Back to top

Súlyos a madárinfluenza helyzet: már Európában is felmerült a vakcinázás

Olyan sok baromfit kellett elpusztítani a madárinfluenza miatt, hogy néhány ország elindította a vakcinakutatást annak ellenére, hogy nem hozható kereskedelmi forgalomba az oltott állatok húsa, illetve közegészségügyi kockázata is lehet.

Fotó: mmg archív
A franciaországi helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy márciusban volt olyan gazda, akihez egyszerűen nem jutottak el az állatorvos-csoportok, akik a fertőzött állományok kíméletes elpusztítását végezték. Ehelyett azt a tanácsot kapta, hogy kapcsolja ki a szellőző rendszert, aminek következtében a madarak hősokk következtében pusztultak el több óra alatt.

A súlyosan fertőző H5N1 variáns több országban is rekord mennyiségű kényszervágáshoz vezetett. Csak Franciaországban 2021 decembere óta több, mint 16 millió szárnyast kellett megsemmisíteni.

Ennek költsége pedig 150 millió eurónál is több volt (kb. 57 milliárd forint). Ezért Franciaország és Hollandia, melyet szintén súlyosan érintett a járvány, úgy döntöttek, hogy a korábban tabunak számító vakcinázást választják - írja a Science.

Miközben a francia miniszterek és a többi EU-s ország tárgyalnak a lehetőségekről, addig a holland tudósok már el is kezdték az első vizsgálatokat csirkék vakcinázásával. Franciaország délnyugati részén pedig május közepén kezdenek kacsákat oltani egy frissen kifejlesztett oltóanyaggal. Októberben az Állategészségügyi Világszervezetnél tárgyalások kezdődnek a befektetőkkel arról, hogy csökkentsék a nemzetközi gátakat a vakcinázott baromfihús kereskedelmét érintően.

Jelenleg sok ország nem engedi be az ilyen szállítmányokat. Ennek oka az a bizonytalanság, hogy nem egyértelmű: ahol oltott madarak vannak, ott sikerült-e felszámolni a betegséget.

Az influenza szakértők aggódnak, hogy a vakcina nem fogja teljesen megszüntetni a járványokat, vagy épp hosszú távon növeli annak rizikóját, hogy a madárinfluenza embert is képes lesz fertőzni. Ráadásul az oltóanyagok kifejlesztése és beadása is drága.

Pontosan emiatt a vakcinázás csak a legutolsó lehetőség, erősítette meg Jean-Luc Guérin a Toulouse-i Nemzeti Állatorvosi Iskolájának madárpatológusa. Korábban már felmerült, hogy az USA is ehhez az eszközhöz nyúl, ám egyelőre ott is megfigyelik a helyzetet, és bíznak benne, hogy a selejtezésekkel sikerült kordában tartani a betegséget.

Azokon a helyeken, ahol a madárinfluenza rendkívül fertőző új törzse elharapódzott, a védőoltás "valóban hatalmas változást hozhat" - mondja Richard Webby, a St. Jude Children’s Research Hospital virológusa, aki a madarak és más állatok influenzáját tanulmányozza. Hosszú távon a kutatók szerint a H5N1 vírussal való együttéléshez nem csak vakcinákra, hanem a sűrű európai baromfiüzemek átalakítására is szükség lehet.

Ázsiában 3 évtizede egyre több madárinfluenza-törzs jelenik meg. A jelenlegi H5N1 törzs 2021-ben érkezett Európába. Januárban mutatták ki először az Egyesült Államokban, és azóta is folyamatosan terjed.

Egyes kutatók aggódnak amiatt, hogy ha nem körültekintően történik a vakcinázás, lehetővé teszi a H5N1 fennmaradását és további keveredését a vadon élő madarak közt cirkuláló törzsekkel. Ezzel pedig nő a kockázata, hogy további mutációk lévén az emberek között is megjelenhet a betegség.

Webby szerint az Európai Unió és az Egyesült Államok számára a kockázat, bár még mindig alacsony, mégis az eddigi legmagasabb a H5N1 25 évvel ezelőtti megjelenése óta. "Tényleg nem akarjuk, hogy ez a vírus a baromfifarmokon lappangjon" - teszi hozzá Adel Talaat, a madisoni Wisconsini Egyetem fertőző betegségekkel foglalkozó szakértője.

Biztató jel, hogy a vakcinák csökkentették a közelmúltbeli járványok hatását, legalábbis Kínában. Az ország 2017-ben kezdte meg a baromfik kötelező oltását a H7N9-es törzs ellen, amely képes volt átterjedni az emberekre. Az oltás csökkentette a vírus előfordulását a baromfikban, és az emberi fertőzések száma nullára csökkent. Ezt a teljesítményt "mindenhol meg lehetne ismételni" - mondja Hualan Chen virológus, aki a vakcinákat kifejlesztette a Harbini Állatorvosi Kutatóintézetben.

A kampány a kínai gazdák számára is kifizetődő volt, akik a Preventive Veterinary Medicine című szaklapban márciusban közzétett költség-haszon elemzés szerint újraindították a brojlercsirkék termelését. Az Egyesült Államok pedig továbbra is fogadja a kínai baromfitermékeket, ami azt mutatja, hogy a kereskedelmi akadályok nem leküzdhetetlenek. A vakcinák az állatjólét javát is szolgálják azáltal, hogy csökkentik az állományok selejtezésének szükségességét - tette hozzá Chen, aki "határozottan" javasolja a baromfi H5 törzsek elleni vakcinázását.

Azonban a most Európában lévő H5N1 vírustörzs ellen nehéz lehet vakcinákkal védekezni, mivel számos állatfajt, köztük kacsákat is megfertőz, míg a H7N9 elsősorban a csirkéknél okoz problémát - mondja Webby. Az elszórtan megjelenő fertőzéseknél pedig gazdaságosabb a selejtezés, mint a vakcinázás.

Fotó: Tóth-Gál Enikő
Azonban a súlyosan érintett Franciaországban megkezdődtek a vakcinakísérletek. Két vakcinát tesztelnek hízott májukért nevelt kacsákon. Guérin szerint a madárinfluenzát hordozó kacsák a "végső rezervoár", mivel akár 15 napig is terjeszthetik a vírust, mielőtt tüneteket mutatnának. A kísérletek során a madarakat a gazdaságokban oltják be, majd laboratóriumban teszik ki őket a vírusnak. A cél az, hogy csökkentsék a keringő vírus mennyiségét, és így megvédjék a többi baromfifélét.

A mostani járvány azért jelenthet változást, mert a vírus számos vadon élő madárfajban terjed. Ha az Egyesült Államokban is járványossá válik, akkor a kutatók szerint szükségessé válhat a vakcinázás. Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma módosítja a meglévő vakcinákat, és újakat tesztel a jelenlegi H5N1 törzs ellen.

Forrás: 
Science

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Luxuskocsik kárpitja struccbőrből - kéknyakú strucctenyésztővel beszélgettünk

A strucc bőrét a krokodilbőr kategóriába sorolják, melyből luxustermékek készülnek, emellett a húsa is prémium minőségű. A kéknyakú struccot választotta gazdálkodása alapjául Nemes Fédra és Müller Gábor, akik tenyésztési és hízlalási céllal tartják az óriás madarakat.

Ki legyen 2023-ban az év madara?

Sok éve választunk év élőlényét több kategóriában. Az állatok közül általában az egyes rendszertani osztályok három fajára voksolhatunk. A versenyt meghirdető egyesületek és társaságok célja, hogy minél többen megismerjék ezeket a fajokat, képet kapjanak élőhelyükről, táplálkozásukról, ökológiában betöltött szerepükről, megtudják, hogy mit tehetnek a védelmükben.

Elkeltek a húsmarhák a NAV árverésén

35 millió forintért keltek el azok a húsmarhák, amelyekre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elektronikus árverésén lehetett június 24. és 28. között licitálni.

Csak a professzionális mezőgazdaságnak van jövője

Ahogy az erőszakos téeszesítés, úgy a termelőszövetkezetek rendszerváltás utáni erőltetett felszámolása is a hazai szakpolitika hibája volt. Hosszú távon csak a tőkeerős és szakmailag felvértezett gazdasági társaságok életképesek a magyar agráriumban – mondta Horváth Gábor, a társas agrárvállalkozásokat tömörítő MOSZ főtitkára, akivel az idén száz éves Szövetkezeti Világnap alkalmából beszélgettünk.

Aktuálisabb, mint valaha - tankolási rendszerek a Bábolnai Gazdanapokon

Aratás közben nem járkálhat el tankolni a kombájn – ezzel minden gazdálkodó tisztában van. A hatósági áras, korlátozottan hozzáférhető üzemanyag komoly kihívás elé állíthatja a mezőgazdaságot, aki pedig nem szeretne emiatt hátrányba kerülni, az tárolókapacitást fejleszt. A 35. Bábolnai Gazdanapokon szeptember 8-10. között erre is találhat megoldást.

Növekszik a kereslet a huculokra - Gyepkezelés és génmegőrzés egyben

Az Aggteleki Nemzeti Parkba az 1980-as években kerültek hucul lovak, ahol ma már az ország első számú tenyészete található. A génmegőrzési feladatok mellett a Nemzeti Park Igazgatóság a védett gyepek megtartását, kezelését is a lovak legeltetésével oldja meg. A nemzeti parknál a közelmúltban zárult le több uniós támogatást élvező projekt is, ezek között volt a hucul ménes tartási körülményeit javító program.

Együttműködik a Talentis Agro Zrt és az Állatorvostudományi Egyetem

Az Állatorvostudományi Egyetem és a Talentis Agro Zrt. közötti együttműködési megállapodást írt alá június 29-én Budapesten Sótonyi Péter rektor és Makai Szabolcs vezérigazgató.

Kategóriájában harmadszorra minősült Európa legjobb állatkertjének a Nyíregyházi Állatpark

Harmadszorra minősült Európa legjobb állatkertjének a 250 és 500 ezer látogatószám közötti kategóriában a Nyíregyházi Állatpark az egyik független állatkerti szakértő felmérése szerint. Az elismeréssel járó díjat kedden adták át a sóstógyógyfürdői látványosságban.

Háromszáz kaptár elpusztítását rendelték el a hatóságok

Az ausztráliai Új-Dél-Wales területén három különböző birtokon találtak a varroa atkával fertőzött méhcsaládokat, mely korábban nem volt jelen a kontinensen. A hatóságok a védő- és megfigyelési zónák kijelölése mellett 300 kaptár elpusztítását rendelték el.

„Sült galamb” magyar fejlesztésű gasztroélmény

Szuvidált galambhús nagy mennyiségben és állandó minőségben: különleges termékkel találkozhatnak a magyar fogyasztók, és számos külföldi piacon is elérhető lehet a nemzetközi termékdíjjal elismert magyar fejlesztés. A gasztronómiai különlegesség ötletgazdáival, Nagy Maricával és Barabás Jánossal Halmos B. Ágnes beszélgetett, a Kistermelők Lapja főszerkesztője.