Back to top

Az emberbe átültetett sertésszív fertőzött volt

Az év elején az 57 éves David Bennet történelmet írt, amikor ő lett az első ember, aki sertésszívet kapott transzplantáció során. Bár az eljárás sikeres volt, Bennet nem élt túl sokáig, két hónap után elhunyt. Most a halála okát feltáró vizsgálatok kiderítették, hogy az átültetett szív sertésvírusfertőzéssel volt fertőzött, ez vezethetett Bennet halálához - számolt be az MIT Technology Review.  

Bennet története ideális esetben a xenotranszplantációk új korszakát - amikor a donor és a recipiens különböző fajokhoz tartozik - meghirdető sikertörténet lett volna. Ehelyett azonban egy sor olyan kérdést vetett fel az eljárási és etikai kérdésektől kezdve, amelyekre a helyes válaszok megtalálásához mélyre kell ásni. 

Fotó: pixabay.com

Hogyan nem fedezték fel a vírust? 

A technológia mögött álló cég, a Revivicor nagy erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a donorszervet ne lökje ki a gazdaszervezet immunrendszere. Eljárása magában foglalja több mint 10 gén szerkesztését, amelyek eltávolítják a sertés eredetének nyomait, és olyan elemeket adnak hozzá, amelyek az immunsejtek számára emberibbé teszik a szervet. 

Mindezen részletek közepette azonban a vállalat nyilvánvalóan nem vizsgálta meg alaposan a sertés cytomegalovírust. Joachin Denner, a Berlini Szabadegyetem munkatársa, aki részt vett a transzplantációban, az MIT Tech Review-nak elmondta, hogy

a vírus látens és nehezen kimutatható, de egy alapos vizsgálat képes lett volna kimutatni, még a transzplantáció előtt. 

A transzplantáció után Bennetet megfigyelés alatt tartották a kórházban, és egy sor vizsgálatnak vetették alá. Az egyik ilyen vizsgálat több száz baktériumot és vírust vizsgált a vérében, és itt mutatták ki először a citomegalovírust. A kimutatott szintek elég alacsonyak voltak ahhoz, hogy ne okozzanak riadalmat, de a vizsgálat elvégzése 10 napig tartott. 

Miért halt meg a beteg?

Egy nap Bennet egy fertőzésre utaló nyilvánvaló jelekkel ébredt fel, amiről akkor az orvosok még nem tudták, hogy pontosan melyik. A transzplantált betegek immunrendszerét legyengítik, hogy csökkentsék a szervkilökődés esélyét, ugyanakkor ez megnehezíti a fertőzésekkel való küzdelmet is.

Az orvosok ekkor még nem tudták a fertőzés valódi mértékét, és korábban senki sem kezelte a sertésvírust emberi betegnél.

Az orvosok az immunrendszer gyengesége miatt a cidofovirt, az általában végső megoldásként alkalmazott vírusellenes szereket és véradókból származó antitesteket használták. 24 órával később Bennet állapota javult, de a szíve végül feladta a harcot.

Forrás: 
interestingengineering.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Érdeklődő diákok nélkül hamar bedőlne az agrárium

Kaposvár napjainkban is a magyar állattenyésztés egyik bástyájának számít – nem véletlenül rendezték itt korábban évről évre a KÁN-t, azaz a Kaposvári Állattenyésztési Napokat. Miután a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) átvette a kaposvári intézmény működtetését, kötelességének érezte a rendezvény hagyományának ápolását. A szeptember 30-án megnyíló KÁN Egyetemi Napokról, illetve az egyetem aktuális helyzetéről Gyuricza Csabát, a MATE rektorát Sári Enikő, kiadónk ügyvezető igazgatója kérdezte.

Cirok: a jövő kukoricája lehet

A mezőgazdaságban kell a több lábon állás. A növénytermesztésen belül erre jó lehetőséget kínál a cirok, ám tudnunk kell, hogy az eddigi gyakorlatunk változtatásra szorul. Mindezt Feldman Zsolt az Agrárminisztérium államtitkára hangsúlyozta azon a sajtótájékoztatón, amit a Pápai Agroprodukt Zrt. pásztói telepén tartottak.

Rosszul adták be a vakcinát, elpusztultak az állatok

Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) szerint Vietnam illetékesei megállapították az afrikai sertéspestis elleni új vakcina beadása után elpusztult sertések elhullásának okát. A vietnámi tisztviselők jelentése alapján közölték, hogy a sertéspusztulás „az irányelveknek meg nem felelő vakcinázási eljárások” miatt következett be.

Október elejétől ebzárlat és legeltetési tilalom Békés megyében

Ebzárlatot és legeltetési tilalmat rendel el október 1. és 21. között Békés megye közigazgatási területén a Békés Megyei Kormányhivatal, mert a rókák veszettségének megelőzése érdekében csalétek-vakcinákat helyeznek ki repülőgépes kiszórással - közölte a békési önkormányzat kedden az MTI-vel.

Veszett rókát találtak

Veszettséget igazolt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma egy, a betegség gyanúja miatt kilőtt rókánál. Az idegrendszeri tüneteket is mutató állatot a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Botpalád község területén ejtették el múlt héten. A járványügyi nyomozás folyamatban van, a betegség behurcolása feltehetően természetes úton, a vadállomány Ukrajna felőli mozgása révén következett be.

Szója helyett rovarfehérje

Nagy-Britannia negyedik legnagyobb kiskereskedelmi lánca, a Morrisons szénsemleges „Planet Friendly” (bolygóbarát) védjegyes tojásokat kezdett forgalmazni. A tojásokat előállító gazdaságok szójafehérje helyett rovarral etetik a tyúkokat, a rovarokat pedig az áruházlánc pékségeinek és zöldség-gyümölcs osztályának hulladékával táplálják.

A 7 legjobb étel az egészséges agyműködés fenntartásához

A kognitív hanyatlás sokkal gyakoribb, mint gondolnánk: a Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ (CDC) adatai szerint az Egyesült Államokban minden kilencedik felnőttből egy érintett. Szerencsére a kutatások szerint számos mindennapi szokás csökkentheti a demenciához hasonló betegségek kockázatát - többek között az, hogy odafigyelünk arra, milyen ételek kerülnek a tányérunkra.

Brüsszel javaslatai az európai mezőgazdasági termelés csökkentését eredményezik

A közepes méretű állattartó telepek működtetéséhez előírni tervezett új szabályok az állattenyésztési ágazat, a növényvédőszer felhasználás fűnyíróelv-szerű felére csökkentése pedig a növénytermesztési ágazat számára jelent nehézséget - mondta Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár a mezőgazdasági miniszterek brüsszeli ülését követően.

A szabadföldi paradicsom

A paradicsom egyike azon zöldségféléinknek, amelyet az egész tenyészidő alatt sok betegség és kártevő veszélyeztet. Palántanevelés idején a palántadőlés, szabadföldön pedig a különböző baktériumok, a paradicsomvész, az alternáriás és a szeptóriás levélfoltosságok, a vírusok és nem utolsósorban a levéltetvek, a burgonyabogár és a zöld vándorpoloska károsításától kell megóvnunk.

A COVID-hoz hasonló, potenciálisan veszélyes vírust azonosítottak

Oroszországi kis patkósdenevérekből mutatták ki azt a vírust, mely igen hasonló a SARS-CoV-2-höz. Elképzelhető, hogy ez a vírus is képes embereket megfertőzni, és úgy tűnik, az eddigi vakcinák sem nyújtanak védelmet velük szemben.