Back to top

A szőlő-bor ágazatban kezelhetők a klímaváltozás hatásai

A szőlészetre a legnagyobb hatást a klímaváltozás gyakorolja, annak következményeihez kell alkalmazkodnunk, értettek egyet a Keszthelyen rendezett Agrárakadémia előadói, de több jó módszer is létezik a káros hatások ellensúlyozására. A MATE és a Magyar Mezőgazdaság Kiadó rendezvénysorozatának negyedik állomásán kerekasztal-beszélgetésen boncolgatták a további részleteket.

A keszthelyi Georgikon Campus az idén ünnepli 225 éves születésnapját, de nem csak ezért jó helyszín egy szőlészeti tanácskozáshoz, mondta bevezetőjében Szabó Péter, a MATE Szőlészeti és Borászati Intézet keszthelyi oktatója. Keszthely három borvidék határán fekszik és az 1797-ben alapított cserszegtomaji szőlészeti telep azóta is meghatározó oktató és nemesítő műhely az ágazatban.

Fotó: Horváth Csilla

Győrffyné Jahnke Gizella Badacsonyban született kísérleti eredményeket ismertetett
Győrffyné Jahnke Gizella Badacsonyban született kísérleti eredményeket ismertetett
Fotó: Csatlós Norbert
A tudomány elsősorban konkrét gazdasági eredménnyel kecsegtető kutatásokkal tudja segíteni a szőlészeket, adta meg a választ az előadása címében feltett kérdésre Győrffyné Jahnke Gizella, és két példát is bemutatott a MATE Szőlészeti és Borászati Intézet Badacsonyi Kutatóállomásán nyert eredményekről.

A legnagyobb kihívás a szőlészetben és borászatban a klímaváltozás, aminek azért a káros hatásai mellett néhány előnye is van.

Északabbra tolódik a szőlőtermesztés határa, nálunk is biztonságosan beérnek a melegigényes, hosszú tenyészidejű szőlők.

Az Olasz rizlinget nagy területen termesztjük és néhány évtizede még a bizonytalan beérése volt a legnagyobb hibája, mára ez a probléma megoldódott.

A melegedő és egyre szárazabb tenyészidőszak azonban több hátrányos következménnyel jár. Romlik a savösszetétel és az aromakomponensek aránya, amire a csemegeszőlők még érzékenyebbek, mint a borszőlők.

Elveszik a fehérborok fajtajellege, savaik tompulnak, atipikus öregedés zajlik bennük.

A vízhiány miatt kevesebb a termés.

Ezeket a káros hatásokat egy eredetileg Svájcban kifejlesztett technológiai fogással lehet tompítani, amit Badacsonyban már több mint 10 éve vizsgálnak és eredményeik alapján megjelent az egyik legnagyobb hazai borászat gyakorlatában is.

A DMR módszer nagyon egyszerű, szüret előtt 2-3 héttel át kell vágni a termőhajtásokat, ettől a lomb hamar leszárad, a fürtök pedig betöppednek.

A látvány kissé ijesztő az elszáradt levelek miatt, de a fürtök szépen töppednek
A látvány kissé ijesztő az elszáradt levelek miatt, de a fürtök szépen töppednek
Fotó: Horváth Csilla
Természetesen a vízvesztés miatt kisebb lesz a termés mennyisége, de javul a cukor- és a savtartalom is. A 2012-től 2021-ig folytatott vizsgálatok során mérték a rothadási százalékot is, ami ugyancsak javul a fajták (Szürkebarát, Kéknyelű, Olasz rizling, Rózsakő, Cabernet sauvignon és Pinot noir) zöménél.

A kedvező hatások minden évjáratban érvényesültek, fajtánként eltérő arányban.

Egyetlen hátránya, hogy hosszú távon alkalmazva legyengülnek a tőkék, tehát mindig csak az ültetvény egy részén érdemes ezzel a módszerrel töppedése kényszeríteni a fürtöket.

Jól lehet alkalmazkodni a klímaváltozás hatásaihoz a klónszelekció eredményeivel is.

Badacsonyban 20 évig kísérték figyelemmel az Olasz rizling és a Szürkebarát különböző klónjait, ennek alapján ki lehet választani azokat, amelyek jól viselik a jelenlegi körülményeket.

Tarsoly Róbert a gépesítés és a növényvédelem kapcsolatára is kitért előadásában
Tarsoly Róbert a gépesítés és a növényvédelem kapcsolatára is kitért előadásában
Fotó: Csatlós Norbert
Tarsoly Róbert, a zalaszentgróti Dóka Éva Pincészet társtulajdonosa és szőlészeti vezetője az utóbbi évek növényvédelmi és technológiai problémái közül szemezgetett előadásában. A problémák sorában a klímaváltozás mellett a munkaerőhiányt és az utóbbi évek gazdasági bizonytalanságait és áremelkedéseit említette.

Zalában egyelőre nem a vízhiány okoz gondot, hanem főként a napégés, ami az egész országban veszélyezteti a szőlőt. Hatására nemcsak a termés lesz kevesebb, a borminőség is romlik.

Valószínű, hogy a napégés elkerülésére nem kell júliusban szépen lecsonkázni a szőlőt, már csak azért sem, mert mind több a jégeső.

Három éve július végén olyan súlyos kár ért egy 3 hektáros táblát, hogy összesen 5 tonna szőlőt lehetett leszedni róla, és azt sem dolgozták fel.

A pincészethez 24 hektár szőlő tartozik, aminek a munkáit már gépesíteni kell. Ezért előmetszőt használnak, ami azzal jár, hogy sok vesszőmaradvány akad fenn a drótokon, és több fertőzőanyag marad az ültetvényben, jobban kell figyelni a növényvédelemre. A szüretet vontatott szőlőkombájnnal végzik, aminek megvan az az előnye, hogy hajnali 4-től reggel 9-re végeznek a szedéssel és lehetőség van hideg erjesztésre.

Különösen az illatos fajtáknál nagy ennek a jelentősége, mert azokat hidegen kell héjon áztatni, hogy jól kioldódjanak az aromaanyagaik.

Viszont a gépi szüret után is fürtök, kacsok maradnak a tőkéken, ugyancsak növényvédelmi problémát okozva, például súlyosbíthatják a feketerothadás fertőzését.

A feketerothadás érésig fertőzhet
A feketerothadás érésig fertőzhet
Fotó: Horváth Csilla
A feketerothadás először teljesen ismeretlen volt számukra, és máig nagyon kevés engedélyezett gombaölő szer van ellene. Életciklusa eltér a lisztharmatétól és a peronoszpóráétól, érésig fertőzhet.

Zalában már ismert az aranyszínű sárgaság fitoplazma fertőzése, Lenti környékén találták meg hazánkban először 2013-ban. A Dóka Éva Pincészetnél is van zárlati terület, de

nagyon figyelnek rá, hogy azonosítsák a fitoplazmával fertőzött növényeket.

Szerencsére amit eddig laboratóriumba küldtek ellenőrzésre, mind sztolbur fitoplazma volt, aminek a tünetei gyakorlatilag megegyeznek a flavescence dorée tüneteivel. Azért kell nagyon óvatosnak lenni, mert ez a betegség nagyon gyorsan terjedhet és nem tudunk védekezni ellene, ki kell vágni az aranyszínű sárgasággal fertőzött tőkéket.

A klímaváltozás hatására egyenetlen a csapadékeloszlás, és a nagyobb mennyiségű esőtől a bogyók kirepednek, és jön a szürkerothadás, ami ellen ugyan vannak gombaölő szerek, mégis nehéz védekezni ilyenkor.

A kerekasztal-beszélgetésen az előadókon kívül Kovács Barnabás és Varga Zsuzsanna vett részt
A kerekasztal-beszélgetésen az előadókon kívül Kovács Barnabás és Varga Zsuzsanna vett részt
Fotó: Csatlós Norbert
A két előadóhoz Varga Zsuzsanna, a MATE Budai Campus Szőlészeti Tanszékének vezetője és Kovács Barnabás, a MATE Georgikon Campus munkatársa, biotermesztő csatlakozott a kerekasztal-beszélgetésen, amit Viniczai Sándor kollégánk, a Borászati Füzetek szerkesztője vezetett. Az első előadáshoz kapcsolódva a tanszékvezető elmondta, hogy a MATE berkein belül erősödött a kutatói háttér és az eredmények gyorsan bekerülnek az oktatásba, illetve a kutatók is tartanak előadásokat. A gyakorlat oldaláról is erősödött a Szőlészeti és Borászati Intézet, hiszen több campusról kapcsolódtak be munkatársak, így a precíziós gazdálkodással és az ökológiai termesztéssel is hozzáértő szakemberek foglalkoznak.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Díszes haszonkertek

Neves hazai és külföldi szakemberek közreműködésével rendezték meg a Díszes haszonkertek című, a várak, paloták, kastélyok, udvarházak és egyházi központok kertörökségének múltját és jövőjét körüljáró konferenciát a Várkert Bazárban.

A mézbogyó ígéretes fajtái

Írásunkban a nagyon korán szüretelhető szabadföldi gyümölcstermő növény, a loncfélék családjába tartozó mézbogyó fajtáinak jellemzőit mutatjuk be. A fajtavizsgálatokat egy szombathelyi magánkertben végezték a keszthelyi Georgikon Campus frissdiplomás kertészmérnökei.

Éjszakai pincetúrát szerveznek 47 pincészet boraival

Somló Fesztivál kulturális és családi programjaival kiegészülve rendezik meg az idei évtől a Somlói Éjszakai Pincetúrát, amely 30 helyszínen 47 pincészet boraival várja a vendégeket június közepén.

A sakál elterjedésének okairól beszélt a MATE kutatója

Az aranysakál, melyet nádi farkasként is szoktak emlegetni, hosszú évszázadok óta egy őshonos, alacsony létszámban, és sokszor alkalmi módon jelen lévő ragadozó volt Magyarországon. Az utóbbi évekre jellemző gyors elterjedésük miatt az állattartók és vadgazdálkodók részéről egyre gyakrabban hallani panaszos hangokat. Mit kell tudnunk erről a titokzatos fajról?

Csődöt jelentett a holland vállalat

Csődeljárás alá került a holland Codema Systems Group vállalat. Az ügyfélspecifikus kertészeti technológiai megoldások tervezésére, telepítésére és karbantartására szakosodott cégnek mintegy 140 alkalmazottja van.

Bölcs fákat mutatnak be

A Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége és a szlovák Narodny Trust tavaly indította el a Bölcs Fák – a történeti és gyűjteményes kertekben lévő matuzsálem fák megőrzése és vonzerejük növelése a zöld turizmus jegyében című kezdeményezését.  Közös munkájuk során támogatják az idős fák állapotának felmérését, a kiválasztott fák ápolását.  

Növényorvos a közterületen: vadgesztenye, dió, alma

Április 5-én kihelyeztük a csapdákat; Budapesten, Siklóson, Debrecenben, Maroslelén és Tanakajdon követjük a vadgesztenyelevél-aknázómoly rajzását. Már az első hetek számai is azt mutatták, hogy a hideg, szeles időjárás ellenére nagy intenzitással indultak meg a molyok. Április végén még nagyon eltérő fejlettségűek voltak a fák, remélem, hogy május elejére „összeérnek”, kiterülnek a leveleik, és indíthatjuk a permetezéseket.

Az idén is jár a támogatás a fűszerpaprika-vetőmagra

Az április 30-ig megvásárolt és saját területen elvetett fűszerpaprika-vetőmag árának 75%-a „visszaigényelhető”, a kérelmeket augusztus 5-ig kell benyújtani. A részleteket a Magyar Államkincstár közelmúltban megjelent közleménye tartalmazza.

Mitől bűzlik a fokhagyma-piac?

Brüsszelig mennek a spanyol fokhagyma-ágazat képviselői. Szerintük ugyanis a Kínából kvótán kívül és igen alacsony importvámokkal behozott fagyasztott fokhagymát valójában friss áruként adják el, és ezzel tönkreteszik az európai termelők piacát.

Még egy indok, amiért érdemes zöld leveles zöldségeket fogyasztani

A növényi táplálékban lévő antioxidánsoknak kulcsszerepe van az egészségünk megvédésében azzal, hogy megkötik a szabadgyököket a szervezetben. Nemrégiben az is kiderült, hogy az antioxidánsok szintje összefüggésben van a demencia kialakulásával.