Back to top

Mindannyiunk felelőssége a bánáti bazsarózsa védelme

Kevés az a Kárpát-medencében őshonos növényfajunk, amely impozáns és meglehetősen nagy virággal rendelkezik. Ezek egyik a Mecsekben valóságos mezőket alkotó bánáti bazsarózsa, amelynek Horvátországból való kipusztulása üzeni, óvnunk kell hazai állományát!

A bánáti bazsarózsának – a nevével ellentétben – vajmi köze van a rózsafélékhez, azonban az akár 10 centiméter átmérőjű virága kétségtelenül a rózsafélékére emlékeztet.

A jégkorszakot a Kárpát-medencében átvészelő növény főként a cseres-tölgyesekben érzi jól magát, azonban az élőhelyek átalakulásával ezeknek a területeknek jelentős része a haszonállatok legelőjévé vált. A bánáti bazsarózsának ellenben van egy enyhén mérgező tulajdonsága, így az állatok elkerülték, a magányos fákkal szegélyezett legelők viszont ideális életteret jelentettek számára.

Fotó: Wikipedia Commons
Állománya a szomszédos országokban meglehetősen instabil: Horvátországban 30 éve egyetlen egyeddel sem találkoztak, a szerbiai homokvidékről a kipusztulás szélére sodródott, romániai állománya egy erdőtűz miatt szintén kritikus szintre süllyedt, azonban ottani populációja mostanra sikeresen regenerálódott.

Hazánkban mintegy negyven éve áll oltalom alatt, természetvédelmi értéke 250 000 Ft.

A világ összes bánáti rózsájának megközelítőleg a 90%-a a Kelet-Mecsekben, Hosszúhetény és Pécsvárad környékén található. A hazai állomány mintegy 15 ezer tőre tehető – ezek csak a tavasszal virágzó egyedek. A faj ugyanis a történelem során „türelmessé” vált, a tölgyerdők mélyén sokszor évekig vegetál, és bár hajtásai kifejlődnek a viszonylag árnyékos környezetben is, virágot azonban nem hoz.

Abban az esetben viszont, ha fölötte lombosodó fák elpusztulnak, a kis tisztásnak és a napfénynek köszönhetően a növények erőre kapnának, és rövidesen szaporodnának is.

Becslések szerint a fényre váró, rejtve maradó egyedek száma a százezret is meghaladja, ami elsőre szép számnak tűnhet, de élőhelyük kiterjedése így is meglehetősen csekély.

Az élőhelyének beszűkülése mellett sajnos az ember is vámot szed belőlük. A 30-40 cm-es gödrök tanúként mutatják, hogy a példányokat kiásták és elvitték.

Ez nemcsak természetkárosítás szempontjából problémás, de a növény a rendkívül masszív és terjedelmes gyökérzete révén, szinte lehetetlen újraültetni.

Fotó: Wikipédia

A Mecsekerdő Zrt. mindent megtesz a bánáti bazsarózsa megóvásáért, de a tettesek elfogása így is nehézkes. Az erdész szakemberek a fajt érintő területek erdőgazdálkodását kíméletes módszerekkel, főként szálalással végzik. Az erdészek mellett mindannyiunk felelőssége a bánáti bazsarózsa állományának védelme, hogy a következő generáció is megcsodálhassa e csodálatos őshonos növényünket.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Díszes haszonkertek

Neves hazai és külföldi szakemberek közreműködésével rendezték meg a Díszes haszonkertek című, a várak, paloták, kastélyok, udvarházak és egyházi központok kertörökségének múltját és jövőjét körüljáró konferenciát a Várkert Bazárban.

Fotóturisták a repceföldön?

A természet szerelmesei és az Instragrammerek a festői napraforgó-, repce- vagy levendulaföldeken kóvályognak. Ismerős szituáció? A gazdálkodók számára jóval többről szól egy séta a termésükön át, mint egy kattintás.

A mézbogyó ígéretes fajtái

Írásunkban a nagyon korán szüretelhető szabadföldi gyümölcstermő növény, a loncfélék családjába tartozó mézbogyó fajtáinak jellemzőit mutatjuk be. A fajtavizsgálatokat egy szombathelyi magánkertben végezték a keszthelyi Georgikon Campus frissdiplomás kertészmérnökei.

Eltűnt az élet a Sajóból

Márciusban érkezett először hír arról, hogy a Sajó szlovákiai szakaszán vastartalmú szennyvíz folyik az egykori Siderit üzem telephelyéről. Akkor a magyar Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) a nemzetközi Duna-védelmi egyezmény keretében és a Magyar-Szlovák Határvízi Bizottságon keresztül kérte a szomszédos országot a kármentesítés haladéktalan megkezdésére.

Madarakról és fákról a botanikus kertben

Több mint ötszázan vettek részt a Madarak és Fák Napja alkalmából pénteken, a Nyíregyházi Egyetem Tuzson János Botanikus Kertjében rendezett programon. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület valamint a NYÍRERDŐ Zrt. Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskola két év kényszerszünet után tartotta meg ismét az évtizedes múltra visszatekintő rendezvényt.

Beporzók napja 2.: nemcsak a méhekről szól

2018 óta március 10-e a beporzók napja. Ezen a napon nemcsak a házi méhekre és a méhalkatúakra hívjuk fel a figyelmet, hanem minden olyan élőlényre, amelynek szerepe van a növények megporzásában, hiszen a termesztett növények kétharmadát, az élelmiszereinknek pedig egyharmadát köszönhetjük nekik.

Bölcs fákat mutatnak be

A Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége és a szlovák Narodny Trust tavaly indította el a Bölcs Fák – a történeti és gyűjteményes kertekben lévő matuzsálem fák megőrzése és vonzerejük növelése a zöld turizmus jegyében című kezdeményezését.  Közös munkájuk során támogatják az idős fák állapotának felmérését, a kiválasztott fák ápolását.  

Növényorvos a közterületen: vadgesztenye, dió, alma

Április 5-én kihelyeztük a csapdákat; Budapesten, Siklóson, Debrecenben, Maroslelén és Tanakajdon követjük a vadgesztenyelevél-aknázómoly rajzását. Már az első hetek számai is azt mutatták, hogy a hideg, szeles időjárás ellenére nagy intenzitással indultak meg a molyok. Április végén még nagyon eltérő fejlettségűek voltak a fák, remélem, hogy május elejére „összeérnek”, kiterülnek a leveleik, és indíthatjuk a permetezéseket.

A szőlő-bor ágazatban kezelhetők a klímaváltozás hatásai

A szőlészetre a legnagyobb hatást a klímaváltozás gyakorolja, annak következményeihez kell alkalmazkodnunk, értettek egyet a Keszthelyen rendezett Agrárakadémia előadói, de több jó módszer is létezik a káros hatások ellensúlyozására. A MATE és a Magyar Mezőgazdaság Kiadó rendezvénysorozatának negyedik állomásán kerekasztal-beszélgetésen boncolgatták a további részleteket.

Mitől bűzlik a fokhagyma-piac?

Brüsszelig mennek a spanyol fokhagyma-ágazat képviselői. Szerintük ugyanis a Kínából kvótán kívül és igen alacsony importvámokkal behozott fagyasztott fokhagymát valójában friss áruként adják el, és ezzel tönkreteszik az európai termelők piacát.