Back to top

A szőlő-bor ágazatban kezelhetők a klímaváltozás hatásai

A szőlészetre a legnagyobb hatást a klímaváltozás gyakorolja, annak következményeihez kell alkalmazkodnunk, értettek egyet a Keszthelyen rendezett Agrárakadémia előadói, de több jó módszer is létezik a káros hatások ellensúlyozására. A MATE és a Magyar Mezőgazdaság Kiadó rendezvénysorozatának negyedik állomásán kerekasztal-beszélgetésen boncolgatták a további részleteket.

A keszthelyi Georgikon Campus az idén ünnepli 225 éves születésnapját, de nem csak ezért jó helyszín egy szőlészeti tanácskozáshoz, mondta bevezetőjében Szabó Péter, a MATE Szőlészeti és Borászati Intézet keszthelyi oktatója. Keszthely három borvidék határán fekszik és az 1797-ben alapított cserszegtomaji szőlészeti telep azóta is meghatározó oktató és nemesítő műhely az ágazatban.

Fotó: Horváth Csilla

Győrffyné Jahnke Gizella Badacsonyban született kísérleti eredményeket ismertetett
Győrffyné Jahnke Gizella Badacsonyban született kísérleti eredményeket ismertetett
Fotó: Csatlós Norbert
A tudomány elsősorban konkrét gazdasági eredménnyel kecsegtető kutatásokkal tudja segíteni a szőlészeket, adta meg a választ az előadása címében feltett kérdésre Győrffyné Jahnke Gizella, és két példát is bemutatott a MATE Szőlészeti és Borászati Intézet Badacsonyi Kutatóállomásán nyert eredményekről.

A legnagyobb kihívás a szőlészetben és borászatban a klímaváltozás, aminek azért a káros hatásai mellett néhány előnye is van.

Északabbra tolódik a szőlőtermesztés határa, nálunk is biztonságosan beérnek a melegigényes, hosszú tenyészidejű szőlők.

Az Olasz rizlinget nagy területen termesztjük és néhány évtizede még a bizonytalan beérése volt a legnagyobb hibája, mára ez a probléma megoldódott.

A melegedő és egyre szárazabb tenyészidőszak azonban több hátrányos következménnyel jár. Romlik a savösszetétel és az aromakomponensek aránya, amire a csemegeszőlők még érzékenyebbek, mint a borszőlők.

Elveszik a fehérborok fajtajellege, savaik tompulnak, atipikus öregedés zajlik bennük.

A vízhiány miatt kevesebb a termés.

Ezeket a káros hatásokat egy eredetileg Svájcban kifejlesztett technológiai fogással lehet tompítani, amit Badacsonyban már több mint 10 éve vizsgálnak és eredményeik alapján megjelent az egyik legnagyobb hazai borászat gyakorlatában is.

A DMR módszer nagyon egyszerű, szüret előtt 2-3 héttel át kell vágni a termőhajtásokat, ettől a lomb hamar leszárad, a fürtök pedig betöppednek.

A látvány kissé ijesztő az elszáradt levelek miatt, de a fürtök szépen töppednek
A látvány kissé ijesztő az elszáradt levelek miatt, de a fürtök szépen töppednek
Fotó: Horváth Csilla
Természetesen a vízvesztés miatt kisebb lesz a termés mennyisége, de javul a cukor- és a savtartalom is. A 2012-től 2021-ig folytatott vizsgálatok során mérték a rothadási százalékot is, ami ugyancsak javul a fajták (Szürkebarát, Kéknyelű, Olasz rizling, Rózsakő, Cabernet sauvignon és Pinot noir) zöménél.

A kedvező hatások minden évjáratban érvényesültek, fajtánként eltérő arányban.

Egyetlen hátránya, hogy hosszú távon alkalmazva legyengülnek a tőkék, tehát mindig csak az ültetvény egy részén érdemes ezzel a módszerrel töppedése kényszeríteni a fürtöket.

Jól lehet alkalmazkodni a klímaváltozás hatásaihoz a klónszelekció eredményeivel is.

Badacsonyban 20 évig kísérték figyelemmel az Olasz rizling és a Szürkebarát különböző klónjait, ennek alapján ki lehet választani azokat, amelyek jól viselik a jelenlegi körülményeket.

Tarsoly Róbert a gépesítés és a növényvédelem kapcsolatára is kitért előadásában
Tarsoly Róbert a gépesítés és a növényvédelem kapcsolatára is kitért előadásában
Fotó: Csatlós Norbert
Tarsoly Róbert, a zalaszentgróti Dóka Éva Pincészet társtulajdonosa és szőlészeti vezetője az utóbbi évek növényvédelmi és technológiai problémái közül szemezgetett előadásában. A problémák sorában a klímaváltozás mellett a munkaerőhiányt és az utóbbi évek gazdasági bizonytalanságait és áremelkedéseit említette.

Zalában egyelőre nem a vízhiány okoz gondot, hanem főként a napégés, ami az egész országban veszélyezteti a szőlőt. Hatására nemcsak a termés lesz kevesebb, a borminőség is romlik.

Valószínű, hogy a napégés elkerülésére nem kell júliusban szépen lecsonkázni a szőlőt, már csak azért sem, mert mind több a jégeső.

Három éve július végén olyan súlyos kár ért egy 3 hektáros táblát, hogy összesen 5 tonna szőlőt lehetett leszedni róla, és azt sem dolgozták fel.

A pincészethez 24 hektár szőlő tartozik, aminek a munkáit már gépesíteni kell. Ezért előmetszőt használnak, ami azzal jár, hogy sok vesszőmaradvány akad fenn a drótokon, és több fertőzőanyag marad az ültetvényben, jobban kell figyelni a növényvédelemre. A szüretet vontatott szőlőkombájnnal végzik, aminek megvan az az előnye, hogy hajnali 4-től reggel 9-re végeznek a szedéssel és lehetőség van hideg erjesztésre.

Különösen az illatos fajtáknál nagy ennek a jelentősége, mert azokat hidegen kell héjon áztatni, hogy jól kioldódjanak az aromaanyagaik.

Viszont a gépi szüret után is fürtök, kacsok maradnak a tőkéken, ugyancsak növényvédelmi problémát okozva, például súlyosbíthatják a feketerothadás fertőzését.

A feketerothadás érésig fertőzhet
A feketerothadás érésig fertőzhet
Fotó: Horváth Csilla
A feketerothadás először teljesen ismeretlen volt számukra, és máig nagyon kevés engedélyezett gombaölő szer van ellene. Életciklusa eltér a lisztharmatétól és a peronoszpóráétól, érésig fertőzhet.

Zalában már ismert az aranyszínű sárgaság fitoplazma fertőzése, Lenti környékén találták meg hazánkban először 2013-ban. A Dóka Éva Pincészetnél is van zárlati terület, de

nagyon figyelnek rá, hogy azonosítsák a fitoplazmával fertőzött növényeket.

Szerencsére amit eddig laboratóriumba küldtek ellenőrzésre, mind sztolbur fitoplazma volt, aminek a tünetei gyakorlatilag megegyeznek a flavescence dorée tüneteivel. Azért kell nagyon óvatosnak lenni, mert ez a betegség nagyon gyorsan terjedhet és nem tudunk védekezni ellene, ki kell vágni az aranyszínű sárgasággal fertőzött tőkéket.

A klímaváltozás hatására egyenetlen a csapadékeloszlás, és a nagyobb mennyiségű esőtől a bogyók kirepednek, és jön a szürkerothadás, ami ellen ugyan vannak gombaölő szerek, mégis nehéz védekezni ilyenkor.

A kerekasztal-beszélgetésen az előadókon kívül Kovács Barnabás és Varga Zsuzsanna vett részt
A kerekasztal-beszélgetésen az előadókon kívül Kovács Barnabás és Varga Zsuzsanna vett részt
Fotó: Csatlós Norbert
A két előadóhoz Varga Zsuzsanna, a MATE Budai Campus Szőlészeti Tanszékének vezetője és Kovács Barnabás, a MATE Georgikon Campus munkatársa, biotermesztő csatlakozott a kerekasztal-beszélgetésen, amit Viniczai Sándor kollégánk, a Borászati Füzetek szerkesztője vezetett. Az első előadáshoz kapcsolódva a tanszékvezető elmondta, hogy a MATE berkein belül erősödött a kutatói háttér és az eredmények gyorsan bekerülnek az oktatásba, illetve a kutatók is tartanak előadásokat. A gyakorlat oldaláról is erősödött a Szőlészeti és Borászati Intézet, hiszen több campusról kapcsolódtak be munkatársak, így a precíziós gazdálkodással és az ökológiai termesztéssel is hozzáértő szakemberek foglalkoznak.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Elektronikai forradalom: gombák válthatják a műanyagot

Az elektronikai hulladékok mennyisége világszerte nő, amire a gyártók sokszor rátesznek egy lapáttal a tervezhető avulással, és hogy úgy alkotják meg a készülékeket, hogy ha elromlanak jobban megérje újat venni, mint javítani… A gombák talán segíthetnek a problémán.

A krónikus rovarölőszer-hatás károsítja a méhek látását

Egy Rachel Parkinson és munkatársai által most közzétett tudományos cikk eddig nem alkalmazott, új vizsgálati módszerekkel gyarapítja a bizonyítékok sorát, hogy a neonikotinoidok hosszabb távon igenis káros hatással vannak a méhek látásán keresztül viselkedésükre, tájékozódásukra.

Másodvirágzás ősszel

Városi vadgesztenyefákon nem teljesen szokatlan, hogy ősszel néhány virágzatot látunk a száraz levelek mellett vagy a kopasz ágakon, az idén azonban több növényfajon is hasonló jelenség tapasztalható. Mi ennek az oka?

Egy pincészet, három borvidék

„Alkotás gondosság, alaposság, értékek, megőrzés, kitartás, szeretet, öröm, szépség, báj, egyszerűség, érzés, értelem, egyediség” – ezen irányelvek mentén hozta létre Zsirai Csaba a Zsirai Pincészetet, amit Zsirai Petra és Kata örökségül kapott édesapjuk elhalálozásával. Álmát lányai teljesítik be, amelyről és a pincészet mindennapjairól Zsirai Kata beszélgetett Viniczai Sándorral, a Borászati Füzetek felelős szerkesztőjével az MMG Direkt legutóbbi adásában.

A szántóföldi precíziós gazdálkodást népszerűsítették a Közép-Duna mentén

A precíziós gazdálkodás lehetőség: a gazdálkodás hatékonyságának növelésére, az inputanyagok optimális felhasználására, és mindezek eredményeként a vidék jövedelemtermelő képességének fokozására. A Bakodpusztai Gazdafórumon példákon keresztül és számokkal alátámasztva mutatták be a precíziós gazdálkodás előnyeit.

Tovább száguld az áremelkedések üteme is

Októberben a belföldi értékesítés árai 67,7, az exportértékesítéséi 28,4 százalékkal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban, az ipari termelői árak átlagosan 41,7 százalékkal nőttek. Az előző hónaphoz viszonyítva a belföldi értékesítés árai 6,8, az exportéi 2,1, az ipari termelői árak összességében pedig 3,7 százalékkal nőttek - jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Aszálycsillapítók: a jövő agrármenedzserei

A MATE és a Debreceni Egyetem vegyes csapata, az Aszálycsillapítók nyerték az idei Agrovirtus vetélkedőt. Az ágazat tehetséggondozó programjába összesen háromszáz agrárhallgató kapcsolódott be. Az első helyezett összeállítás egymillió, a második 500 ezer, a harmadikak pedig 300 ezer forintot nyert.

Ki fog sárgarépát tárolni?

Sárgarépa-termesztőknek szerveztek találkozót Zsombón, a Bálint család gazdaságában a Nunhems Hungary Kft., a BASF Hungaria Kft., a Seedplus Kft., a Koppert Hungária Kft., valamint a Carmeuse Hungária Kft. képviselői. A területbejáráson számos kérdés szóba került, a termesztett fajták, technológiai módszerek és termesztést segítő anyagok ismertetése mellett a kereskedelmi helyzetet is elemezték az előadók és a vendégek.

Törökországban is termálvízzel fűtenek

Miközben Európa-szerte sorra leállnak télre a zöldséghajtató üzemek a magas gázárak miatt, egyre több paradicsom érkezik Törökországból, mondta Fatih Kördemirci, a Kurt Group munkatársa.

GaLaBau 2022

A zöldfelületek és a szabad terek tervezésének, építésének, karbantartásának teljes körét lefedi Európa egyik legrangosabb szakkiállítása, a GaLaBau. A Magyar Kertépítők Országos Szövetsége által, a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezetével, a Magyar Tájépítészek Szövetségével és a Magyar Faápolók Egyesületével közösen szervezett őszi tanulmányúton részt vevő szakemberek a nürnbergi szakkiállítást is megtekintették.