Back to top

Súlyos a madárinfluenza helyzet: már Európában is felmerült a vakcinázás

Olyan sok baromfit kellett elpusztítani a madárinfluenza miatt, hogy néhány ország elindította a vakcinakutatást annak ellenére, hogy nem hozható kereskedelmi forgalomba az oltott állatok húsa, illetve közegészségügyi kockázata is lehet.

Fotó: mmg archív
A franciaországi helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy márciusban volt olyan gazda, akihez egyszerűen nem jutottak el az állatorvos-csoportok, akik a fertőzött állományok kíméletes elpusztítását végezték. Ehelyett azt a tanácsot kapta, hogy kapcsolja ki a szellőző rendszert, aminek következtében a madarak hősokk következtében pusztultak el több óra alatt.

A súlyosan fertőző H5N1 variáns több országban is rekord mennyiségű kényszervágáshoz vezetett. Csak Franciaországban 2021 decembere óta több, mint 16 millió szárnyast kellett megsemmisíteni.

Ennek költsége pedig 150 millió eurónál is több volt (kb. 57 milliárd forint). Ezért Franciaország és Hollandia, melyet szintén súlyosan érintett a járvány, úgy döntöttek, hogy a korábban tabunak számító vakcinázást választják - írja a Science.

Miközben a francia miniszterek és a többi EU-s ország tárgyalnak a lehetőségekről, addig a holland tudósok már el is kezdték az első vizsgálatokat csirkék vakcinázásával. Franciaország délnyugati részén pedig május közepén kezdenek kacsákat oltani egy frissen kifejlesztett oltóanyaggal. Októberben az Állategészségügyi Világszervezetnél tárgyalások kezdődnek a befektetőkkel arról, hogy csökkentsék a nemzetközi gátakat a vakcinázott baromfihús kereskedelmét érintően.

Jelenleg sok ország nem engedi be az ilyen szállítmányokat. Ennek oka az a bizonytalanság, hogy nem egyértelmű: ahol oltott madarak vannak, ott sikerült-e felszámolni a betegséget.

Az influenza szakértők aggódnak, hogy a vakcina nem fogja teljesen megszüntetni a járványokat, vagy épp hosszú távon növeli annak rizikóját, hogy a madárinfluenza embert is képes lesz fertőzni. Ráadásul az oltóanyagok kifejlesztése és beadása is drága.

Pontosan emiatt a vakcinázás csak a legutolsó lehetőség, erősítette meg Jean-Luc Guérin a Toulouse-i Nemzeti Állatorvosi Iskolájának madárpatológusa. Korábban már felmerült, hogy az USA is ehhez az eszközhöz nyúl, ám egyelőre ott is megfigyelik a helyzetet, és bíznak benne, hogy a selejtezésekkel sikerült kordában tartani a betegséget.

Azokon a helyeken, ahol a madárinfluenza rendkívül fertőző új törzse elharapódzott, a védőoltás "valóban hatalmas változást hozhat" - mondja Richard Webby, a St. Jude Children’s Research Hospital virológusa, aki a madarak és más állatok influenzáját tanulmányozza. Hosszú távon a kutatók szerint a H5N1 vírussal való együttéléshez nem csak vakcinákra, hanem a sűrű európai baromfiüzemek átalakítására is szükség lehet.

Ázsiában 3 évtizede egyre több madárinfluenza-törzs jelenik meg. A jelenlegi H5N1 törzs 2021-ben érkezett Európába. Januárban mutatták ki először az Egyesült Államokban, és azóta is folyamatosan terjed.

Egyes kutatók aggódnak amiatt, hogy ha nem körültekintően történik a vakcinázás, lehetővé teszi a H5N1 fennmaradását és további keveredését a vadon élő madarak közt cirkuláló törzsekkel. Ezzel pedig nő a kockázata, hogy további mutációk lévén az emberek között is megjelenhet a betegség.

Webby szerint az Európai Unió és az Egyesült Államok számára a kockázat, bár még mindig alacsony, mégis az eddigi legmagasabb a H5N1 25 évvel ezelőtti megjelenése óta. "Tényleg nem akarjuk, hogy ez a vírus a baromfifarmokon lappangjon" - teszi hozzá Adel Talaat, a madisoni Wisconsini Egyetem fertőző betegségekkel foglalkozó szakértője.

Biztató jel, hogy a vakcinák csökkentették a közelmúltbeli járványok hatását, legalábbis Kínában. Az ország 2017-ben kezdte meg a baromfik kötelező oltását a H7N9-es törzs ellen, amely képes volt átterjedni az emberekre. Az oltás csökkentette a vírus előfordulását a baromfikban, és az emberi fertőzések száma nullára csökkent. Ezt a teljesítményt "mindenhol meg lehetne ismételni" - mondja Hualan Chen virológus, aki a vakcinákat kifejlesztette a Harbini Állatorvosi Kutatóintézetben.

A kampány a kínai gazdák számára is kifizetődő volt, akik a Preventive Veterinary Medicine című szaklapban márciusban közzétett költség-haszon elemzés szerint újraindították a brojlercsirkék termelését. Az Egyesült Államok pedig továbbra is fogadja a kínai baromfitermékeket, ami azt mutatja, hogy a kereskedelmi akadályok nem leküzdhetetlenek. A vakcinák az állatjólét javát is szolgálják azáltal, hogy csökkentik az állományok selejtezésének szükségességét - tette hozzá Chen, aki "határozottan" javasolja a baromfi H5 törzsek elleni vakcinázását.

Azonban a most Európában lévő H5N1 vírustörzs ellen nehéz lehet vakcinákkal védekezni, mivel számos állatfajt, köztük kacsákat is megfertőz, míg a H7N9 elsősorban a csirkéknél okoz problémát - mondja Webby. Az elszórtan megjelenő fertőzéseknél pedig gazdaságosabb a selejtezés, mint a vakcinázás.

Fotó: Tóth-Gál Enikő
Azonban a súlyosan érintett Franciaországban megkezdődtek a vakcinakísérletek. Két vakcinát tesztelnek hízott májukért nevelt kacsákon. Guérin szerint a madárinfluenzát hordozó kacsák a "végső rezervoár", mivel akár 15 napig is terjeszthetik a vírust, mielőtt tüneteket mutatnának. A kísérletek során a madarakat a gazdaságokban oltják be, majd laboratóriumban teszik ki őket a vírusnak. A cél az, hogy csökkentsék a keringő vírus mennyiségét, és így megvédjék a többi baromfifélét.

A mostani járvány azért jelenthet változást, mert a vírus számos vadon élő madárfajban terjed. Ha az Egyesült Államokban is járványossá válik, akkor a kutatók szerint szükségessé válhat a vakcinázás. Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma módosítja a meglévő vakcinákat, és újakat tesztel a jelenlegi H5N1 törzs ellen.

Forrás: 
Science

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A héten 109 településen irtják a szúnyogokat

A héten a tervek szerint 13 megye 109 településen irtják a szúnyogokat - tájékoztatta a program végrehajtásáért felelős Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) hétfőn az MTI-t.

Gümőkóros teheneket találtak Magyarországon

Gümőkór-fertőzöttséget igazoltak a hatósági vizsgálatok 2022 májusában egy Csongrád-Csanád megyei szarvasmarha-állományban. Az esetre a telepen elvégzett ellenőrző vizsgálat derített fényt. Az érintett telepen forgalmi korlátozást rendelt el az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság; jelenleg a fertőzés eredetét vizsgálják a szakemberek.

Piros lé karajáron

A hazai sertéstermelők panaszkodnak az emelkedő költségekre, az alacsony átvételi árakra, és arra is, hogy a külföldről érkező importhús leszorítja az árakat. Ez vásárlóként még akár jó is lehet, ha az ember nem fut bele olyan húsba, amiből a sütés végére jóformán semmi sem marad.

Két kanadai rókában megerősítették a madárinfluenzát

Kanadában először fordult elő magas patogenitású madárinfluenza-vírus emlősökben – adta hírül a wattpoultry.com. A vírust két vörösróka kölyökben találták meg.

Milyen tartalékok vannak a magyar gyepekben?

A következő KAP-ciklusban sokkal nagyobb hangsúlyt kap az ökológiai szemléletű gazdálkodás az Európai Unióban. Nálunk elhanyagolt terület volt eddig a gyepgazdálkodás és a rajta levő állattenyésztés, ami vélhetően épp az uniós elvárások miatt új lendületet kaphat.

A jobb idővel a paraziták is aktívabbak

A kullancsok nemcsak az emberre, de társállatainkra is sokféle veszélyt jelentenek. Egy új kutatásból kiderült, hogy hazánkban a kutyákról gyűjtött kullancsok közül több veszélyes kórokozókat hordoz. Vérszívásuk során anaplazmózist, babéziózist vagy Lyme-kórt okozó kórokozókkal fertőzhetnek, és előfordulhat az is, hogy rövid időn belül többféle kórokozó jut az állatba.

Madarakról és fákról a botanikus kertben

Több mint ötszázan vettek részt a Madarak és Fák Napja alkalmából pénteken, a Nyíregyházi Egyetem Tuzson János Botanikus Kertjében rendezett programon. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület valamint a NYÍRERDŐ Zrt. Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskola két év kényszerszünet után tartotta meg ismét az évtizedes múltra visszatekintő rendezvényt.

Hiánycikk lehet a tojás a briteknél

A brit tojástermelők azzal riogatják az ország fogyasztóit, hogyha a kiskereskedelmi láncok nem hajlandóak kompenzálni a termelési költségek emelkedését, akkor veszélybe kerülhet a tojásellátás. Már korábban is kérték a kiskereskedőket, hogy a tojástermeléshez szükséges takarmányok és energia drágulása miatt legalább 40 pennyvel emeljék az egy tucatos kiszerelésű tojás árát.

Beporzók napja 2.: nemcsak a méhekről szól

2018 óta március 10-e a beporzók napja. Ezen a napon nemcsak a házi méhekre és a méhalkatúakra hívjuk fel a figyelmet, hanem minden olyan élőlényre, amelynek szerepe van a növények megporzásában, hiszen a termesztett növények kétharmadát, az élelmiszereinknek pedig egyharmadát köszönhetjük nekik.

Az emberbe átültetett sertésszív fertőzött volt

Az év elején az 57 éves David Bennet történelmet írt, amikor ő lett az első ember, aki sertésszívet kapott transzplantáció során. Bár az eljárás sikeres volt, Bennet nem élt túl sokáig, két hónap után elhunyt. Most a halála okát feltáró vizsgálatok kiderítették, hogy az átültetett szív sertésvírusfertőzéssel volt fertőzött, ez vezethetett Bennet halálához - számolt be az MIT Technology Review.