Back to top

Mindannyiunk felelőssége a bánáti bazsarózsa védelme

Kevés az a Kárpát-medencében őshonos növényfajunk, amely impozáns és meglehetősen nagy virággal rendelkezik. Ezek egyik a Mecsekben valóságos mezőket alkotó bánáti bazsarózsa, amelynek Horvátországból való kipusztulása üzeni, óvnunk kell hazai állományát!

A bánáti bazsarózsának – a nevével ellentétben – vajmi köze van a rózsafélékhez, azonban az akár 10 centiméter átmérőjű virága kétségtelenül a rózsafélékére emlékeztet.

A jégkorszakot a Kárpát-medencében átvészelő növény főként a cseres-tölgyesekben érzi jól magát, azonban az élőhelyek átalakulásával ezeknek a területeknek jelentős része a haszonállatok legelőjévé vált. A bánáti bazsarózsának ellenben van egy enyhén mérgező tulajdonsága, így az állatok elkerülték, a magányos fákkal szegélyezett legelők viszont ideális életteret jelentettek számára.

Fotó: Wikipedia Commons
Állománya a szomszédos országokban meglehetősen instabil: Horvátországban 30 éve egyetlen egyeddel sem találkoztak, a szerbiai homokvidékről a kipusztulás szélére sodródott, romániai állománya egy erdőtűz miatt szintén kritikus szintre süllyedt, azonban ottani populációja mostanra sikeresen regenerálódott.

Hazánkban mintegy negyven éve áll oltalom alatt, természetvédelmi értéke 250 000 Ft.

A világ összes bánáti rózsájának megközelítőleg a 90%-a a Kelet-Mecsekben, Hosszúhetény és Pécsvárad környékén található. A hazai állomány mintegy 15 ezer tőre tehető – ezek csak a tavasszal virágzó egyedek. A faj ugyanis a történelem során „türelmessé” vált, a tölgyerdők mélyén sokszor évekig vegetál, és bár hajtásai kifejlődnek a viszonylag árnyékos környezetben is, virágot azonban nem hoz.

Abban az esetben viszont, ha fölötte lombosodó fák elpusztulnak, a kis tisztásnak és a napfénynek köszönhetően a növények erőre kapnának, és rövidesen szaporodnának is.

Becslések szerint a fényre váró, rejtve maradó egyedek száma a százezret is meghaladja, ami elsőre szép számnak tűnhet, de élőhelyük kiterjedése így is meglehetősen csekély.

Az élőhelyének beszűkülése mellett sajnos az ember is vámot szed belőlük. A 30-40 cm-es gödrök tanúként mutatják, hogy a példányokat kiásták és elvitték.

Ez nemcsak természetkárosítás szempontjából problémás, de a növény a rendkívül masszív és terjedelmes gyökérzete révén, szinte lehetetlen újraültetni.

Fotó: Wikipédia

A Mecsekerdő Zrt. mindent megtesz a bánáti bazsarózsa megóvásáért, de a tettesek elfogása így is nehézkes. Az erdész szakemberek a fajt érintő területek erdőgazdálkodását kíméletes módszerekkel, főként szálalással végzik. Az erdészek mellett mindannyiunk felelőssége a bánáti bazsarózsa állományának védelme, hogy a következő generáció is megcsodálhassa e csodálatos őshonos növényünket.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Zöldfelületek - Egy falatnyi természet

Ahogy a Kertészet és Szőlészet korábbi lapszámában már beszámoltunk róla, a Magyarország Zöld Városa díj első helyezettje 2022-ben a Budapest 13. kerületében megépült Vizafogó Park lett. A tervezés projektvezetőjét, Ripszám Eszter tájépítészt kérdeztük azokról a tervezési szempontokról, melyek segítették őket az ökologikus szemléletű új közterületi park létrejöttében.

Komposztáljunk kávékapszulát

A Nestlé Nespresso kávéüzletága papír alapú, komposztálható kapszulákat dob piacra. Az élelmiszeripari óriás azt reméli, hogy a környezetkímélő megoldással új vásárlókat tud megszólítani.

A gyűlölt íbisz mégis hasznot hoz

Ausztrália egyik őshonos madara, az malukui íbisz, nem túl népszerű a lakosok körében. Sokan csak "kuka-tyúknak" hívják, mivel előszeretettel túrja fel a szemeteseket élelem után kutatva, de akár az emberek kezéből is kikapja az ennivalót. Nem csoda hát, ha népszerűtlen madárnak számít hazájában.

Változóban a globális tőzeg kereskedelem

A tőzegtermékek - legyen szó kiváló minőségű adalékanyagokat tartalmazó közegekről vagy hobbi célú, otthoni felhasználásra gyártott keverékekről – a fő alapanyag energia- és üzemanyag-igényes kitermelése és gyártása miatt nagyon kitettek az utóbbi hónapok árrobbanásának.

Ön mennyit tud a klímaváltozásról? - Tesztelheti, továbbjutna-e a középiskolások versenyén

Bárki kitöltheti azt a tesztet, amellyel 611 középiskolás csapat birkózott meg a Magyar Tudományos Akadémia Alumni Programjában szervezett, októberben indult tanulmányi versenyen. A második fordulóba 80%-os teljesítménnyel lehetett továbbjutni, ami 152 csapatnak sikerült.

Az erdősítés nem csupán faültetés

Az ENSZ a 2021-30 közötti időszakot az ökoszisztémák visszaállításának szenteli. Ennek keretében nagyszabású erdőtelepítési programokat indít világszerte. A szervezet által november közepén, Egyiptomban megrendezett Klímaváltozási Konferencián az EU és 26 nemzet 16 milliárd dollárt szentelt arra, hogy az erdőket segítsék. Főként azért, mert a fák széntároló kapacitása nagyban hozzájárul a klímaváltozás lassításához.

Rezes lemosó permetezés: többször is megéri elvégezni

A lemosó permetezéseknek számos előnyök van: gyérítik az áttelelő kártevők, és az áttelelő kórokozók számát, és mivel nincs lomb a fákon, nem kell tartani a szer miatti perzseléstől. Ősztől tavaszig ezt több alkalommal elvégezhetjük, így a hatékonyság fokozható.

Kiemelt jelentőségű a madarakat fenyegető veszélyek mérséklése

A madárpusztulások egyik legfőbb oka a szabadvezetékek mentén történő áramütés vagy ütközés, éppen ezért kiemelt jelentőségű a madarakat fenyegető veszélyek mérséklése, amely számos hazai madárfaj természetvédelmi helyzetén javít – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a 13. MAVIR Madárvédelmi Konferencián, Tatán.

A klímaváltozásra és az energiaválságra adott válaszokat vizsgáló kutatásban vesz részt az SZTE

A klímaváltozásra és az energiaválságra adott válaszokat vizsgáló nemzetközi kutatásban vesz részt egyetlen kelet-közép-európai intézményként a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.

A megújuló energiaforrások csodaszer vagy zsákutca?

Mindkettő és egyik sem – hangzott a válasz a címben feltett kérdésre. Dr. Janáky Csaba vegyész szándéka nem a kérdés megkerülése volt, hanem az, hogy végletektől mentes, reális képet adjon arról, mik a lehetőségeink, ugyanakkor milyen akadályai vannak annak, hogy a klímavédelem érdekében egyre inkább megújuló energiaforrások használatával működtessük a gazdaságot.