Back to top

Németországban élelmiszerhiány veszélyére figyelmeztetnek a feldolgozók

Az árak emelkedése alapján élelmiszerhiány veszélyére figyelmeztettek és cselekvésre szólították fel a feldolgozóipari vállalatok szervezetei Cem Özdemir szövetségi élelmezési és mezőgazdasági minisztert. „Lassan már nem az lesz a kérdés, hogy mennyibe kerülnek az élelmiszer-alapanyagok a világpiacon, hanem az, hogy egyáltalán kapunk-e még" - mondta Christian von Boetticher, a Német Élelmiszeripari Egyesülés (BVE) elnöke egy, a Bild Zeitung által idézett nyilatkozatában.

Fotó: Pexels.com
Von Boetticher arra szólította fel a zöldpárti tárcavezetőt, hogy a szövetségi agrárkormányzat "végre térjen át a Zöldek programjáról az aktív válságkezelésre". Az emelkedő élelmiszerárak és a világszerte újabb 50 millió éhező emberrel kapcsán „senki sem tud magyarázatot adni, hogy miért kellene a német gazdáknak a megművelt földterületek 20 százalékát biogazdálkodással megművelniük, 10 százalékát pedig ökológiai parlagként műveletlenül hagyni”, figyelmeztetett a BVE elnöke.

Németországban az előrejelzések szerint a következő hetekben tovább emelkedhet a tej és a kenyér ára. Az érintett iparági szövetségek a tejtermékek esetében akár 20 százalékos, a pékáruk esetében pedig 30 százalékos áremelkedés lehetőségére figyelmeztettek.

„A hosszabb szerződéses idejű tejtermékek esetében még nem igazán érkeztek meg az áremelések a boltban, ez a következő hetekben, hónapokban fog megtörténni” – mondta Björn Börgermann a tejipari szövetség főtitkára a Neue Osnabrücker Zeitung c. napilapnak adott nyilatkozatában. Az áremelés elsősorban a tejre vonatkozik, de a sajtokra is kiterjed; megjegyezve, hogy az áremelések mértéke végső soron a tejüzemek és a kereskedőcégek közötti megegyezés kérdése.

Daniel Schneider, a pékszövetség főtitkára ugyancsak a Bild Zeitungban megjelent nyilatkozata szerint az energia-, a nyersanyag- és személyi költségek emelkedése hatására a pékáruk előállításának költségei összességében 25-30 százalékkal növekedtek.

A gazdaszövetség mindeközben azt követeli, hogy az áremelkedésekből adódó bevétel-növekedést „teljes mértékben” adják át a gazdáknak. Mindegy, hogy bio vagy hagyományos termékről van szó, a tej termelői árának emelkednie kell” – mondta Karsten Schmal, a szervezet alelnöke. Aki szerint az energia-, a takarmány- és műtrágyakiadások emelkedése oda vezetett, hogy a bevételek a tejárak korábbi emelkedéséből adódó növekedése „de facto elszállt”.

A vásárlók jobban megnézik, hogy hol, mire, s mennyit költenek

Az ukrajnai háború kitörése óta, számos termék hirtelen, s egyben szokatlanul drasztikus áremelkedése nyomán jelentősen megváltoztak a németek vásárlási szokásai.

„Az általános körülmények jelentős változására nagyon gyorsan reagálnak a háztartások”, mondta Dr. Robert Kecskes, a nürnbergi székhelyű GfK piackutató intézet stratégiai igazgatója a DPA hírügynökségnek. „Ez volt a helyzet a világjárványnál, és ugyanez a helyzet most az ukrajnai háborúval és a magas inflációval is." Az emberek nyugtalanok, sokan úgy érzik, hogy a szabadon felhasználható jövedelmük csökken, ami jelentősen befolyásolja vásárlási magatartásukat.

A járvány idején az élelmiszer-kereskedelem a válság egyik nagy nyertese volt, mert a bezárások idején a németek jelentős része pénze éttermekben, bárokban vagy nyaralásra tervezett kiadása egy részét az élelmiszerboltokban költötte el, s aki tehette, azzal kényeztette magát, hogy gyakrabban folyamodott drágább termékek megvásárlására.

„A jó minőségű márkás termékek gyártóinak meg kell küzdeniük az élelmiszer-kereskedelemben a következő néhány hónapban. A szűkös költségvetés miatt az alacsony és a közepes árfekvésű márkák felértékelődnek" – idézte az ARD közszolgálati média híradója Martin Fassnachtot, a WHU Business School munkatársát.

A GfK márciusi adatai szerint számos fogyasztó hátat fordított a drágább üzleteknek, s inkább a diszkont üzletekben vásárol, melyek piaci részesedése így ismét emelkedni kezdett.

A vásárlók most ismét minden cent kiadását többször meggondolják. „Az emberek kreatívak és olyan megoldásokra törekszenek, hogy fenntartsák a megszokott színvonalat anélkül, hogy sokkal több pénzt kellene kiadniuk”, mondta a GfK stratégiai igazgatója. Aki szerint sok fogyasztó az élelmiszer-kereskedelemben sem hagyja figyelmen kívül a bizonyos termékek megvásárlásáról lemondást. „Az emberek ismét egyre jobban odafigyelnek arra, hogy ne vásároljanak túl sokat, hogy ne kelljen kidobni semmit.” Tekintettel a megnövekedett költségekre, sokan kevesebb húst fogyasztanak, s egy kanállal kevesebb kávéport tesznek a szűrőbe. A borkereskedők is már az eladások érezhető visszaesésére panaszkodnak.

Sokan kerülik a drága márkás termékeket, jobban odafigyelnek az akciókra és gyakran mondanak le nagyobb, részint tartós fogyasztási cikkek (bútorok, elektronikai- és divatcikkek), részint élelmiszerek (például drágább borok) megvásárlásáról, illetve fogyasztásáról.

A kölni székhelyű ECC kiskereskedelmi kutatóintézet egy, a közelmúltban megjelent tanulmánya szerint az emberek csaknem kétharmada (64 százaléka) szeretne többet megtakarítani a közeljövőben történő vásárláskor. A nagyobb beszerzéseket elhalasztják és az élelmiszerek vásárlásakor is nagyobb takarékosságra törekednek.

„A mostani fejlemények sok fogyasztót megdöbbentettek. Az emberek abban reménykedtek, hogy a járvány után minden visszaáll a régi kerékvágásba – aztán jött a háború, és ezzel újra itt a tehetetlenség érzése", mondta a GfK stratégiai igazgatója, aki szerint „ez növeli a félelmeket, s ez a félelem egyértelműen megfigyelhető a vásárlók magatartásában".

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kevesebb burgonya, alma

A berlini Nemzetközi Zöld Hét alkalmából a Türingiai Statisztikai Hivatal összesítette a tartomány tavalyi mezőgazdasági teljesítményét.

Kétéves kihagyás után újra megrendezik a Miskolci Kocsonyafesztivált

A koronavírus-járvány miatti kétéves kényszerszünet után idén újra megrendezik március 3. és 5. között a Miskolci Kocsonyafesztivált - tájékoztatta az MTI-t Miskolc önkormányzata hétfőn.

A cuki gyümölcs jobban fogy

A spanyol SanLucar zöldség-gyümölcs nagykereskedő cég a 101 kiskutyával pörgeti fel az eladásait, egyelőre csak Németországban és Ausztriában. Ráadásul spanyolországi narancsültetvény-látogatást is nyerhetnek a dalmatás csomagolású termékek vevői. Az ötlet nem rossz.

Játékkal és kóstoltatással népszerűsítik a mangalicahúst

Minél többet, minél több helyen együnk mangalicahúst! Így summázta a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnöke a farsangi időszakig tartó kampány célját. Az Agrármarketing Centrum és az Agrárminisztérium negyedik éve már nemcsak általában a hazai sertéshús fogyasztását igyekszik ösztönözni, hanem a prémium mangalicahúsét is.

Változott a fogyasztói magatartás

A magyar zöldség-gyümölcs árakat a globális hatások mellett az idényjelleg és az időjárás is erősen befolyásolja. A kereskedelmi láncok törekednek arra, hogy minél több magyar eredetű terméket kínáljanak és kiegyenlített legyen a forgalom, derült ki a körkérdésünkre adott válaszokból.

Még mielőtt feledésbe merülne

Egy sor olyan zöldséget ismerünk mi is, amelyek nélkül egy generációval korábban még elképzelhetetlen volt a téli étrend, most pedig az adja a folyamatos témát az ágazatnak, hogy miként lehetne a forgalom visszaesését megállítani. Nyugat-Európa tradicionális téli zöldsége, a halványított cikória is ezzel küzd, a Belgiumban másodszor megrendezett cikóriahét fogyasztásélénkítő hatása azonban úgy tűnik, meggyőző.

Kevesebbet vásároltunk decemberben

Tavaly decemberben a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 4,8, naptárhatástól megtisztítva 3,9 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest - jelentette hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Még nem tért teljesen magához a sörpiac a pandémia után

Nőtt tavaly a magyarországi söripari cégek értékesítése az előző évhez képest, de továbbra is elmaradt a 2019. évitől, a hazai termelés 2022-ben a 2021-es szint közelében alakult. A termékek között - az előző évek tendenciáját folytatva - tovább emelkedett a prémium- és szuperprémium kategóriájú, illetve az alkoholmentes sörök aránya - mondta el Kántor Sándor, a Magyar Sörgyártók Szövetsége igazgatója az MTI kérdésére.

Esnek a globális élelmiszerárak

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) honlapjára pénteken felkerült adatok szerint januárban az átfogó árindex 131,2 pont lett, ami 1,1 pont (0,8 százalék) csökkenés decemberhez képest. Ez volt a 10. egymást követő havi csökkenés.

Német–francia együttműködés

Az Élysée-szerződés aláírásának 60. évfordulója alkalmából megtartott francia–német miniszteri tanácskozáson Cem Özdemir német mezőgazdasági miniszter és francia kollégája, Marc Fesneau szoros együttműködésről állapodtak meg a kulcsfontosságú európai agrárpolitikai projektek során.