak nevezte az átállást a körforgásos gazdaságra az Energiaügyi Minisztérium (EM) környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára Szentendrén, ahol átadta a 2022-es Európai hulladékcsökkentési hét elismeréseit.

A nagymacskák kényelme is előtérbe került

A Fővárosi Állat- és Növénykert tigrisei és leopárdjai számára finomságokat is készítenek a kifutóba.

Jelentősen csökkent a medvék miatti riasztások száma Hargita megyében

Csaknem felére csökkent tavaly a medvék lakott területen való megjelenése miatt kiadott riasztások száma Hargita megyében - számolt be a csendőrség adataira hivatkozva az Agerpres román hírügynökség.

Madárgyűrűzési bemutató lesz a Fiumei úti sírkertben szombaton

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) budapesti helyi csoportja és a Nemzeti Örökség Intézetének (NÖRI) együttműködésében az MME szakemberei madárgyűrűzési bemutatót tartanak a Fiumei úti sírkertben január 28-án, szombaton délelőtt.

Miért telelnek nálunk egyes gólyák?

A gólyák kora ősszel hatalmas csapatokban indulnak haza, Afrika felé. Kétségtelen, hogy ez az út és az ott tartózkodás is sok veszélyt tartogat számukra, ősi ösztönük mégis erre biztatja őket. Ennek ellenére néhányan mégis megkísérlik nálunk eltölteni a telet. Mi lehet az oka ennek a kockázatos lépésnek?

Vadkárok a szőlőültetvényekben

A szőlőben a kártevők elleni védekezés elsősorban rovarokra irányul, de vannak sokkal nagyobb állatok, amelyek veszélyeztetik a tőkéket és a termést. Rágcsálók, madarak, őzek, vaddisznók, nyulak (mezei és üregi) és más emlősök megrágják a hajtásokat, a fürtöket és széttapossák a sorokat, kárt tesznek a tőkék fás részeiben, számokban mérhető gazdasági veszteséget okoznak.

Már csak néhány nap maradt a gazdálkodási napló adatainak benyújtására

Január 31-ig több mint 27 ezer termelőnek kell beadnia a gazdálkodási napló egyes adatait (web-GN) a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) felé. A határidő jogvesztő, az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása akár a támogatás 30 százalékának levonásával is járhat. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara falugazdászai segítséget nyújtanak a web-GN benyújtásában.

A vakond lett az év emlőse

A több mint 120 éve védett vakondot választotta 2023-ban az év emlősének a Vadonleső Program, amelyet az Agrárminisztérium (AM) és a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. működtet a Magyar Természettudományi Múzeum közreműködésével.

Továbbra is óriási az érdeklődés a települések fásítására

Idén már harmadik alkalommal jelentkezhettek az Agrárminisztérium Településfásítási Programjára, a 10 ezer főnél kisebb települések. Az ország legnagyobb fásítási programjának három szakaszában eddig ezernyolcszáz település 46 ezer fát igényelt.

Az inváziós jószágok a meghódított területeken új fajokká alakulhatnak

Bár azt hinnénk, hogy az evolúció egy gleccser sebességével vetekszik, azonban faji szinten ez közel sem igaz. Minden alkalommal, amikor az élőlények utódokat hoznak létre, megtörténik a természetes kiválasztódás. A napi szintű genetikai keresztezések - beleértve a mutációk kialakulását is - új generációkat hoznak létre, melyekre aztán hatni fog a szelekciós nyomás.