Back to top

Milyen tartalékok vannak a magyar gyepekben?

A következő KAP-ciklusban sokkal nagyobb hangsúlyt kap az ökológiai szemléletű gazdálkodás az Európai Unióban. Nálunk elhanyagolt terület volt eddig a gyepgazdálkodás és a rajta levő állattenyésztés, ami vélhetően épp az uniós elvárások miatt új lendületet kaphat.

Milyen tartalékok vannak a magyar gyepekben? | MMG

 

 

A hazai gyepek állapota sokat romlott a Natura 2000 szabályozás bevezetése óta, azonban Kaposváron, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a Magyar Mezőgazdaság Kft. Agrárakadémia rendezvénysorozatának második állomásán a kerekasztal résztvevői azt mondták, vannak még tartalékok a magyar gyepekben.

Mezőszentgyörgyi Dávid, Zászlós Tibor, Nagy János, Mihalecz András, Mozsgai József, Holló Mátyás
Mezőszentgyörgyi Dávid, Zászlós Tibor, Nagy János, Mihalecz András, Mozsgai József, Holló Mátyás
Fotó: Csatlós Norbert

Mihalecz András, a Brit Húsmarhafajtákat Tenyésztők Egyesületének ügyvezető igazgatója:
- Szerintem, ami most hiányosságunk, az a végén erősségünk lehet. Ez lehet jó hír is, ha tetszik, de alapvetően rossz hír, mert több évtizedes elmaradásunk van a magyar gyepgazdálkodásban.

Ha helyére tudjuk tenni, rangjára tudjuk emelni a gyepgazdálkodást, hogy ez fontos környezetvédelmi és természetvédelmi feladat és egyben humán élelmiszerellátási lehetőség és foglalkoztatási terület is, akkor szerintem a magyar mezőgazdaság egyik újabb erőforrása és erőssége lehet.

Fotó: mmg archív

Nagy János, a MATE Bőszénfai Tájgazdálkodási Központ igazgatója:
- A saját tapasztalataink szerint talán 35-40 százalékát használjuk ki azoknak a tartalékoknak, amik a gyepekben rejlenek. Bár hozzáteszem, hogy nem könnyíti meg az időjárás változása, a hőmérséklet emelkedése a gyepgazdálkodók életét.

A gyepnek is eső kell, ráadásul a vegetációs időszakban minden héten legalább egy jó esős napra lenne szükség.

Ehelyett azonban inkább szezonálissá válik a csapadék, mint a sztyeppéken, ahol vannak esős és száraz évszakok.

Fotó: Kiss Gergely

Zászlós Tibor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke:
- Tekintettel arra, hogy a magyar gyepeken nincs elég állat, ezért óriási tartalékok vannak. Tanulmányok bizonyítják, hogy a gyepek több üvegházhatású gázt kötnek meg, mint az erdők. Ezért ha állatot tartunk rajta, akkor nem állja meg a helyét az az elképzelés, hogy az ott tartott több gyomrú jószág üvegházhatású gázok kibocsájtójaként károsítja a bioszférát. A gyep többet köt meg, ezért a szaldója pozitív és egészséges végterméket ad az emberek asztalára.

Fotó: Csatlós Norbert

Mozsgai József, gazdálkodó, a Mozsi Major tulajdonosa:
- Hogy mennyi tartalék van benne, az gyeptől függő, mert például a Natura 2000-es területekben egyre kevesebb a tartalék, ha nem nyúlunk hozzá legalább mechanikai szinten. Én úgy gondolom, hogy legalább egy láncos rétboronára szükség lenne azért, hogy a nemezesedést meg tudjuk akadályozni, illetve már a több tízéves, akár lekövesedett vakondtúrásokat el tudjuk simítani, és egy kicsikét jobban tudjunk gazdálkodni vele.

Azok a gyepterületek, amiken lehet gazdálkodni, van tartalék, de magasabb értéket kell előállítani ahhoz, hogy intenzívebben tudjunk ezzel a legelővel gazdálkodni.

Tehát véleményem szerint az intenzívebb gazdálkodás a törzstenyészetek, illetve a vágásra került értékesebb húsoknak az előállítására adna lehetőséget. Az extenzívebb művelés pedig a Natura 2000-es területekre szorul, ami főleg árutermelés alapú lesz.

Fotó: Csatlós Norbert

Holló Mátyás, gazdálkodó, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztők Szövetségének elnökségi tagja:
- Elsősorban az emberek tudásában rengeteg tartalék van, amit hasznosítani kellene, és hogyha ezt a tudást a döntéshozók is meghallgatnák, akkor sokkal nagyobb termésmennyiséget le lehetne kaszálni, legeltetni a gyepeinkről.

Fotó: Csatlós Norbert

Dr. habil. Mezőszentgyörgyi Dávid, a Juh és Kecske Ágazatért Egyesület ügyvezető igazgatója:
- Azt gondolom, ugyanazok a tartalékok vannak a gyepekben, mint az egész mezőgazdaságban.

Azt szoktuk mondani, 50 százalékon van a magyar termelés jelen pillanatban. A gyepeknél több tartalék van, véleményem szerint a hagyományos termeléstechnológiákban is.

Itt a konferencián is elhangzott az, hogy bizonyos jogszabályi módosítások, például a trágyázás szabadabbá tétele, vagy a víz-visszapótlás a szabadabbá tétele nagyon sokat segítene. De maguknak a gazdálkodóknak is nagyon sok lehetőségük van, hiszen a gyepek összetételében egy felülvetéssel nagyon sok javulást lehetne elérni. Tehát itt a gyepgazdálkodásban, miután ezt mindenki extenzív ágazatként kezelte eddig az elmúlt 10-20-30 évben, az intenzifikáció felé való elmozdulás - és nem az ipari kultúrákra jellemző intenzív termelés, hanem egy kicsit intenzívebb gazdálkodás -, lehet a jövő. Legalább 50 százalék tartalék van még magában a magyar gazdálkodásban is.

Fotó: Kiss Gergely


 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A méhészet, mint vállalkozás 2.

Írásom első részében kifejtettem, hogy miért fontos a folyamatos tanulás és vállalkozásfejlesztés. Egyáltalán érdemes-e vállalkozni, mekkora méhállomány az optimális, meddig növeljük a méhcsaládok számát. A napjainkat is súlyosan érintő infláció történetéről, a fogalom meghatározásáról is kezdtem írni, amit most folytatok.

Luxuskocsik kárpitja struccbőrből - kéknyakú strucctenyésztővel beszélgettünk

A strucc bőrét a krokodilbőr kategóriába sorolják, melyből luxustermékek készülnek, emellett a húsa is prémium minőségű. A kéknyakú struccot választotta gazdálkodása alapjául Nemes Fédra és Müller Gábor, akik tenyésztési és hízlalási céllal tartják az óriás madarakat.

Aktuálisabb, mint valaha - tankolási rendszerek a Bábolnai Gazdanapokon

Aratás közben nem járkálhat el tankolni a kombájn – ezzel minden gazdálkodó tisztában van. A hatósági áras, korlátozottan hozzáférhető üzemanyag komoly kihívás elé állíthatja a mezőgazdaságot, aki pedig nem szeretne emiatt hátrányba kerülni, az tárolókapacitást fejleszt. A 35. Bábolnai Gazdanapokon szeptember 8-10. között erre is találhat megoldást.

Elkeltek a húsmarhák a NAV árverésén

35 millió forintért keltek el azok a húsmarhák, amelyekre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elektronikus árverésén lehetett június 24. és 28. között licitálni.

Csak a professzionális mezőgazdaságnak van jövője

Ahogy az erőszakos téeszesítés, úgy a termelőszövetkezetek rendszerváltás utáni erőltetett felszámolása is a hazai szakpolitika hibája volt. Hosszú távon csak a tőkeerős és szakmailag felvértezett gazdasági társaságok életképesek a magyar agráriumban – mondta Horváth Gábor, a társas agrárvállalkozásokat tömörítő MOSZ főtitkára, akivel az idén száz éves Szövetkezeti Világnap alkalmából beszélgettünk.

Elkezdődött a parlagfű virágzása!

A parlagfű fejlődése még az elmúlt hetek szélsőségesen meleg és száraz időjárásának az ellenére is folytatódott A Tiszántúlon az elmúlt hónapokban az évtized aszálya alakult ki, a természetes lágyszárú vegetáció kiszáradt, a szántóföldi növények szenvednek, alig fejlődnek, de a parlagfű a kiváló szárazságtűrő képességének köszönhetően jól bírja.

Növekszik a kereslet a huculokra - Gyepkezelés és génmegőrzés egyben

Az Aggteleki Nemzeti Parkba az 1980-as években kerültek hucul lovak, ahol ma már az ország első számú tenyészete található. A génmegőrzési feladatok mellett a Nemzeti Park Igazgatóság a védett gyepek megtartását, kezelését is a lovak legeltetésével oldja meg. A nemzeti parknál a közelmúltban zárult le több uniós támogatást élvező projekt is, ezek között volt a hucul ménes tartási körülményeit javító program.

Együttműködik a Talentis Agro Zrt és az Állatorvostudományi Egyetem

Az Állatorvostudományi Egyetem és a Talentis Agro Zrt. közötti együttműködési megállapodást írt alá június 29-én Budapesten Sótonyi Péter rektor és Makai Szabolcs vezérigazgató.

„Sült galamb” magyar fejlesztésű gasztroélmény

Szuvidált galambhús nagy mennyiségben és állandó minőségben: különleges termékkel találkozhatnak a magyar fogyasztók, és számos külföldi piacon is elérhető lehet a nemzetközi termékdíjjal elismert magyar fejlesztés. A gasztronómiai különlegesség ötletgazdáival, Nagy Maricával és Barabás Jánossal Halmos B. Ágnes beszélgetett, a Kistermelők Lapja főszerkesztője.

Környezet, táj és a gazda

A nyitrai agráregyetemen beszélgettem Fehér Sándor professzorral, aki szomorúan konstatálja, hogy a napokban megszűnt náluk a környezetgazdálkodási szak. A tantárgyak némelyike szerencsére megmarad, de már csak a régiófejlesztési és a vidékfejlesztési szakokon oktatják őket.