Back to top

Beporzók napja 2.: nemcsak a méhekről szól

2018 óta március 10-e a beporzók napja. Ezen a napon nemcsak a házi méhekre és a méhalkatúakra hívjuk fel a figyelmet, hanem minden olyan élőlényre, amelynek szerepe van a növények megporzásában, hiszen a termesztett növények kétharmadát, az élelmiszereinknek pedig egyharmadát köszönhetjük nekik.
Miért van szükség a beporzók napjára? Miért kell felhívni a figyelmet a beporzókra?

A facélia kedvelt méhlegelő
A facélia kedvelt méhlegelő
Fotó: MTI - Varga György
ÖRÖSI Méhek között című könyvében beszámol egy beszélgetésről, amelyet egy vonatút során hallott. A beszélgetésben egy asszony panaszkodik a méhekre, hogy mekkora kárt okoznak a gyümölcsfákban, mivel megeszik a virágaikat. Szerencsére manapság már nem sokan gondolkodnak így a méhekről. Mind jobban elterjed az a felfogás, hogy a beporzókat védeni kell.

A tudósok ma már ökoszisztéma-szolgáltatásokról beszélnek. Ez a fogalom a XXI. század első éveiben került be a tudományos és politikai szóhasználatba, és „arra kívánta felhívni a politikai döntéshozók figyelmét, hogy az emberi társadalom léte nagyban függ a természeti rendszerek egészségétől” („Az ökoszisztéma-szolgáltatások fogalma a társadalomkutató szemszögéből”, Magyar Tudomány 2011/7.). Azt gondolhatnánk, hogy a természet ingyen elvégzi a beporzási szolgáltatást, de valójában csak később fizetjük meg az árát. A második világháború óta tartó és egyre nagyobb mértéket öltő, iparszerű mezőgazdasági termelésnek elengedhetetlen kísérője lett a nagymértékű rovarölőszer-használat, amit csak tetézett a neonikotinoidok megjelenése. Mindez hatalmas csapást jelentett a beporzó rovarokra is, hiszen ezeket ugyanúgy nem kímélik ezek a szerek, mint a kártevőket. Azonban ennek a termelési módnak más hátrányai is vannak.

A monokultúrákkal hatalmas zöld sivatagok keletkeznek, amelyek csak rövid ideig jelentenek élelemforrást az ott élő rovaroknak, hiszen a termesztett növény virágzása előtt és után hosszú ideig nem találnak más táplálékot. Ezenkívül számos rovarfajnak kicsi a röpkörzete, a táblák belsejébe be sem tudnak repülni.

Az egyhangú étrend pedig minőségi éhezéshez vezet. És ha mindez nem lenne elég, szűkítik életterüket az invazív rovarfajok is, amelyeknek megtelepedése és gyors elterjedése nem függetleníthető az emberi tevékenységtől.

Mindezek hatására a beporzó rovarok száma rohamosan csökkent az elmúlt évtizedekben. A tudomány pedig elkezdett választ keresni arra, hogy mit tehetünk akkor, ha teljesen kipusztulnak ezek az apró, ám annál hasznosabb élőlények.

Arról már hallottunk, hogy Kína egyes tartományaiból teljesen eltűntek a méhek a vegyszeres gazdálkodás miatt, ezért itt kézzel, egy tollseprű segítségével porozzák a növényeket. Ez a történet még a ’80-as években kezdődött, amikor bevezették Kínában a háztáji felelősségteljes gazdálkodás nevű rendszert, amelynek keretében a gazdák kvótarendszerben termeltek.

A teljesítési kvótán felüli terméssel szabadon gazdálkodhattak, így a korábban jellemző rizstermesztésről fokozatosan átálltak a gyümölcster­mesztésre, mivel ez utóbbit lényegesen magasabb áron tudták értékesíteni.

A gazdák azonban nem kaptak semmilyen agrárszakmai segítséget, aminek az lett a következménye, hogy intenzíven kezdték permetezni a gyümölcsfákat. A rovarok kártételének megelőzésén kívül azt remélték a nagymértékű vegyszeres kezeléstől, hogy így hoznak majd megfelelő mennyiségű termést a fák. Az itt élő méhcsaládok sorra elkezdtek összeomlani, majd a maradékot a helyi méhészek távolabbra telepítették – a gazdák pedig arra kényszerültek, hogy kézzel kezdjék el beporozni növényeiket, ha termést akarnak.

(illusztráció)
(illusztráció)
Amerikában néhány éve egy beporzó drónt szabadalmaztatott a Walmart nagyvállalat, amellyel ki szeretnék váltani a kézi megporzás fáradságos munkáját. Az apró robotok alakja méh­re hasonlít, képesek önállóan repülni, érzékelők és kamerák segítségével megtalálják a kérdéses növényt, és ugyanúgy el tudják végezni a beporzást, mint a méhek. Ezek már távirányíthatók, és képesek automatikusan felismerni a virágport. Ausztrália egyes gazdaságaiban már használnak robotméheket beporzásra, valamint Kínában is egyre népszerűbbek lesznek, mert ez az eljárás gyorsabb, olcsóbb és pontosabb a kézi megporzásnál.

Japánban ígéretesnek tűnő kísérletbe kezdtek: szappanbuborékokkal juttatják a virágport a megfelelő virágra. Ez a módszer egyesíti a robotikát és az anyagtudományt.

A kutatók célja egy olyan eszköz kifejlesztése volt, amelynek segítségével emberi erő nélkül, költséghatékonyan juttatható el a virágpor a virágokra. A szappanbuborék azért tűnt jó megoldásnak, mert megfelelő anyagösszetétel esetén nem károsítja a virágot, lágy, rugalmas, mégis kellően erős ahhoz, hogy mikroméretű dolgokat – esetünkben virágport – szállítson, továbbá könnyen lebomlik. Az első kísérletek eredményeként kijelenthető, hogy a módszer alkalmas a megporzásra, a gyümölcsök fejlődésének üteme és mérete nagyjából azonos volt a hagyományos megporzásúakéval. Míg beavatkozás nélkül a virágok 58 százaléka termékenyült meg, kézi és szappanbuborékos megporzásnál ez az arány 95 százalék volt. További előnye a buborékos módszernek, hogy a kézi megporzáshoz nélkülözhetetlen virágpormennyiségnek csak a töredéke szükséges hozzá. Természetesen akad azért hátránya is: a drónnal kijuttatott buborékok csak lassan haladó gép esetében tudtak oda szállni, ahová kellett, mert a legkisebb légmozgás is irányíthatatlanná tette őket.

Láthatjuk tehát, hogy születtek megoldások arra az esetre, ha beporzóink végleg eltűnnének a föld színéről, ugyanakkor abban is biztos vagyok, hogy egyik módszer sem jelent olyan tökéletes megoldást, mint amit a természet nyújt.

Fotó: Pixabay
Ezt valószínűleg a tudósok is így látják, mert erősen kongatják a vészharangot már évek óta. Így született meg az ökoszisztéma-szolgáltatás fogalom is, amely rávilágít arra, hogy a különféle életközösségeknek mekkora szerepük van a természetben, és hogy egészségüknek – vagy betegségüknek – mekkora hatása van ránk, emberekre nézve is. A beporzók napja kezdeményezés is azt a célt hivatott szolgálni, hogy széles körben megismertesse ezeket a hatásokat, és megoldási javaslatokat nyújtson, amelyeket egyénileg is alkalmazhatunk. Ilyen például, ha őshonos cserepes növényeket ajándékozunk vágott virág helyett; ha sok olyan virágot ültetünk, amelyet a rovarok szívesen látogatnak, vagy rovarbarát kertsarkot alakítunk ki rovarszállókkal. Ezekben a kertsarkokban hagyjuk megnőni a növényzetet, ami tartalmazzon sokféle, egymás után nyíló virágot – ma már sokféle vetőmagkeveréket lehet vásárolni kifejezetten erre a célra. A rovarszállók telepítésével pedig megfelelő helyet biztosítunk a beporzóknak a szaporodáshoz.

Kereskedelmi beporzás

Erről a fogalomról olvasóinknak minden bizonnyal az Amerikai Egyesült Államok fog eszébe jutni, és nem ok nélkül. Az USA-ban minden évben közel 2,5 millió méhcsaládot vándoroltatnak a mandulásokba, hogy elvégezzék az ültetvények beporzását, de más kultúráknál is igénybe veszik a gazdák a szolgáltatást.

A kereskedelmi beporzás tehát az, amikor a méhész a méhcsaládok beporzó tevékenységét értékesíti. Amerikában azokon a területeken van erre a legnagyobb igény, ahol a beporzók élőhelyének és a rendelkezésre álló takarmánynak gyenge a minősége.

Mindebből az is következik, hogy az ilyen területekre telepített méhcsaládok nagymértékű stressznek is ki vannak téve: a nagy méhsűrűség és a nem megfelelő minőségű élőhely következtében könnyebben alakulnak ki a betegségek, amelyek utána könnyebben is terjednek – az atkáról nem is beszélve.

Amerikai kutatók feltérképezték azokat a körzeteket, ahol értékes növényeket termesztenek, ugyanakkor nagymértékben függnek a rovarbeporzóktól. Ezeknek a vizsgálatoknak a segítségével meg tudják határozni, mely területeken kell forrást biztosítani a beporzók élőhelyének javításához, valamint azokat a területeket, ahol a földhasználat elősegíti a beporzók egészséges környezetének fennmaradását.

Hazánkban egyelőre csak elvétve találkozhatunk kereskedelmi beporzási szolgáltatással. A jelenlegi méhsűrűség mellett inkább az a jellemző, hogy a méhészek küzdenek a jó hordásúnak ígérkező területekért, és nem a gazdáknak kell a méhészek után menniük.

Azonban egyre gyakoribb az is, hogy a méhészek egy-egy kultúrnövény mellől elköltöztetik a méhcsaládokat, mert attól tartanak, hogy mérgezést szenved az állományuk. Ezeknek a kultúrnövényeknek a termesztésénél talán hamarosan igénybe fogják venni a termelők a méhek által nyújtott beporzási szolgáltatást. Ma még azonban Magyarországon kevésbé szembetűnő, hogy gond van a világban. Ezért is van szükség a beporzók napjára.

Hiszem, hogy ha kicsiben kezdjük a változásokat, abból is születhetnek nagy eredmények. A mi feladatunk jóvá tenni azt, amit hagytunk elromlani, és jó példát mutatni a következő nemzedékek számára.

Szűcs Andrea,
Abaliget

A korábbi cikk itt olvasható: Beporzók napja: Jól működő „cserekereskedelem”

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2022/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A biotermékek piacának bővülése várható

A harmincharmadik BioFach Nemzetközi Bioélelmiszer- és Biotermék-szakkiállítást rendhagyó módon nyáron tartották. A négynapos nürnbergi rendezvényen az Agrármartketing Centrum által szervezett magyar közösségi standnak tizenegy kiállítója volt. Az AMC a július 26–29. között tartott eseményen mutatta be a nagyközönségnek saját élelmiszeripari exportfejlesztő programját, a Hungarian Food Business Programot.

A chilei gyümölcstermesztők az anyagi összeomlás szélén

Tízből kilenc chilei gyümölcstermelő aggódik amiatt, hogy költségei növekedése és a globális logisztikai válság miatt nem tud felkészülni a 2022–23-as szezonra, derül ki a chilei gyümölcstermelők szövetsége, a Fedefruta felméréséből.

Takarmányozás, hőstressz, bionyúl - Antibiotikum nélkül lesz-e nyúltenyésztés?

A nyúltenyésztési világkongresszus Termelés és gazdaságosság szekciójában elsősorban a gyakorlati munkát segítő előadások hangzottak el. Ugyanakkor nehéz lenne megmondani, hogy például a takarmánykorlátozással kapcsolatos eredmények és tapasztalatok közül melyik miért került a takarmányozási szekcióba.

Óvatosan szerződtek a gazdálkodók

A szaktárca a közleményben azt írta, hogy a gazdálkodókat több korábban megalkotott jogszabály is segíti az olyan helyzetekben, mint az idei – sokak szerint száz éve nem látott – szárazság. A jogszabályok közül a gabonapiaci szerződésekben vállalt kötelezettségek alóli teljes vagy részleges mentesülés szabályaira hívta fel a gazdálkodók figyelmét a minisztérium.

Horog útja - Szoktatás a környezethez, a feladatokhoz

Miközben kutyánk szocializációjával megalapozzuk a kiegyensúlyozott közös életet, elkezdhetjük tanítani neki a különböző feladatokat. A két folyamat párhuzamosan halad fokozatosan előre, egymást erősítve, segítve.

„Nincs kérdés. Öntözni kell.”

„Az öntözés fejlesztésben érdekelt földhasználók az egész országban hamar átláthatják, hogy érdemes egy egységbe tömörülni és egy projektben gondolkodni. Indulásunkkor az érdekeket nem volt nehéz egy irányba rendezni” – hangsúlyozza Sasvári Gábor, a Matyó Agrártermelő Zrt. vezérigazgatója, elárulva, hogy a Matyó Öntözési Közösségben a felszíni vizek mezőgazdasági felhasználását tűzték ki célul.

Zöldség-kereskedelem: a kereslet-kínálat dönt

A vásárlási szokások folyamatosan alakulnak. A fogyasztók szeretnek minél több mindent egy helyen beszerezni, meghatározó lett az áruházláncok, diszkontok szerepe. A betárolás nem divat, a rendkívüli helyzet kivételével mindenből annyit vesznek az emberek, amennyire épp szükségük van.

Jó éve volt a fehér gólyáknak

Az átlagosnál magasabb fiókaszámot mutatnak fehér gólyáink rendelkezésre álló idei költési adatai a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) időközi számítása szerint - tudatta az egyesület szerdán az MTI-vel.

A cserepes dísznövények a sor végén

Tavalyelőtt az üvegházi hajtatás 95%-ában alkalmaztak biológiai védekezést Hollandiában, amíg 2012-ben ez az arány még csak 78, 2016-ban pedig 92% volt.

Védjük meg a tujákat

Egyre gyakrabban láthatunk olyan sövényeket, amiben fertőzött tuják is vannak, így fennáll a lehetősége, hogy a közelükben lévő egészséges növények is előbb-utóbb megbetegszenek és elpusztulnak. A legyengült növényeket viszonylag új kártevő támadja meg.