0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Súlyos a madárinfluenza helyzet: már Európában is felmerült a vakcinázás

Olyan sok baromfit kellett elpusztítani a madárinfluenza miatt, hogy néhány ország elindította a vakcinakutatást annak ellenére, hogy nem hozható kereskedelmi forgalomba az oltott állatok húsa, illetve közegészségügyi kockázata is lehet.

A franciaországi helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy márciusban volt olyan gazda, akihez egyszerűen nem jutottak el az állatorvos-csoportok, akik a fertőzött állományok kíméletes elpusztítását végezték. Ehelyett azt a tanácsot kapta, hogy kapcsolja ki a szellőző rendszert, aminek következtében a madarak hősokk következtében pusztultak el több óra alatt.

A súlyosan fertőző H5N1 variáns több országban is rekord mennyiségű kényszervágáshoz vezetett. Csak Franciaországban 2021 decembere óta több, mint 16 millió szárnyast kellett megsemmisíteni.

Ennek költsége pedig 150 millió eurónál is több volt (kb. 57 milliárd forint). Ezért Franciaország és Hollandia, melyet szintén súlyosan érintett a járvány, úgy döntöttek, hogy a korábban tabunak számító vakcinázást választják – írja a Science.

Miközben a francia miniszterek és a többi EU-s ország tárgyalnak a lehetőségekről, addig a holland tudósok már el is kezdték az első vizsgálatokat csirkék vakcinázásával. Franciaország délnyugati részén pedig május közepén kezdenek kacsákat oltani egy frissen kifejlesztett oltóanyaggal. Októberben az Állategészségügyi Világszervezetnél tárgyalások kezdődnek a befektetőkkel arról, hogy csökkentsék a nemzetközi gátakat a vakcinázott baromfihús kereskedelmét érintően.

Jelenleg sok ország nem engedi be az ilyen szállítmányokat. Ennek oka az a bizonytalanság, hogy nem egyértelmű: ahol oltott madarak vannak, ott sikerült-e felszámolni a betegséget.

Az influenza szakértők aggódnak, hogy a vakcina nem fogja teljesen megszüntetni a járványokat, vagy épp hosszú távon növeli annak rizikóját, hogy a madárinfluenza embert is képes lesz fertőzni. Ráadásul az oltóanyagok kifejlesztése és beadása is drága.

Pontosan emiatt a vakcinázás csak a legutolsó lehetőség, erősítette meg Jean-Luc Guérin a Toulouse-i Nemzeti Állatorvosi Iskolájának madárpatológusa. Korábban már felmerült, hogy az USA is ehhez az eszközhöz nyúl, ám egyelőre ott is megfigyelik a helyzetet, és bíznak benne, hogy a selejtezésekkel sikerült kordában tartani a betegséget.

Azokon a helyeken, ahol a madárinfluenza rendkívül fertőző új törzse elharapódzott, a védőoltás „valóban hatalmas változást hozhat” – mondja Richard Webby, a St. Jude Children’s Research Hospital virológusa, aki a madarak és más állatok influenzáját tanulmányozza. Hosszú távon a kutatók szerint a H5N1 vírussal való együttéléshez nem csak vakcinákra, hanem a sűrű európai baromfiüzemek átalakítására is szükség lehet.

Ázsiában 3 évtizede egyre több madárinfluenza-törzs jelenik meg. A jelenlegi H5N1 törzs 2021-ben érkezett Európába. Januárban mutatták ki először az Egyesült Államokban, és azóta is folyamatosan terjed.

Egyes kutatók aggódnak amiatt, hogy ha nem körültekintően történik a vakcinázás, lehetővé teszi a H5N1 fennmaradását és további keveredését a vadon élő madarak közt cirkuláló törzsekkel. Ezzel pedig nő a kockázata, hogy további mutációk lévén az emberek között is megjelenhet a betegség.

Webby szerint az Európai Unió és az Egyesült Államok számára a kockázat, bár még mindig alacsony, mégis az eddigi legmagasabb a H5N1 25 évvel ezelőtti megjelenése óta. „Tényleg nem akarjuk, hogy ez a vírus a baromfifarmokon lappangjon” – teszi hozzá Adel Talaat, a madisoni Wisconsini Egyetem fertőző betegségekkel foglalkozó szakértője.

Biztató jel, hogy a vakcinák csökkentették a közelmúltbeli járványok hatását, legalábbis Kínában. Az ország 2017-ben kezdte meg a baromfik kötelező oltását a H7N9-es törzs ellen, amely képes volt átterjedni az emberekre. Az oltás csökkentette a vírus előfordulását a baromfikban, és az emberi fertőzések száma nullára csökkent. Ezt a teljesítményt „mindenhol meg lehetne ismételni” – mondja Hualan Chen virológus, aki a vakcinákat kifejlesztette a Harbini Állatorvosi Kutatóintézetben.

A kampány a kínai gazdák számára is kifizetődő volt, akik a Preventive Veterinary Medicine című szaklapban márciusban közzétett költség-haszon elemzés szerint újraindították a brojlercsirkék termelését. Az Egyesült Államok pedig továbbra is fogadja a kínai baromfitermékeket, ami azt mutatja, hogy a kereskedelmi akadályok nem leküzdhetetlenek. A vakcinák az állatjólét javát is szolgálják azáltal, hogy csökkentik az állományok selejtezésének szükségességét – tette hozzá Chen, aki „határozottan” javasolja a baromfi H5 törzsek elleni vakcinázását.

Azonban a most Európában lévő H5N1 vírustörzs ellen nehéz lehet vakcinákkal védekezni, mivel számos állatfajt, köztük kacsákat is megfertőz, míg a H7N9 elsősorban a csirkéknél okoz problémát – mondja Webby. Az elszórtan megjelenő fertőzéseknél pedig gazdaságosabb a selejtezés, mint a vakcinázás.

Azonban a súlyosan érintett Franciaországban megkezdődtek a vakcinakísérletek. Két vakcinát tesztelnek hízott májukért nevelt kacsákon. Guérin szerint a madárinfluenzát hordozó kacsák a „végső rezervoár”, mivel akár 15 napig is terjeszthetik a vírust, mielőtt tüneteket mutatnának. A kísérletek során a madarakat a gazdaságokban oltják be, majd laboratóriumban teszik ki őket a vírusnak. A cél az, hogy csökkentsék a keringő vírus mennyiségét, és így megvédjék a többi baromfifélét.

A mostani járvány azért jelenthet változást, mert a vírus számos vadon élő madárfajban terjed. Ha az Egyesült Államokban is járványossá válik, akkor a kutatók szerint szükségessé válhat a vakcinázás. Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma módosítja a meglévő vakcinákat, és újakat tesztel a jelenlegi H5N1 törzs ellen.

Forrás: Science