Back to top

Mindannyiunk felelőssége a bánáti bazsarózsa védelme

Kevés az a Kárpát-medencében őshonos növényfajunk, amely impozáns és meglehetősen nagy virággal rendelkezik. Ezek egyik a Mecsekben valóságos mezőket alkotó bánáti bazsarózsa, amelynek Horvátországból való kipusztulása üzeni, óvnunk kell hazai állományát!

A bánáti bazsarózsának – a nevével ellentétben – vajmi köze van a rózsafélékhez, azonban az akár 10 centiméter átmérőjű virága kétségtelenül a rózsafélékére emlékeztet.

A jégkorszakot a Kárpát-medencében átvészelő növény főként a cseres-tölgyesekben érzi jól magát, azonban az élőhelyek átalakulásával ezeknek a területeknek jelentős része a haszonállatok legelőjévé vált. A bánáti bazsarózsának ellenben van egy enyhén mérgező tulajdonsága, így az állatok elkerülték, a magányos fákkal szegélyezett legelők viszont ideális életteret jelentettek számára.

Fotó: Wikipedia Commons
Állománya a szomszédos országokban meglehetősen instabil: Horvátországban 30 éve egyetlen egyeddel sem találkoztak, a szerbiai homokvidékről a kipusztulás szélére sodródott, romániai állománya egy erdőtűz miatt szintén kritikus szintre süllyedt, azonban ottani populációja mostanra sikeresen regenerálódott.

Hazánkban mintegy negyven éve áll oltalom alatt, természetvédelmi értéke 250 000 Ft.

A világ összes bánáti rózsájának megközelítőleg a 90%-a a Kelet-Mecsekben, Hosszúhetény és Pécsvárad környékén található. A hazai állomány mintegy 15 ezer tőre tehető – ezek csak a tavasszal virágzó egyedek. A faj ugyanis a történelem során „türelmessé” vált, a tölgyerdők mélyén sokszor évekig vegetál, és bár hajtásai kifejlődnek a viszonylag árnyékos környezetben is, virágot azonban nem hoz.

Abban az esetben viszont, ha fölötte lombosodó fák elpusztulnak, a kis tisztásnak és a napfénynek köszönhetően a növények erőre kapnának, és rövidesen szaporodnának is.

Becslések szerint a fényre váró, rejtve maradó egyedek száma a százezret is meghaladja, ami elsőre szép számnak tűnhet, de élőhelyük kiterjedése így is meglehetősen csekély.

Az élőhelyének beszűkülése mellett sajnos az ember is vámot szed belőlük. A 30-40 cm-es gödrök tanúként mutatják, hogy a példányokat kiásták és elvitték.

Ez nemcsak természetkárosítás szempontjából problémás, de a növény a rendkívül masszív és terjedelmes gyökérzete révén, szinte lehetetlen újraültetni.

Fotó: Wikipédia

A Mecsekerdő Zrt. mindent megtesz a bánáti bazsarózsa megóvásáért, de a tettesek elfogása így is nehézkes. Az erdész szakemberek a fajt érintő területek erdőgazdálkodását kíméletes módszerekkel, főként szálalással végzik. Az erdészek mellett mindannyiunk felelőssége a bánáti bazsarózsa állományának védelme, hogy a következő generáció is megcsodálhassa e csodálatos őshonos növényünket.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Növényvédelem: kéz a kézben az oktatás és a kutatás

Járványt és jelentős átalakulást követően nagy érdeklődői létszám mellett tartották meg a XXXII. Keszthelyi Növényvédelmi Fórumot. A kétnapos eseményen több, mint hatvan előadás hangzott el, s az idei évben már nemzetközivé vált a rendezvény, külföldi szakemberek is megosztották kutatási eredményeiket. A rendezvény célja a kezdetek óta változatlan: összekötni a tudományt a gyakorlattal.

Több erdő – Jobb erdő – Versenyképes erdőgazdálkodás

Az előző uniós elszámolási ciklushoz képest majdnem háromszoros, összesen 310 milliárd forint pályázati támogatás jut, a magyarországi erdőkre 2027-ig. A kormány azt szeretné elérni, hogy a magyarországi erdők állapota javuljon, területük bővüljön, a fenntartásukat végző vállalkozások pedig versenyképesek legyenek - nyilatkozta sajtótájékoztatón Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár.

Az esőzés miatt nem látogatható az aggteleki barlang egy része

Az Aggteleki-karszton extrém mennyiségű csapadék hullott, a barlangi árvízhelyzet miatt a Vörös-tói középtúra határozatlan ideig nem indul - közölte az Aggteleki Nemzeti Park honlapján.

A fenntartható növényvédelem megvalósítása a cél

Az agrárkormányzat egyetért a fenntartható növényvédelem megvalósításával, a környezeti terhelés csökkentésével, a növényvédőszer-használatból fakadó kockázatok mérséklésével, szögezte le Nobilis Márton, az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára a XXXII. Keszthelyi Növényvédelmi Fórumon, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Georgikon Campusán, Keszthelyen.

Megdőlt a januári melegrekord Romániában

Megdőlt a januári melegrekord szerdán Romániában, ahol az ország déli részén, a fővárostól 130 kilométernyire található, Duna-parti Turnu Magurele városban 22,4 Celsius-fokot mértek - közölte csütörtökön a román közszolgálati rádió az országos meteorológiai és vízügyi szolgálat ügyeletesét idézve.

A kis, elszigetelt élőhelyfoltokban is nyüzsög az élet

Az Alföldön található erdőssztyepp-foltok és kunhalmok biodiverzitását vizsgálva az ELKH Ökológiai Kutatóközpontban (ÖK) munkatársai azt találták, hogy ezen elszigetelt elhelyezkedésű élőhelyek természetvédelmi értéke kis méretük ellenére is kiemelkedő, többek között legalább százötven - részben ritkán látható, részben eddig teljesen ismeretlen - pókfajnak adnak otthont.

Pénteken kezdődik a bagoly-számlálás

Pénteken kezdődik és január 23-ig tart az erdei fülesbagoly-telelőhelyek országos felmérése, amelyhez a lakosság segítségét kéri a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

Mezőgazdasági pályázatfigyelő - 3. hét

Március 31-re módosítja az Agrárminisztérium a lejáró földhasználattal érintett földterületek visszavonási kérelmeinek eredeti, január 15-ei beadási határidejét az agrár-környezetgazdálkodási és ökológiai gazdálkodást segítő támogatási program keretében.

Jogszabályi álláspontok kutya lelövésekor

A vadászterületen történő kutyaelejtés egy rendszeresen visszatérő konfliktus alapja. A probléma sok esetben peres üggyé fajul, noha a kutyatartók és a vadászok a rájuk vonatkozó szabályok betartásával megelőzhetnék az ilyen incidenseket. De hol is van a jogszerűség határa egy ilyen esetben? Ki a vétkes? És miképpen lehet elejét venni az ilyen helyzeteknek?

50 éve alapították hazánk első nemzeti parkját

1973-ban alakult meg hazánk első nemzeti parkja, a terület egyedülálló természeti, illetve néprajzi értékeinek megőrzése és védelme céljából. A Hortobágyi Nemzeti Park létrehozását segítette a kormányzathoz benyújtott "Pro Natura" memorandum, amelyet 21 nemzetközi hírű tudós aláírásával hitelesített.