Súlyos a madárinfluenza helyzet: már Európában is felmerült a vakcinázás

A franciaországi helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy márciusban volt olyan gazda, akihez egyszerűen nem jutottak el az állatorvos-csoportok, akik a fertőzött állományok kíméletes elpusztítását végezték. Ehelyett azt a tanácsot kapta, hogy kapcsolja ki a szellőző rendszert, aminek következtében a madarak hősokk következtében pusztultak el több óra alatt.

Ennek költsége pedig 150 millió eurónál is több volt (kb. 57 milliárd forint). Ezért Franciaország és Hollandia, melyet szintén súlyosan érintett a járvány, úgy döntöttek, hogy a korábban tabunak számító vakcinázást választják - írja a Science.

Miközben a francia miniszterek és a többi EU-s ország tárgyalnak a lehetőségekről, addig a holland tudósok már el is kezdték az első vizsgálatokat csirkék vakcinázásával. Franciaország délnyugati részén pedig május közepén kezdenek kacsákat oltani egy frissen kifejlesztett oltóanyaggal. Októberben az Állategészségügyi Világszervezetnél tárgyalások kezdődnek a befektetőkkel arról, hogy csökkentsék a nemzetközi gátakat a vakcinázott baromfihús kereskedelmét érintően.

Jelenleg sok ország nem engedi be az ilyen szállítmányokat. Ennek oka az a bizonytalanság, hogy nem egyértelmű: ahol oltott madarak vannak, ott sikerült-e felszámolni a betegséget.

Pontosan emiatt a vakcinázás csak a legutolsó lehetőség, erősítette meg Jean-Luc Guérin a Toulouse-i Nemzeti Állatorvosi Iskolájának madárpatológusa. Korábban már felmerült, hogy az USA is ehhez az eszközhöz nyúl, ám egyelőre ott is megfigyelik a helyzetet, és bíznak benne, hogy a selejtezésekkel sikerült kordában tartani a betegséget.

Azokon a helyeken, ahol a madárinfluenza rendkívül fertőző új törzse elharapódzott, a védőoltás "valóban hatalmas változást hozhat" - mondja Richard Webby, a St. Jude Children’s Research Hospital virológusa, aki a madarak és más állatok influenzáját tanulmányozza. Hosszú távon a kutatók szerint a H5N1 vírussal való együttéléshez nem csak vakcinákra, hanem a sűrű európai baromfiüzemek átalakítására is szükség lehet.

Ázsiában 3 évtizede egyre több madárinfluenza-törzs jelenik meg. A jelenlegi H5N1 törzs 2021-ben érkezett Európába. Januárban mutatták ki először az Egyesült Államokban, és azóta is folyamatosan terjed.

Egyes kutatók aggódnak amiatt, hogy ha nem körültekintően történik a vakcinázás, lehetővé teszi a H5N1 fennmaradását és további keveredését a vadon élő madarak közt cirkuláló törzsekkel. Ezzel pedig nő a kockázata, hogy további mutációk lévén az emberek között is megjelenhet a betegség.

Webby szerint az Európai Unió és az Egyesült Államok számára a kockázat, bár még mindig alacsony, mégis az eddigi legmagasabb a H5N1 25 évvel ezelőtti megjelenése óta. "Tényleg nem akarjuk, hogy ez a vírus a baromfifarmokon lappangjon" - teszi hozzá Adel Talaat, a madisoni Wisconsini Egyetem fertőző betegségekkel foglalkozó szakértője.

Biztató jel, hogy a vakcinák csökkentették a közelmúltbeli járványok hatását, legalábbis Kínában. Az ország 2017-ben kezdte meg a baromfik kötelező oltását a H7N9-es törzs ellen, amely képes volt átterjedni az emberekre. Az oltás csökkentette a vírus előfordulását a baromfikban, és az emberi fertőzések száma nullára csökkent. Ezt a teljesítményt "mindenhol meg lehetne ismételni" - mondja Hualan Chen virológus, aki a vakcinákat kifejlesztette a Harbini Állatorvosi Kutatóintézetben.

A kampány a kínai gazdák számára is kifizetődő volt, akik a Preventive Veterinary Medicine című szaklapban márciusban közzétett költség-haszon elemzés szerint újraindították a brojlercsirkék termelését. Az Egyesült Államok pedig továbbra is fogadja a kínai baromfitermékeket, ami azt mutatja, hogy a kereskedelmi akadályok nem leküzdhetetlenek. A vakcinák az állatjólét javát is szolgálják azáltal, hogy csökkentik az állományok selejtezésének szükségességét - tette hozzá Chen, aki "határozottan" javasolja a baromfi H5 törzsek elleni vakcinázását.

Azonban a súlyosan érintett Franciaországban megkezdődtek a vakcinakísérletek. Két vakcinát tesztelnek hízott májukért nevelt kacsákon. Guérin szerint a madárinfluenzát hordozó kacsák a "végső rezervoár", mivel akár 15 napig is terjeszthetik a vírust, mielőtt tüneteket mutatnának. A kísérletek során a madarakat a gazdaságokban oltják be, majd laboratóriumban teszik ki őket a vírusnak. A cél az, hogy csökkentsék a keringő vírus mennyiségét, és így megvédjék a többi baromfifélét.

A mostani járvány azért jelenthet változást, mert a vírus számos vadon élő madárfajban terjed. Ha az Egyesült Államokban is járványossá válik, akkor a kutatók szerint szükségessé válhat a vakcinázás. Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma módosítja a meglévő vakcinákat, és újakat tesztel a jelenlegi H5N1 törzs ellen.