Back to top

Málnaszedő robotok az idénymunkások helyett

Egy brit vállalat robotokat fejlesztett ki bogyósgyümölcsök szedésére, hogy pótolja az erre szakosodott, a brexittel „elüldözött” idénymunkások hiányát. A 3D-kamerákat és más érzékelőket gépi tanulással létrehozott mesterséges intelligencia irányítja, így tudja megkülönböztetni az érett gyümölcsöket az éretlentől. Az emberi munkaerő mellett is használható robottal sokat lehet javítani a termelékenységen.

A fejlesztők hosszú távú célja az, hogy a robot naponta több mint 25 ezer szem málnát legyen képes leszedni. A gyakorlott munkások körülbelül 15 ezer bogyót tudnak leszedni a szokásos nyolc órás munkaidő alatt.

A vállalat két rendszert is kifejlesztett, amiket a szoftver algoritmusának és a robotkarok végére szerelt eszközök változtatásával különféle gyümölcsök betakarításához lehet adaptálni.

Az egyik rendszer egy függőleges begyűjtőgép, amit a növény magasságától függően lehet beállítani, a másik pedig egy vízszintes rendszer, ami többféle mezőgazdasági környezetben, növénysorokban is emberi felügyelet nélkül tud gyümölcsöt szedni.

Forrás: 
thecourier.co.uk/Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/18 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A szőlő nyári növényvédelme

A lisztharmat kórokozója a meleg nyári hónapokban tetemes károkat képes okozni, ilyenkor a betegség robbanásszerűen terjed, 25-28 °C-os hőmérsékleti optimum esetén a lappangási ideje (a fertőzéstől az első érzékelhető tünetek megjelenéséig tartó időszak) csak 5 nap. Nyáron a fertőzés következtében a levelek felszínén és fonákján lisztszerű bevonat keletkezik, amely később megbarnul.

Kezdhetők az őszi lemosópermetezések – növényvédelmi előrejelzés 39. hét

Érnek a gyümölcsök és a szőlő, így a betegségek elleni kémiai védekezésre már alig van lehetőség, pedig a több csapadék miatt erősen terjed néhány kórokozó. Az őszi lemosópermetezés 50%-os levélhullás elérésekor kezdhető. Ügyeljünk a poloskákra is, már keresik a telelőhelyet.

Sivatagból farm a napelemek árnyékában

Kína legnagyobb gojibogyó farmja a Góbi-sivatag szélén található. A létrejöttét az árnyékolást biztosító gigantikus napelempark tette lehetővé, ami egy informatikai vállalat beruházásaként valósult meg, 2000 hektáros területen.

Íriszgyűjtemény Tápiószelén

Korábbi cikkünkben mutattuk be a Nemzeti Biodiverzitás és Génmegőrzési Központ (NBGK) tevékenységét. Tápiószelén sokféle haszonnövényt és vad fajokat tartanak fönn, az egyik legújabb gyűjtemény íriszfajtákat vonultat föl.

Egy kezdő méhész naplója: az első hét

Emlékszem, kisgyermekként a konyhakertben állandó vendégeink voltak a méhek, a házunk előtt álló cseresznyefa szinte zsongott virágzáskor. Azt is hamar megtanultam, hogy amikor elmegyek akácvirágot enni, először nézzek a mélyére, mert szinte biztos, hogy lesz benne valami. Maci méz mindig volt otthon, később a munkahelyemen is tartottam belőle.

Őszi Füvészkert-ajánló

Ezen a hétvégén sivatagi növényes tematikus szakvezetést tartanak a budapesti Füvészkertben, de már meghirdették a nagyon viccesnek ígérkező, október végi Halloween-programot is. Ezenkívül ősszel is várja a 3-10 éveseket a Szamóca Kiskertész Tanoda.

Üvegházak új napelem rendszerei

A napelemek üvegházakban csak korlátozottan használhatóak. Az üvegházaknak maximalizálniuk kell a besütő nap mennyiségét, a hagyományos napelemek nem praktikusak. Megoldásként az Európai Innovációs Tanács (EIC) által támogatott PanePowerSW projekt keretében kifejlesztették az úgynevezett szoláris üveget.

Arborétum az egykori kukoricaföld helyén

Immár 35 éve annak, hogy a Kecskeméti Arborétum telepítési munkái elkezdődtek Bács-Kiskun megye székhelyének északnyugati peremén. Megálmodója, dr. Gőbölös Antal Bedő-díjas erdőmérnök a mai napig őrző szemeivel figyeli az arborétum életét. A KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. által létrehozott és fenntartott 62 hektáros növénygyűjtemény mintegy 900 fa- és cserjefajból áll, megismerésüket számtalan információs tábla segíti.

Mi van a lepényfa levelén?

A lepényfa Észak-Amerikából származik, krisztustövis néven is ismert (az alapfajon nagy tövisek vannak), jól alkalmazkodó, nagy tűrőképességű díszfa, amely ideális választás városi környezetbe, utcai ültetésre, de az újabb változatai nagyobb kertek látványos szoliternövényei is lehetnek. Az egyik ismert kártevője mostanában egyre nagyobb károkat okoz.

Gyümölcsfák felkészülése a télre és a jövő évi terméshozásra

Nyár közepétől kezdenek a fák felkészülni a télre, a gyümölcséréssel és a rügydifferenciálódással párhuzamosan raktározzák el a tápanyagokat. A gyümölcs erős versenytárs ebben a folyamatban, ezért lényeges, hogy megmaradjon a kellő gyümölcs–lomb arány. A levelek által termelt szerves anyagok szolgálnak a gyümölcsök kinevelésére, kerülnek a raktárakba, valamint azok segítenek a stresszhatások leküzdésében is.