Back to top

A szőlő-bor ágazatban kezelhetők a klímaváltozás hatásai

A szőlészetre a legnagyobb hatást a klímaváltozás gyakorolja, annak következményeihez kell alkalmazkodnunk, értettek egyet a Keszthelyen rendezett Agrárakadémia előadói, de több jó módszer is létezik a káros hatások ellensúlyozására. A MATE és a Magyar Mezőgazdaság Kiadó rendezvénysorozatának negyedik állomásán kerekasztal-beszélgetésen boncolgatták a további részleteket.

A keszthelyi Georgikon Campus az idén ünnepli 225 éves születésnapját, de nem csak ezért jó helyszín egy szőlészeti tanácskozáshoz, mondta bevezetőjében Szabó Péter, a MATE Szőlészeti és Borászati Intézet keszthelyi oktatója. Keszthely három borvidék határán fekszik és az 1797-ben alapított cserszegtomaji szőlészeti telep azóta is meghatározó oktató és nemesítő műhely az ágazatban.

Fotó: Horváth Csilla

Győrffyné Jahnke Gizella Badacsonyban született kísérleti eredményeket ismertetett
Győrffyné Jahnke Gizella Badacsonyban született kísérleti eredményeket ismertetett
Fotó: Csatlós Norbert
A tudomány elsősorban konkrét gazdasági eredménnyel kecsegtető kutatásokkal tudja segíteni a szőlészeket, adta meg a választ az előadása címében feltett kérdésre Győrffyné Jahnke Gizella, és két példát is bemutatott a MATE Szőlészeti és Borászati Intézet Badacsonyi Kutatóállomásán nyert eredményekről.

A legnagyobb kihívás a szőlészetben és borászatban a klímaváltozás, aminek azért a káros hatásai mellett néhány előnye is van.

Északabbra tolódik a szőlőtermesztés határa, nálunk is biztonságosan beérnek a melegigényes, hosszú tenyészidejű szőlők.

Az Olasz rizlinget nagy területen termesztjük és néhány évtizede még a bizonytalan beérése volt a legnagyobb hibája, mára ez a probléma megoldódott.

A melegedő és egyre szárazabb tenyészidőszak azonban több hátrányos következménnyel jár. Romlik a savösszetétel és az aromakomponensek aránya, amire a csemegeszőlők még érzékenyebbek, mint a borszőlők.

Elveszik a fehérborok fajtajellege, savaik tompulnak, atipikus öregedés zajlik bennük.

A vízhiány miatt kevesebb a termés.

Ezeket a káros hatásokat egy eredetileg Svájcban kifejlesztett technológiai fogással lehet tompítani, amit Badacsonyban már több mint 10 éve vizsgálnak és eredményeik alapján megjelent az egyik legnagyobb hazai borászat gyakorlatában is.

A DMR módszer nagyon egyszerű, szüret előtt 2-3 héttel át kell vágni a termőhajtásokat, ettől a lomb hamar leszárad, a fürtök pedig betöppednek.

A látvány kissé ijesztő az elszáradt levelek miatt, de a fürtök szépen töppednek
A látvány kissé ijesztő az elszáradt levelek miatt, de a fürtök szépen töppednek
Fotó: Horváth Csilla
Természetesen a vízvesztés miatt kisebb lesz a termés mennyisége, de javul a cukor- és a savtartalom is. A 2012-től 2021-ig folytatott vizsgálatok során mérték a rothadási százalékot is, ami ugyancsak javul a fajták (Szürkebarát, Kéknyelű, Olasz rizling, Rózsakő, Cabernet sauvignon és Pinot noir) zöménél.

A kedvező hatások minden évjáratban érvényesültek, fajtánként eltérő arányban.

Egyetlen hátránya, hogy hosszú távon alkalmazva legyengülnek a tőkék, tehát mindig csak az ültetvény egy részén érdemes ezzel a módszerrel töppedése kényszeríteni a fürtöket.

Jól lehet alkalmazkodni a klímaváltozás hatásaihoz a klónszelekció eredményeivel is.

Badacsonyban 20 évig kísérték figyelemmel az Olasz rizling és a Szürkebarát különböző klónjait, ennek alapján ki lehet választani azokat, amelyek jól viselik a jelenlegi körülményeket.

Tarsoly Róbert a gépesítés és a növényvédelem kapcsolatára is kitért előadásában
Tarsoly Róbert a gépesítés és a növényvédelem kapcsolatára is kitért előadásában
Fotó: Csatlós Norbert
Tarsoly Róbert, a zalaszentgróti Dóka Éva Pincészet társtulajdonosa és szőlészeti vezetője az utóbbi évek növényvédelmi és technológiai problémái közül szemezgetett előadásában. A problémák sorában a klímaváltozás mellett a munkaerőhiányt és az utóbbi évek gazdasági bizonytalanságait és áremelkedéseit említette.

Zalában egyelőre nem a vízhiány okoz gondot, hanem főként a napégés, ami az egész országban veszélyezteti a szőlőt. Hatására nemcsak a termés lesz kevesebb, a borminőség is romlik.

Valószínű, hogy a napégés elkerülésére nem kell júliusban szépen lecsonkázni a szőlőt, már csak azért sem, mert mind több a jégeső.

Három éve július végén olyan súlyos kár ért egy 3 hektáros táblát, hogy összesen 5 tonna szőlőt lehetett leszedni róla, és azt sem dolgozták fel.

A pincészethez 24 hektár szőlő tartozik, aminek a munkáit már gépesíteni kell. Ezért előmetszőt használnak, ami azzal jár, hogy sok vesszőmaradvány akad fenn a drótokon, és több fertőzőanyag marad az ültetvényben, jobban kell figyelni a növényvédelemre. A szüretet vontatott szőlőkombájnnal végzik, aminek megvan az az előnye, hogy hajnali 4-től reggel 9-re végeznek a szedéssel és lehetőség van hideg erjesztésre.

Különösen az illatos fajtáknál nagy ennek a jelentősége, mert azokat hidegen kell héjon áztatni, hogy jól kioldódjanak az aromaanyagaik.

Viszont a gépi szüret után is fürtök, kacsok maradnak a tőkéken, ugyancsak növényvédelmi problémát okozva, például súlyosbíthatják a feketerothadás fertőzését.

A feketerothadás érésig fertőzhet
A feketerothadás érésig fertőzhet
Fotó: Horváth Csilla
A feketerothadás először teljesen ismeretlen volt számukra, és máig nagyon kevés engedélyezett gombaölő szer van ellene. Életciklusa eltér a lisztharmatétól és a peronoszpóráétól, érésig fertőzhet.

Zalában már ismert az aranyszínű sárgaság fitoplazma fertőzése, Lenti környékén találták meg hazánkban először 2013-ban. A Dóka Éva Pincészetnél is van zárlati terület, de

nagyon figyelnek rá, hogy azonosítsák a fitoplazmával fertőzött növényeket.

Szerencsére amit eddig laboratóriumba küldtek ellenőrzésre, mind sztolbur fitoplazma volt, aminek a tünetei gyakorlatilag megegyeznek a flavescence dorée tüneteivel. Azért kell nagyon óvatosnak lenni, mert ez a betegség nagyon gyorsan terjedhet és nem tudunk védekezni ellene, ki kell vágni az aranyszínű sárgasággal fertőzött tőkéket.

A klímaváltozás hatására egyenetlen a csapadékeloszlás, és a nagyobb mennyiségű esőtől a bogyók kirepednek, és jön a szürkerothadás, ami ellen ugyan vannak gombaölő szerek, mégis nehéz védekezni ilyenkor.

A kerekasztal-beszélgetésen az előadókon kívül Kovács Barnabás és Varga Zsuzsanna vett részt
A kerekasztal-beszélgetésen az előadókon kívül Kovács Barnabás és Varga Zsuzsanna vett részt
Fotó: Csatlós Norbert
A két előadóhoz Varga Zsuzsanna, a MATE Budai Campus Szőlészeti Tanszékének vezetője és Kovács Barnabás, a MATE Georgikon Campus munkatársa, biotermesztő csatlakozott a kerekasztal-beszélgetésen, amit Viniczai Sándor kollégánk, a Borászati Füzetek szerkesztője vezetett. Az első előadáshoz kapcsolódva a tanszékvezető elmondta, hogy a MATE berkein belül erősödött a kutatói háttér és az eredmények gyorsan bekerülnek az oktatásba, illetve a kutatók is tartanak előadásokat. A gyakorlat oldaláról is erősödött a Szőlészeti és Borászati Intézet, hiszen több campusról kapcsolódtak be munkatársak, így a precíziós gazdálkodással és az ökológiai termesztéssel is hozzáértő szakemberek foglalkoznak.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ismeretterjesztés közérthető tudományossággal - Dr. Pepó Péter, Adorján János-díjas professzor

Az agrárszakma jeles képviselői körében meghitt ünnepségen vette át az idei Adorján János-díjat Dr. Pepó Péter, a Debreceni Egyetem tanára az MTA doktora, Dr. Gyuricza Csabától a MATE rektorától, Sári Enikőtől, a Magyar Mezőgazdaság Kft. ügyvezető igazgatójától, Bárdos B. Edittől, a Magyar Mezőgazdaság főszerkesztőjétől, és Hájos László senior főszerkesztőtől a Gödöllői Királyi Kastélyban.

A szőlő-bor ágazat támogatásának lehetőségei

A Közös Agrárpolitika reformja a szőlő-bor ágazat számára a 2009-es pénzügyi év óta elérhető nemzeti támogatásokat is érinti. Magyarország továbbra is évi 27,94 millió eurót használhat ilyen célra 2027-ig. A jogszabályok lehetővé teszik a rugalmas átmenetet a Nemzeti Támogatási Programból a Stratégiai Tervbe.

A Digitális Bemutató Gazdaságokon is múlik a jövő agráriumának sikere

Újabb tizenöt agrárinnovációt alkalmazó gazdálkodó nyerte el a Digitális Agrárakadémia konzorciuma által alapított Digitális Bemutató Gazdaság Díjat.

Egy év a kürti borászatban

A szőlő már a hordókban érik, amikor Sütő Zsolt kürti borászt arra kérem, hogy értékelje a 2022-es évet. Zsolt villamosmérnök, de már húsz éve vállalkozásszerűen bort készít. Tizenkét hektáron gazdálkodik természethűen, amiből 5 hektár fejművelésű tőkés szőlő. Borászatában, a Strekov1075-ben saját területein termett biominőségű szőlőt dolgoz fel.

Az illatos Tramini és értékes utódai

Sok kedvező tulajdonsága miatt magyar szőlőnemesítők is használták keresztezéseikhez a Piros traminit. A fajta átadta utódaiba a jó cukorgyűjtő hajlamot, a fagytűrést, a termékenységet és a korai érést. Három államilag elismert fehérborszőlő született ezekből a keresztezésekből, mindegyik zamatos minőségi bort ad.

Csökkent a kiskereskedelemben az élelmiszerek forgalma

Októberben 0,6 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt az egy évvel korábbihoz képest - közölte hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Fenntarthatóság az almatermesztésben

Hetven országból érkezett tizenhatezer látogatóval zárta háromnapos rendezvénysorozatát a 12. Interpoma kiállítás Bolzanóban. Négy év kihagyás után került sor a nemzetközi találkozóra, és rekordot döntött a külföldi érdeklődés.

A fügekaktusz minden porcikáját hasznosítják Szicíliában

A fügekaktusz termése ehető, és nemcsak eredeti termőhelyén, Mexikóban és Dél-Amerikában fogyasztják, hanem szerte a világon. Szicíliában is régóta termesztik, és a jó minőség, nagy méret érdekében speciális termesztéstechnológiát fejlesztettek ki. A térségben hagyományosan likőrt, lekvárt és fügesajtot is készítenek belőle, az utóbbi időben pedig aszalványt is.

Milyen lesz 5 év múlva a vidéki turizmus?

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a Magyar Mezőgazdaság Kft. közös Agrárakadémia sorozatának ötödik állomása Gyöngyös volt. A Károly Róbert Campus-on az előadók és a fórum résztvevői vidéki turizmus kérdéseivel, lehetőségeivel foglalkoztak. Bár a fórumon elhangzott, hogy az ágazat sok tekintetben egyhelyben toporog, a témában jártas szakértők szerint öt év múlva már más képet mutat majd.

Évi 60 ezer tonna alma Dél-Tirolból

A caldarói Roen szövetkezetet hat éve hozta létre két több 50 éves dél-tiroli termelő és értékesítő szövetkezet és egy nagykereskedő. Az új cég évi 60 ezer tonna almát vesz át a tagjaitól és viszi piacra a VOG konzorciumon keresztül. Az Interpoma kiállítás Fenntarthatóság az első elnevezésű túráján jártunk az új hűtő- és csomagolóházban.