Back to top

Díszes haszonkertek

Neves hazai és külföldi szakemberek közreműködésével rendezték meg a Díszes haszonkertek című, a várak, paloták, kastélyok, udvarházak és egyházi központok kertörökségének múltját és jövőjét körüljáró konferenciát a Várkert Bazárban.

A Magyar Kertörökség Alapítvány szervezésében, a Várkapitányság Nonprofit Zrt. együttműködésével létrejött rendezvény egyebek mellett áttekintette a történeti és történeti értékű kertek kutatási, tervezési, oktatási kérdéseit, a fenntartás és üzemeltetés helyzetét, lehetőségeit, valamint az ökológiai fenntarthatóság legújabb irányait.

A naturalisztikus kiültetések természetesnek tűnnek, intenzív fenntartást igényelnek és jellemzően statikusak. Mindezzel egyre gyakrabban találkozunk magánkertekben és közterületeken is, kezdte előadását Vincze Attila, a Magyar Tájépítészek Szövetségének elnöke. Az ökológiai szempontú tervezéskor viszont az a legfontosabb, hogy elfogadjuk a kiültetésben rejlő dinamikát, a mindig változó látványt. A tervezéskor hangsúlyt kap a növénykiültetés életciklusa.

Fontos a fajgazdagság, és hogy ténylegesen helyi növényfajokat alkalmazzunk (nem feltétlenül őshonosakat).

Mivel az ökológiai szempontok szerint létrehozott kiültetés nem csak egy-egy időszakban mutatós, a kertben átélhető a változás szépsége, a természet folyamatos változása, ami akár naponta vagy hetente újabb ajándékokkal lephet meg bennünket. Átélhetővé válik, hogy az élet a halál és az újjászületés egysége is.

Az ökológiai szempontú tervezéskor fontos a fajgazdagság
Az ökológiai szempontú tervezéskor fontos a fajgazdagság

Minél többféle növényt telepítünk ökológiai szempontok szerint egy kertbe, annál egészségesebb, kisebb öntözési igé­nyű, kevesebb növényvédelmi munkával és alacsonyabb költséggel fenntartható növényállományunk lesz. A munkaerőhiány miatt fontos, hogy a zöldfelületek a lehető legkevesebb ráfordítással legyenek fenntarthatóak még akkor is, ha ahhoz nagyobb szakértelemre van szükség. Az állandó növényborítottság a többlethozadéka a fajgazdag kiültetéseknek.

A kert folyamatos virágzásban van, emellett természetes élőhellyé tud válni, a rongálás veszélye is kisebb, ami tovább csökkenti a költségeket.

A helyi flóra növényfajainak alkalmazásával egy adott régió természeti értékeire is fel lehet hívni a figyelmet, és olyan növényfajokat lehetne visszahozni, amik jelenleg nincsenek a piaci kínálatban. Az előadó szerint e téren nagy a hiányosság. Például nem lehet kapni héricset (Ado­nis), pedig a Budai-hegységben sok helyen él. A korábbi kastélykertek kapcsán is nehéz elképzelni, hogy 200-300 évvel ezelőtt ne hozták volna be a környező tájból a szép virágokat a kertekbe. Valószínűleg Eszterháza kastélykertjébe így kerülhetett be például a medvehagyma.

Míg egy hagyományos növényültetés egy vagy két nagy virágzási fázissal számol, addig egy ökológiai szemléletű növénykiültetés célja a virágzási időszak széthúzása, akár folyamatossá tétele, hat-tíz virágzási pont létrehozása úgy, hogy legyen mindig sok virág minden ágyásban.

Rovarok jelentősége

Várhelyi Tamás (Magyar Környezeti Nevelési Egyesület) a beporzókról és a növényi sokféleségről osztotta meg gondolatait a hallgatósággal.

A legősibb virág, amit jelen pillanatban a tudomány rekonstruálni tudott, hasonlít a ma is ismert tündérrózsa virágához.

Nagy fehér lepellevelekkel rendelkezett, melyen még nem különültek el a csésze- és sziromlevelek. Az eltelt évmilliók során folyamatosan módosult a virágok szerkezete, természetesen nem öncélúan, mert közben az állatvilág is változott. A virágok és beporzóik, a rovarok kölcsönhatásban fejlődtek. Az előadó kiemelte, hogy a rovar- és növényvilág sokféleségét azért lenne jó megőrizni magunk és a következő generációk számára, mert rovarok nélkül a földi ökoszisztéma-szolgáltatások legtöbbje nem működne. A rovaroknak egyebek mellett a talaj minőségének javításában, a víztisztításban, az elhullott állatok és a kiszáradt fák elbontásában van óriási szerepük, és persze a beporzásban.

A rovarvilág pusztulásának leggyakoribb okai az élőhelyek megváltozása, az egyre fokozódó környezeti szennyezés, amibe a rovar- és gyomirtó szerek alkalmazása is beleértendő. Emellett jelen vannak biológiai tényezők, a klímaváltozás és humán okok is.

Míg a természetben tavasztól őszig mindig virágzik valami, addig az ember által termesztésbe vont monokultúrás területek (például egy repcetábla) élhetetlenek a rovarok számára, mert az évnek csak egy bizonyos időszakában adnak táplálékot, virágport.

A gyermekláncfüvet és a százszorszépet nagyon sokféle rovar szereti, kutatások igazolták, hogy a pitypang az egyik leghasznosabb, legtöbb nektárt adó gyom. A virágba bejutó rovarok teste tele lesz virágporral, és azt szállítják egyik virágról a másikra. A lepkék hosszú pödörnyelvükkel egészen mélyre benyúlnak a virágokba, hogy kiszívják a nektárt, miközben virágpor tapad a fejükre. A liliom kelyhe egy viszonylag ősi típusú virág, annyira nyitott, hogy szinte bármilyen rovar hozzáférhet a virágporhoz, segítve a bibére kerülését. A zsálya virágszerkezete is különleges, a portokok a poszméh hátára csapódnak, amikor az berepül a virágba. Specializált kapcsolatok alakultak ki tehát a rovarok és a virágok között.

Beporzók napja

A beporzók száma világszinten rohamosan csökken. Miniatűr repülő szerkezetekkel kísérleteznek, apró drónokkal próbálják a beporzást megoldani, illetve sok helyen emberek porozzák be a virágokat a rovarok helyett.

A beporzók napját 2018-ban hívták életre azzal a céllal, hogy a lakosság figyelmét ráirányítsák a beporzás fontosságára, és minél több ember számára segítsék megtalálni a rovarok védelmét szolgáló lehetőségeket.

A magyarországi múzeumok nagy létszámmal csatlakoztak ehhez a kezdeményezéshez, honlapjaikon sok információt osztanak meg a témában. A rovarok segítésének módjai közül a rovarszállók építését, magvetéseket, itatók elhelyezését, fészkelő- és búvóhelyek kialakítását, rovarbarát kertek építését emelte ki az előadó. Ha egy rovarszállóba, annak akár csak egy nádszálába beköltözik például egy faliméh, nagy nyüzsgés várható a rovarszálló körül az utódnemzedékek megjelenése után, biztosítva ezzel a környék virágainak beporzását.

Rengeteg önkéntes

Európa legnagyobb természetvédelmi jótékonysági szervezeteként kezdte meg működését 1895-ben Nagy-Britanniában a természeti és műemléki értékek nemzeti gondnoksága, a National Trust, ami ma már nemzetközi hálózatként működik. Kilencven szervezettel dolgoznak együtt, köztük a Magyar Kertörökség Alapítvánnyal is, kezdte bemutatkozó előadását Catherine Leonard.

Több mint 180 regisztrált parkot fognak össze, melyek között haszonkertek is vannak.

Bemutatókat, kertlátogatásokat szerveznek, hagyományokat ápolnak, céljuk a természet és értékvédelem, az egészségmegőrzés, az élelmiszerbiztonság. Tagjain kívül rengeteg önkéntessel dolgoznak világszerte. Egyre nagyobb szerepet szánnak a városi, városkörnyéki kerteknek, melyek helyi kávézók, éttermek ellátását tudnák biztosítani. Népszerűsítik a növények helyi szaporítását, nevelését, értékesítését, az újrahasznosítást, ter­mesztési bemutatókat szerveznek. Minél több embert igyekeznek bevonni tevékenységükbe, fontosnak tartják a kertészkedés jótékony hatásainak megértetését. Bemutatókertjeik a Covid-járvány alatt is látogathatók maradtak az elmúlt években, nagyon sokan éltek is ezzel a lehetőséggel, ami a helyi turizmus fontosságára hívta fel a szervezet figyelmét. Folyamatosan bővül a hálózatukban levő kertek száma, melyet társszervezeteik tartanak fenn. Olyan kertekkel dolgoznak együtt, mint például a Kensington-kertek az Egyesült Királyságban, az olaszországi Kolümbétra-kert avagy a Filoli-kert Kaliforniában.

Minőségi tanúsítványok

Portugália történeti kertjeinek kutatására, értékeinek megőrzésére és fejlesztésére hozták létre a portugál történeti kertek szövetségét (Associacao Portuguesa dos Jardins Historicos).

A nonprofit civil szervezet tagjai 1998-ban mérték fel a portugál történeti kerteket, és akkor derült ki a szakemberek számára, hogy milyen leromlott állapotban van ez az örökség.

A kert természetes élőhellyé tud válni
A kert természetes élőhellyé tud válni
Pedig a kertek jelentős gazdasági és rekreációs értéket képviselnek, és fontos, hogy meghatározó kulturális, örökségi pontok legyenek, mondta Maria Matos Silva, a történeti kertek szövetségének szakértője. A felmérés eredményeként kidolgozták a kertek megőrzésének és helyreállításának programját, valamint létrehozták a minőségi történeti kert tanúsítványt. Portugália történeti kertjeit négy kategóriába sorolták. Vannak szerzetesi, botanikus, turisztikai célú, valamint vegyes használatú kertek. A kiadott minőségi tanúsítványok igazolják a kertek eredetiségét és megjelölik azok üzemeltetési jellegzetességeit. Fontos kérdés, hogyan lehet ezeket a kerteket piacosítani, turisztikai célra hasznosítani. Lehetnek turisztikai események helyszínei a történeti kertek, gasztronómiai és turisztikai útvonalakra felfűzve, ilyen esetben például kell foglalkoztatni olyan idegenvezetőket ezekben a kertekben, akik tudnak beszélni a növények és a táj kapcsolatáról. Nagy sikerrel szerveztek ismeretterjesztő webináriumokat.

Egyre fontosabb a kertmarketing szerepe, hallottuk. Meg kell keresni azt, hogyan lehet bizonyítani, hogy egy történeti kert más, mint egy park.

Minden kertről készítettek tájékoztató anyagot, melyben összegyűjtötték róluk a legfontosabb információkat, például, hogy mikor látogatható, milyen kiegészítő szolgáltatást kínál, van-e benne rendszeresen vezetett túra, éjjeli kivilágítás, mennyire veszik figyelembe a fenntarthatóságot. Egy-egy kertről 822 tételre keresték a válaszokat. A kulturális tájak értékeit magasabb szintre kell emelni, a megőrzés a fenntartható változás kézben tartásáról szól, zárta előadását a szakember.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2022/19 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kistermelésre váltott

Évről évre fejleszti termékeit, bővíti kínálatát a FinomSág családi gazdaság Győrságon. A kézműves szörpök, lekvárok alapanyagai között igen hangsúlyosan szerepel a fekete berkenye és a levendula, melyek a család saját ültetvényéből származnak.

Harmonikus nitrogénellátás segíti a terméshozam növelését

A változó energia- és földgáz árak miatt az európai műtrágyagyártás nagy része már hónapok óta gyártási problémákkal néz szembe. A műtrágya ellátás és árazás nagy kihívás elé állítja a magyar gazdákat is. Jelen helyzetben jelentősen megnőtt az innováció szerepe, hiszen a növénytáplálás fejlesztése nagyban hozzájárulhat a növénytermesztés sikeréhez.

Kevesebb holland szamóca

Érik a holland üvegházi szamóca, az első szállítmányok pedig máris elindultak a boltokba. A várakozások azonban mérsékeltek, mert amíg az elmúlt években számottevően bővült az üvegházi szamóca területe, addig idén egyre kevesebb kertész termeli a népszerű gyümölcsöt. 

Kert a tűzoltóállomás tetején

A német Épületzöldítők Szövetségének tagjai elsöprő többséggel szavazták meg a 2022-es év zöldtetőjét, amit az egyesület egyik tagja, a Paul Bauder GmbH & Co. KG tervezőiroda álmodott és valósított meg a karlsruhei tűzoltóállomás járműcsarnoka felett.

Nincs párja az olasz datolyaszilvának

Népszerű a datolyaszilva Olaszországban, a kereslet állandó, az árak jól alakulnak Mirko Zanelli, az Apofruit értékesítési menedzsere szerint.

Ismeretterjesztés közérthető tudományossággal - Dr. Pepó Péter, Adorján János-díjas professzor

Az agrárszakma jeles képviselői körében meghitt ünnepségen vette át az idei Adorján János-díjat Dr. Pepó Péter, a Debreceni Egyetem tanára az MTA doktora, Dr. Gyuricza Csabától a MATE rektorától, Sári Enikőtől, a Magyar Mezőgazdaság Kft. ügyvezető igazgatójától, Bárdos B. Edittől, a Magyar Mezőgazdaság főszerkesztőjétől, és Hájos László senior főszerkesztőtől a Gödöllői Királyi Kastélyban.

A szőlő-bor ágazat támogatásának lehetőségei

A Közös Agrárpolitika reformja a szőlő-bor ágazat számára a 2009-es pénzügyi év óta elérhető nemzeti támogatásokat is érinti. Magyarország továbbra is évi 27,94 millió eurót használhat ilyen célra 2027-ig. A jogszabályok lehetővé teszik a rugalmas átmenetet a Nemzeti Támogatási Programból a Stratégiai Tervbe.

Idén is várja az érdeklődőket a mézeskalács-kiállítás Vácrátóton

Idén is látogatható Vácrátóton az ország egyik legrégebbi mézeskalács kiállítása, amelyet a plébánián lehet megtekinteni - tájékoztatta Spiegelhalter László polgármester az MTI-t.

Agráriskola a végeken

Történelmileg Magyarországot jól „lefedik” a középfokú mezőgazdasági szakképző iskolák, területileg is, vagyis az ország minden településéről viszonylag kevés utazással elérhető valamelyik agrárképzést nyújtó szakoktatási intézmény, technikum vagy szakképző iskola, és legtöbbjük kollégiumi elhelyezést is biztosít.

Azerbajdzsán a harmadik legnagyobb mogyoró exportőr a világon

2022-ben összesen 67 ezer tonna mogyorót takarítottak be Azerbajdzsánban. Ezzel az ország a globális piacokon a harmadik legnagyobb mogyoróexportőr – mondta Szurhaj Novruzov a mezőgazdasági minisztérium tisztviselője.