Back to top

Mindannyiunk felelőssége a bánáti bazsarózsa védelme

Kevés az a Kárpát-medencében őshonos növényfajunk, amely impozáns és meglehetősen nagy virággal rendelkezik. Ezek egyik a Mecsekben valóságos mezőket alkotó bánáti bazsarózsa, amelynek Horvátországból való kipusztulása üzeni, óvnunk kell hazai állományát!

A bánáti bazsarózsának – a nevével ellentétben – vajmi köze van a rózsafélékhez, azonban az akár 10 centiméter átmérőjű virága kétségtelenül a rózsafélékére emlékeztet.

A jégkorszakot a Kárpát-medencében átvészelő növény főként a cseres-tölgyesekben érzi jól magát, azonban az élőhelyek átalakulásával ezeknek a területeknek jelentős része a haszonállatok legelőjévé vált. A bánáti bazsarózsának ellenben van egy enyhén mérgező tulajdonsága, így az állatok elkerülték, a magányos fákkal szegélyezett legelők viszont ideális életteret jelentettek számára.

Fotó: Wikipedia Commons
Állománya a szomszédos országokban meglehetősen instabil: Horvátországban 30 éve egyetlen egyeddel sem találkoztak, a szerbiai homokvidékről a kipusztulás szélére sodródott, romániai állománya egy erdőtűz miatt szintén kritikus szintre süllyedt, azonban ottani populációja mostanra sikeresen regenerálódott.

Hazánkban mintegy negyven éve áll oltalom alatt, természetvédelmi értéke 250 000 Ft.

A világ összes bánáti rózsájának megközelítőleg a 90%-a a Kelet-Mecsekben, Hosszúhetény és Pécsvárad környékén található. A hazai állomány mintegy 15 ezer tőre tehető – ezek csak a tavasszal virágzó egyedek. A faj ugyanis a történelem során „türelmessé” vált, a tölgyerdők mélyén sokszor évekig vegetál, és bár hajtásai kifejlődnek a viszonylag árnyékos környezetben is, virágot azonban nem hoz.

Abban az esetben viszont, ha fölötte lombosodó fák elpusztulnak, a kis tisztásnak és a napfénynek köszönhetően a növények erőre kapnának, és rövidesen szaporodnának is.

Becslések szerint a fényre váró, rejtve maradó egyedek száma a százezret is meghaladja, ami elsőre szép számnak tűnhet, de élőhelyük kiterjedése így is meglehetősen csekély.

Az élőhelyének beszűkülése mellett sajnos az ember is vámot szed belőlük. A 30-40 cm-es gödrök tanúként mutatják, hogy a példányokat kiásták és elvitték.

Ez nemcsak természetkárosítás szempontjából problémás, de a növény a rendkívül masszív és terjedelmes gyökérzete révén, szinte lehetetlen újraültetni.

Fotó: Wikipédia

A Mecsekerdő Zrt. mindent megtesz a bánáti bazsarózsa megóvásáért, de a tettesek elfogása így is nehézkes. Az erdész szakemberek a fajt érintő területek erdőgazdálkodását kíméletes módszerekkel, főként szálalással végzik. Az erdészek mellett mindannyiunk felelőssége a bánáti bazsarózsa állományának védelme, hogy a következő generáció is megcsodálhassa e csodálatos őshonos növényünket.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A kolduló medvéktől, a medvekonzervig…

Bár cuki plüssök ihletője, az állatkerteken kívül élőben kevesen szeretnének medvével találkozni. Egy székely tanács szerint, ha valaki medvével kerül szembe, lassan hajoljon le és vegyen fel a földről egy darab ürüléket, és dobja a medvére. Erre szokott jönni a kérdés, hogy miért lenne az pont ott, akkor a földön? - majd a válasz: mire lehajol, addigra ott lesz…

Lombkártevők az almafákon

A sodró- és az aknázómolyok az alma fontos kártevői. A sodrómolyok áttelelt hernyói kora tavasszal a rügyeket odvasítják, később a fiatal hajtásokat sodorják össze. Az aknázómolyok nem minden évben károsítanak, azonban megfelelő védekezés hiányában és különösen a száraz, meleg években képesek veszélyes mértékben elszaporodni.

Önálló jogalanyi státuszt kapott a spanyol Mar Menor lagúna

Önálló jogalanyi státuszt kapott Európa legnagyobb sós vizű lagúnája, a délkelet-spanyolországi Mar Menor a spanyol parlament szerdai döntésével, amely nagyobb védelmet biztosít a terület veszélyeztetett ökoszisztémája számára a jövőben.

Biológiailag lebomló polimereket fejleszthetnek ki magyar kutatók

A kormány Klíma- és Természetvédelmi Akciótervben rögzített célja az egyszer használatos műanyagok kivezetése, ezért segíti az olyan innovatív, biológiailag lebomló polimerek fejlesztését, amelyek alkalmasak lehetnek a kőolajszármazékokból és élelmiszer-alapanyagokból előállított műanyagok részarányának csökkentésére.

Kevés orrszarvú ünnepli az orrszarvúk világnapját, szeptember 22-én

Szeptember 22-én van az orrszarvúk, vagy más néven rinocéroszok világnapja. Az orrszarvúk átlagosan negyven évig élnek - ha hagyják őket -, emiatt az összes fajt súlyos veszély fenyegeti.

Lebegő napelemes technológia

Spanyolország, Alicante tartományban úszó napelemes rendszerek fejlesztését végzik. A modulos rendszer kialakítása okán ideális megoldásnak tűnik a halastavak számára, de akár a bányatavak, öntözővíz csatornák vízfelületének hasznosítására is.

Rendkívüli fejlesztés valósult meg az Aggteleki Nemzeti Parkban

Eddig példátlan fejlesztés valósult meg az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság területén a természeti értékek megőrzésének érdekében – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára, kedden, Bódvaszilason.

Miért ne ültessünk özönnövényeket?

A jellemzően más kontinensekről származó özönfajok sok galibát okoznak a természetvédelemben, ezért nem ajánlott őket a kertünkbe vagy a természetbe ültetni – sőt, egyes növényeknél ezt a törvény is tiltja. Szerencsére ezek a fajok kerti felhasználásra könnyen helyettesíthetők hazánkban őshonos vagy „ártalmatlan” idegenhonos dísznövényekkel.

A gyomnövények hasznáról

Van ám élet a „Megyek gyomlálni, mert megszólnak a szomszédok, ha gyomos a kertem” és az „Áthatolhatatlan parlagfű-dzsungel borít mindent” között is. Az a bizonyos arany középút! Ebben az írásban azt nézzük végig, hogy miért érdemes némi könyörületet tanúsítanunk a gyomokkal szemben.

Amit tilos használni, azt exportálni sem lesz szabad

Németországban arra készülnek, hogy megtiltsák bizonyos, náluk nem engedélyezett növényvédő szerek exportját; a jogszabálytervezet várhatóan az év végéig elkészül. Persze kritikusai is vannak.