Back to top

Zsivány ember a juhász?

Add, Uram, hogy a jószágot a farkastól megvédjem és add, hogy a szám feletti bárányt időben eltüntessem… – ez csak két sor a pásztorfohászból, de jól mutatja azt a hagyományt, amelyet a 36. Szent György napi Juhásztalálkozó résztvevői szeretnének még a 22. századba is átmenteni.

Fotó: hba
Az állatot megvédeni, de azért az ikerelléseket eltitkolni – ez is hozzátartozott a juhászok zsiványságához, mint az is, hogy bizony szívesen legeltettek vagy tán még ma is szívesen legeltetnek tilosban, hagyják, hogy a nyáj „véletlenül” áttévedjen a gyepről a veteményre.

Persze a ma juhásza már nemigen titkolhatja a juhok számát – hisz csak a bevallottan létezők után lehet támogatást igényelni, aki pedig tenyészállat-előállító, naprakész nyilvántartást kell, hogy vezessen.

A juhásztalálkozó megnyitóján Mikó Edit, a Szegedi Tudományegyetem dékánja is a juhászhagyományokról, azok megőrzésének fontosságáról beszélt és kijelentette, hogy ez nem az a hely és nem az az idő, amikor az ágazat gondjait kellene számba venni.

Ebben csatlakozott hozzá Kiss György, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztők Szövetségének elnökhelyettese, aki hangsúlyozta, hogy bár az ágazatban sok a szép kort megélt juhász, azért a korösszetétel nem is olyan rossz, így lesz, aki használja a legmodernebb technológiákat, amelyek napjainkban megjelennek az ágazatban.

Fotó: hba

Csomai Géza, akinek a gazdaságában háromezres juhászat van, a NAK képviseletében arról beszélt, hogy a MÁSZ, a NAK és a szakmaközi szervezet a gyepek, illetve legelők állapotának felmérését végzi. Céljuk olyan technológia kidolgozása, amellyel jobbá tehető legelőink állapota.

Fotó: hba

Bátor Árpád, a Juh és Kecske Ágazatért Egyesület és Szakmaközi Szervezet elnöke nem csak a jó dolgokról beszélt. Azt sorolta, hogy a törzstenyésztők mára jó helyzetbe kerültek, a kereskedők profik, akik bárányhizlalással is foglalkoznak, a húsfeldolgozók, amelyekből kevés van, ám ami van, ugyancsak profik, az árutermelő juhászatoknál azonban gondok vannak – őket kell támogatásokkal jobb helyzetbe hozni.

Gondot jelent a gyapjú elhelyezése „kínlódás ettől megszabadulni”, a tejtermelők megélhetési gondokkal küzdenek, ám pozitívum, hogy ez az állattenyésztési ágazat kevésbé energia- és abrakigényes, majd hozzátette, jó lenne minél több ember választaná a juhászatot, köztük minél több fiatal.

Fotó: hba

A köszöntők után a szakmabeliek megismerhettek egy nagyon könnyen mozgatható mobil karámrendszert, amely a válogatáshoz, körmöléshez, sőt a nyáj bizonyos fokú védelmére is használható. Ennek része az a körmöléshez kiváló állítható kaloda, amelyről a bemutató során azt állították, hogy az, aki elkezd ebben körmölni, azt az első 200 alkalommal utálni fogja, utána ezer birkáig legszívesebben felhasogatná, utána viszont meg csak ebben lesz hajlandó körmölni…

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A COVID-hoz hasonló, potenciálisan veszélyes vírust azonosítottak

Oroszországi kis patkósdenevérekből mutatták ki azt a vírust, mely igen hasonló a SARS-CoV-2-höz. Elképzelhető, hogy ez a vírus is képes embereket megfertőzni, és úgy tűnik, az eddigi vakcinák sem nyújtanak védelmet velük szemben.

Húsmarhát csak szeretetből nevelnek az emberek

Taskó József, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei agrárkamara elnöke jóformán a semmiből – újrakezdési, baráti, banki hitelekből, integrátori inputanyagkölcsönökből –, lépésről lépésre építette fel a családi vállalkozását. A hasznot mindig visszaforgatták, és egy-egy nehezebb időszak után – mert ilyenek is akadtak – mindig képesek voltak újrakezdeni az építkezést.

Ezt eddig nem tudtuk a háziméh bélflórájáról

Egy új tanulmány rámutat arra, hogy a háziméh mikrobiomja összetettebb, mint ahogy eddig gondoltuk.

Rákkutatásban működik együtt az Állatorvostudományi Egyetem és a Rákvakcina BVM Kft.

Daganatos megbetegedések kezelésére fejlesztett magyar immunterápiás módszerről és lehetséges állatgyógyászati alkalmazásáról írt alá fejlesztési együttműködési megállapodást az Állatorvostudományi Egyetem a Rákvakcina BVM Kft.-vel.

Műtrágya helyett légylárvák

A világméretű műtrágyahiányra reagálva az ugandai gazdák meglepő alternatívához fordultak: a katonalégy lárvájával oldják meg a tápanyag-utánpótlást.

Újdonság a baromfialmok piacán

A Veiola vállalat új baromfialmot vezet be a piacra. Az innovatív Agribed termékben papíripari hulladékot hasznosítanak újra csirkék és pulykák almozására. Az eddig hasznosítatlan melléktermék átalakításával készített alom amellett, hogy elősegíti a mezőgazdaság beilleszkedését a körforgásos gazdaságba, még költségmegtakarítást is eredményezhet.

Évszázados hagyománya van az ipari baromfifeldolgozásnak

Száz éve kezdődött a városban az iparszerű baromfifeldolgozás. A kerek évforduló kapcsán az elmúlt évtizedekre, a ma már a Hungerit Zrt. által működtetett üzem sikereire és eredményeire tekintettek vissza. A cég jövője kapcsán Volosinovszki János, a Hungerit Zrt. vezérigazgatója kiemelte, a következő évek korszakalkotóak lesznek a vállalkozás életében.

Hány évig élnek a macskák és mit tegyünk, hogy hosszú élettartamuk legyen?

Általában egy macska tizenéves koráig élhet, de néhány közülük megéri a húszas éveit is sőt…Valójában a legidősebb macskaként ismert Creme Puff 38 évesen halt meg.

Miért nem kapnak agykárosodást a bálnák a mély vízben?

A bálnák agyában található speciális erek megvédhetik őket az úszás által okozott impulzusoktól, amelyek károsítanák az agyat - derült ki az UBC új kutatásából.

A Magyartarka fajta jövője lehet, ha a gazdaságok automatizálnak

A Magyartarka Tenyésztők Egyesülete Jákon szakmai napot szervezett a robotizált fejés témakörében. A gyakorlati megközelítésű bemutatón a fejőrobotok technikájával, a kapcsolódó takarmányozási kérdésekkel és a tenyésztőket érintő változásokkal ismerkedhettek meg a résztvevő gazdálkodók.