A szőlő-bor ágazatban kezelhetők a klímaváltozás hatásai

A keszthelyi Georgikon Campus az idén ünnepli 225 éves születésnapját, de nem csak ezért jó helyszín egy szőlészeti tanácskozáshoz, mondta bevezetőjében Szabó Péter, a MATE Szőlészeti és Borászati Intézet keszthelyi oktatója. Keszthely három borvidék határán fekszik és az 1797-ben alapított cserszegtomaji szőlészeti telep azóta is meghatározó oktató és nemesítő műhely az ágazatban.

A tudomány elsősorban konkrét gazdasági eredménnyel kecsegtető kutatásokkal tudja segíteni a szőlészeket, adta meg a választ az előadása címében feltett kérdésre Győrffyné Jahnke Gizella, és két példát is bemutatott a MATE Szőlészeti és Borászati Intézet Badacsonyi Kutatóállomásán nyert eredményekről.

A legnagyobb kihívás a szőlészetben és borászatban a klímaváltozás, aminek azért a káros hatásai mellett néhány előnye is van.

Az Olasz rizlinget nagy területen termesztjük és néhány évtizede még a bizonytalan beérése volt a legnagyobb hibája, mára ez a probléma megoldódott.

A melegedő és egyre szárazabb tenyészidőszak azonban több hátrányos következménnyel jár. Romlik a savösszetétel és az aromakomponensek aránya, amire a csemegeszőlők még érzékenyebbek, mint a borszőlők.

Elveszik a fehérborok fajtajellege, savaik tompulnak, atipikus öregedés zajlik bennük.

A vízhiány miatt kevesebb a termés.

Ezeket a káros hatásokat egy eredetileg Svájcban kifejlesztett technológiai fogással lehet tompítani, amit Badacsonyban már több mint 10 éve vizsgálnak és eredményeik alapján megjelent az egyik legnagyobb hazai borászat gyakorlatában is.

Természetesen a vízvesztés miatt kisebb lesz a termés mennyisége, de javul a cukor- és a savtartalom is. A 2012-től 2021-ig folytatott vizsgálatok során mérték a rothadási százalékot is, ami ugyancsak javul a fajták (Szürkebarát, Kéknyelű, Olasz rizling, Rózsakő, Cabernet sauvignon és Pinot noir) zöménél.

A kedvező hatások minden évjáratban érvényesültek, fajtánként eltérő arányban.

Egyetlen hátránya, hogy hosszú távon alkalmazva legyengülnek a tőkék, tehát mindig csak az ültetvény egy részén érdemes ezzel a módszerrel töppedése kényszeríteni a fürtöket.

Badacsonyban 20 évig kísérték figyelemmel az Olasz rizling és a Szürkebarát különböző klónjait, ennek alapján ki lehet választani azokat, amelyek jól viselik a jelenlegi körülményeket.

Tarsoly Róbert, a zalaszentgróti Dóka Éva Pincészet társtulajdonosa és szőlészeti vezetője az utóbbi évek növényvédelmi és technológiai problémái közül szemezgetett előadásában. A problémák sorában a klímaváltozás mellett a munkaerőhiányt és az utóbbi évek gazdasági bizonytalanságait és áremelkedéseit említette.

Zalában egyelőre nem a vízhiány okoz gondot, hanem főként a napégés, ami az egész országban veszélyezteti a szőlőt. Hatására nemcsak a termés lesz kevesebb, a borminőség is romlik.

Három éve július végén olyan súlyos kár ért egy 3 hektáros táblát, hogy összesen 5 tonna szőlőt lehetett leszedni róla, és azt sem dolgozták fel.

A pincészethez 24 hektár szőlő tartozik, aminek a munkáit már gépesíteni kell. Ezért előmetszőt használnak, ami azzal jár, hogy sok vesszőmaradvány akad fenn a drótokon, és több fertőzőanyag marad az ültetvényben, jobban kell figyelni a növényvédelemre. A szüretet vontatott szőlőkombájnnal végzik, aminek megvan az az előnye, hogy hajnali 4-től reggel 9-re végeznek a szedéssel és lehetőség van hideg erjesztésre.

Viszont a gépi szüret után is fürtök, kacsok maradnak a tőkéken, ugyancsak növényvédelmi problémát okozva, például súlyosbíthatják a feketerothadás fertőzését.

A feketerothadás először teljesen ismeretlen volt számukra, és máig nagyon kevés engedélyezett gombaölő szer van ellene. Életciklusa eltér a lisztharmatétól és a peronoszpóráétól, érésig fertőzhet.

Zalában már ismert az aranyszínű sárgaság fitoplazma fertőzése, Lenti környékén találták meg hazánkban először 2013-ban. A Dóka Éva Pincészetnél is van zárlati terület, de

nagyon figyelnek rá, hogy azonosítsák a fitoplazmával fertőzött növényeket.

Szerencsére amit eddig laboratóriumba küldtek ellenőrzésre, mind sztolbur fitoplazma volt, aminek a tünetei gyakorlatilag megegyeznek a flavescence dorée tüneteivel. Azért kell nagyon óvatosnak lenni, mert ez a betegség nagyon gyorsan terjedhet és nem tudunk védekezni ellene, ki kell vágni az aranyszínű sárgasággal fertőzött tőkéket.

A klímaváltozás hatására egyenetlen a csapadékeloszlás, és a nagyobb mennyiségű esőtől a bogyók kirepednek, és jön a szürkerothadás, ami ellen ugyan vannak gombaölő szerek, mégis nehéz védekezni ilyenkor.

A két előadóhoz Varga Zsuzsanna, a MATE Budai Campus Szőlészeti Tanszékének vezetője és Kovács Barnabás, a MATE Georgikon Campus munkatársa, biotermesztő csatlakozott a kerekasztal-beszélgetésen, amit Viniczai Sándor kollégánk, a Borászati Füzetek szerkesztője vezetett. Az első előadáshoz kapcsolódva a tanszékvezető elmondta, hogy a MATE berkein belül erősödött a kutatói háttér és az eredmények gyorsan bekerülnek az oktatásba, illetve a kutatók is tartanak előadásokat. A gyakorlat oldaláról is erősödött a Szőlészeti és Borászati Intézet, hiszen több campusról kapcsolódtak be munkatársak, így a precíziós gazdálkodással és az ökológiai termesztéssel is hozzáértő szakemberek foglalkoznak.